Rejtett Anekdoták Játékos Zivatara - 29 alkotó rajzai Szentendrén
Az egyszerű rajztól kezdve a kortárs rajz több irányzatát vonultatja fel a március 6-ig látható kiállítás. Barcsay Jenő, Vajda Lajos, Deim Pál és Erdély Miklós klasszikus alkotók mellett olyan kortárs művészek munkáit mutatják be, akiknek a rajz a fő kifejezési eszközük, és valamilyen módon kapcsolódnak azokhoz a klasszikusokhoz, akik kiindulópontnak számítanak a magyar rajzművészetben - hangsúlyozta Nagy Barbara a kiállítás egyik kurátora az MTI-nek. Csak a tárlat ideje alatt lesz látható egy nagyméretű falrajz.
A vázlatosabb művek mellett kiállítják Baksai József Rotring ceruzával készített, aprólékosan kidolgozott finom munkáját, feLugossy László dadaista alkotásait, valamint ef Zámbó István 1975-ös Dali-szerű szürrealista rajzát. Vajda Lajostól egy 1936-os absztrakt önarckép lesz látható, Gallov Péter elemző munkája pedig jól harmonizál Barcsay Jenő Gyár című 1949-es konstruktív szénrajzával.
A klasszikusabbnak mondható szénrajzok mellett Tarr Hajnalka Támasztott idom című, takker szögekkel kivert munkája és Bukta Imre festményhez közelítő alkotása is szerepel a tárlaton. A kiállító művészek között van még Augusztin Márta, Baglyas Erika, Bíró Gábor, Chilf Mária, Csontó Lajos, El-Hassan Róza, Gerber Pál, Iski Kocsis Tibor, Kicsiny Balázs, Kótai Tamás, Maurer Dóra, Mátrai Erik, Schmall Károly, Szelley Lellé, Szíj Kamilla, Sz. Varga Ágnes, Tibor Zsolt, Tillmann Hanna és Vincze Ottó. Nagy Barbara kifejtette: a rajz egy olyan intimebb műfaj, amely közelebb viszi a nézőt az alkotókhoz, a gondolathoz és az ideához.
"Sokaknak a rajz egy előkészítő vázlat egy leendő festményhez, másoknak viszont- mint például az itt kiállító művészeknek - alapvető gondolati és érzéki megnyilatkozások, teljes értékű, nem vázlatjellegű munkák" - mondta, felhívva a figyelmet arra, hogy régóta tart a rajz és a festészet "párviadala", és helyenként hol az előbbi, hol az utóbbi kap elsőbbséget. "Azt gondolom hogy az a kijelentés, hogy Szentendre a festők városa, mára már átértékelődött, és ugyanolyan jogon lép elő a rajz, illetve a grafikus lehetőség is" - magyarázta a kurátor.
MTI
A vázlatosabb művek mellett kiállítják Baksai József Rotring ceruzával készített, aprólékosan kidolgozott finom munkáját, feLugossy László dadaista alkotásait, valamint ef Zámbó István 1975-ös Dali-szerű szürrealista rajzát. Vajda Lajostól egy 1936-os absztrakt önarckép lesz látható, Gallov Péter elemző munkája pedig jól harmonizál Barcsay Jenő Gyár című 1949-es konstruktív szénrajzával.
A klasszikusabbnak mondható szénrajzok mellett Tarr Hajnalka Támasztott idom című, takker szögekkel kivert munkája és Bukta Imre festményhez közelítő alkotása is szerepel a tárlaton. A kiállító művészek között van még Augusztin Márta, Baglyas Erika, Bíró Gábor, Chilf Mária, Csontó Lajos, El-Hassan Róza, Gerber Pál, Iski Kocsis Tibor, Kicsiny Balázs, Kótai Tamás, Maurer Dóra, Mátrai Erik, Schmall Károly, Szelley Lellé, Szíj Kamilla, Sz. Varga Ágnes, Tibor Zsolt, Tillmann Hanna és Vincze Ottó. Nagy Barbara kifejtette: a rajz egy olyan intimebb műfaj, amely közelebb viszi a nézőt az alkotókhoz, a gondolathoz és az ideához.
"Sokaknak a rajz egy előkészítő vázlat egy leendő festményhez, másoknak viszont- mint például az itt kiállító művészeknek - alapvető gondolati és érzéki megnyilatkozások, teljes értékű, nem vázlatjellegű munkák" - mondta, felhívva a figyelmet arra, hogy régóta tart a rajz és a festészet "párviadala", és helyenként hol az előbbi, hol az utóbbi kap elsőbbséget. "Azt gondolom hogy az a kijelentés, hogy Szentendre a festők városa, mára már átértékelődött, és ugyanolyan jogon lép elő a rajz, illetve a grafikus lehetőség is" - magyarázta a kurátor.
MTI
Hozzászólások