Horvát lap: az MI korában felértékelődik a hiteles újságírás
A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése miatt a közönség már nemcsak a szöveges tartalmak hitelességében, hanem a képek és videók valódiságában sem lehet biztos, ezért különösen felértékelődik a megbízható médiumok szerepe - írta szerdai számában a Vecernji List című horvát napilap beszámolva az általa megrendezett zágrábi In Medias Press konferenciáról.
Nic Newman, a Reuters Intézet kutatója előadásában elmondta: az emberek korábban főként a szöveges tartalmakkal szemben voltak bizalmatlanok, miközben hajlamosak voltak hinni annak, amit fotókon vagy videókon láttak. A mesterséges intelligencia fejlődése miatt azonban ez a biztonságérzet is megszűnhet.
Newman szerint a fiatalabbak egyre ritkábban olvassák a hírportálokat és a híralkalmazásokat.
Nic Newman szerint a hírek hitelessége a demokratikus intézmények működése és a média fenntarthatósága miatt is fontos. Úgy véli, akik bíznak a hírekben, azok nagyobb valószínűséggel hajlandók fizetni is értük, ezért a média legfontosabb előnye az MI-vel szemben az eredeti, ember alkotta tartalom lehet.
A konferencián a nyomtatott sajtó jövőjéről is folyt vita. A Vecernji List beszámolója szerint az utóbbi 26 évben Európában körülbelül háromezer nyomtatott sajtótermék szűnt meg vagy tért át digitális működésre, aminek következtében a napilapok értékesített példányszáma jelentősen visszaesett.
Ivan Buca, a 24sata című lap főszerkesztője szerint a nyomtatott újságnak többletet kell nyújtania a hírportához képest, hogy kelendő legyen. Úgy véli, az újság továbbra is a gerince lehet annak a médiaportfóliónak, amelyre a kiadók más termékei épülnek.
Drazen Klaric, a Vecernji List főszerkesztője a nyomtatottmédia-szerkesztőségeket olyan műhelyeknek nevezte, amelyek segítenek a sajtónak fennmaradni az algoritmusok és a mesterséges intelligencia korában. Szerinte az újságíró neve és felelőssége garancia arra, hogy a tartalom a szakma szabályai szerint készült.
Dario Markas, a Vecernji List főszerkesztő-helyettese pedig arról beszélt, hogy a jövőben a tudósításokban nagyobb szerepe lehet az érzelmeknek és a szubjektivitásnak. Mint mondta, korábban arra tanították az újságírókat, hogy a híradásban nem jelenhet meg vélemény vagy érzelem, ez azonban változhat, ha az ember alkotta médiumok meg akarják különböztetni magukat a mesterséges intelligencia előállította tartalomtól.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások