Ismét a magyar médiaviszonyokat értékelő jelentések hiányosságaira világít rá az NMHH
A korábbi években tapasztalt szakmai hiányosságokkal találkozhatunk a Magyarországot értékelő, 2024-ben megjelent médiaszabadság-jelentésekben is - állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elemzése, amelynek részleteit szerdán közölték az MTI-vel.Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közleménye szerint a tanulmányuk a Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ, a Freedom House és a Riporterek Határok Nélkül 2024-ben közzétett, pontozást vagy rangsorolást is tartalmazó jelentései mellett a Civil Liberties Union for Europe nevű szervezet új, Media Freedom Report című kiadványát vizsgálta.
Az NMHH a létrejötte óta nyomon követi és véleményezi a hazai médiaviszonyokkal foglalkozó különböző nemzetközi értékeléseket, hogy konstruktív észrevételeivel hozzájáruljon az érintett kérdések szakmailag megalapozott és elfogulatlan megítéléséhez. Mint írták, az előző évi átfogó elemzésben már említett módszertani problémák - néhány kivételtől eltekintve - 2024-ben is azonosíthatók voltak: a különböző országjelentések elkészítésében és a pontozásban résztvevő személyek kiválasztásának szempontjai nem tisztázottak.
A Freedom House Magyarországról szóló riportjai jellemzően csupán egy-egy hazai szakértő értékelésén alapulnak, a Riporterek Határok Nélkül pedig nem közöl információt a pontozásban résztvevőkről - tették hozzá, azzal együtt, hogy a kiadványok több esetben az általuk vizsgált időszakon kívül eső, a korábbi években már megfogalmazott állításokat ismételnek meg.
Az áttekintett jelentések forrásfelhasználását összességében egyoldalúság jellemezte, és hiányosságként említették emellett, hogy a Freedom House Freedom in the World című jelentése és a Riporterek Határok Nélkül értékelései nélkülözik a forrásmegjelölést.
Úgy folytatták, hogy ez alkalommal is fel kellett hívni a figyelmet a riportokban található több tárgyi tévedésre, valamint olyan lényeges tényekre, illetve körülményekre, amelyekről a szerzők nem számoltak be.
Példaként említették a Liberties azon téves állítását, miszerint a magyar médiaszabályozás nem gátolja a piaci koncentráció kialakulását, továbbá a Médiapluralizmus Monitor értékelése a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépéssel kapcsolatban, amely azt a hamis látszatot kelti, hogy a magyar szabályozás nem részesít védelemben bizonyos védett tulajdonsággal rendelkező csoportokat.
A 2024-ben publikált médiaszabadság-jelentéseket vizsgáló, itt bemutatott elemzés alapján frissült a tavalyi évben publikált átfogó elemzés is, amely elérhető a https://nmhh.hu/dokumentum/249958/a_2024_ben_megjelent_mediaszabadsag_jelentesek
(Forrás: MTI)
Az NMHH a létrejötte óta nyomon követi és véleményezi a hazai médiaviszonyokkal foglalkozó különböző nemzetközi értékeléseket, hogy konstruktív észrevételeivel hozzájáruljon az érintett kérdések szakmailag megalapozott és elfogulatlan megítéléséhez. Mint írták, az előző évi átfogó elemzésben már említett módszertani problémák - néhány kivételtől eltekintve - 2024-ben is azonosíthatók voltak: a különböző országjelentések elkészítésében és a pontozásban résztvevő személyek kiválasztásának szempontjai nem tisztázottak.
A Freedom House Magyarországról szóló riportjai jellemzően csupán egy-egy hazai szakértő értékelésén alapulnak, a Riporterek Határok Nélkül pedig nem közöl információt a pontozásban résztvevőkről - tették hozzá, azzal együtt, hogy a kiadványok több esetben az általuk vizsgált időszakon kívül eső, a korábbi években már megfogalmazott állításokat ismételnek meg.
Az áttekintett jelentések forrásfelhasználását összességében egyoldalúság jellemezte, és hiányosságként említették emellett, hogy a Freedom House Freedom in the World című jelentése és a Riporterek Határok Nélkül értékelései nélkülözik a forrásmegjelölést.
Úgy folytatták, hogy ez alkalommal is fel kellett hívni a figyelmet a riportokban található több tárgyi tévedésre, valamint olyan lényeges tényekre, illetve körülményekre, amelyekről a szerzők nem számoltak be.
Példaként említették a Liberties azon téves állítását, miszerint a magyar médiaszabályozás nem gátolja a piaci koncentráció kialakulását, továbbá a Médiapluralizmus Monitor értékelése a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépéssel kapcsolatban, amely azt a hamis látszatot kelti, hogy a magyar szabályozás nem részesít védelemben bizonyos védett tulajdonsággal rendelkező csoportokat.
A 2024-ben publikált médiaszabadság-jelentéseket vizsgáló, itt bemutatott elemzés alapján frissült a tavalyi évben publikált átfogó elemzés is, amely elérhető a https://nmhh.hu/dokumentum/249958/a_2024_ben_megjelent_mediaszabadsag_jelentesek
(Forrás: MTI)
Hozzászólások