NMHH: a legtöbbet a gazdaság szereplői, a legkevesebbet a kisebbségek jelennek meg a hírműsorokban
Az NMHH által az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemény szerint a társadalmi sokszínűség szempontjából kiemelt csoportok együttes megjelenésének aránya stagnált a vizsgált programokban: 2015 második és 2016 első félévében egyaránt 17 százalék körül alakult az összes megjelenített társadalmi réteghez képest.
Emlékeztettek arra: a hatóság rendszeresen vizsgálja, hogy hogyan jelennek meg olyan társadalmi csoportok, mint a kisebbségek, civilek és a migránsok a tizenegy legnagyobb televíziós és rádiós hír- és tájékoztató műsorban (M1 esti Híradó, Duna TV Híradó, MR1 180 perc, Déli Krónika, Esti Krónika; TV2 Tények; RTL Klub Híradó; Class FM Hírek; ATV Híradó; Hír TV Híradó 21, Echo TV Híradó).
Mint írják, a vizsgált csoportokon belül a nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők médiareprezentációja a mérések kezdete, 2011 óta a legalacsonyabb a tavalyi első félévben volt: az előző félévi 4,1 százalékhoz - illetve a korábban mért 1,9-3 százalék közötti eredményekhez - képest egy százalékra esett vissza az NMHH legfrissebb elemzése alapján. Megemlítik: 2015 második felében tetőzött a bevándorlók, migránsok feltűnése a hírműsorokban, ekkor a kisebbségeken belüli összesített arányuk elérte a 62,4 százalékot, a kiemelt csoportokon belül pedig mintegy 4 százalékot tett ki.
Ezzel szemben 2016 első félévére a kisebbségek megjelenése 1 százalékra csökkent, ezen belül a migránsok aránya 28 százalékra apadt, ezzel párhuzamosan visszavették első helyüket a romákról szóló hírek 35,6 százalékkal, harmadik helyen pedig a határon túli magyarok témái zártak közel 20 százalékkal. A hazai szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek egymáshoz viszonyított megjelenési aránya összességében kiegyenlítettebb képet mutatott: 2016 első felében 43,3, illetve 56,7 százalék volt a fél évvel korábban mért 23,2, illetve 76,8 százalékos arányhoz képest.
A kiemelt csoporton belül továbbra is a gazdaság szereplői jelentek meg leggyakrabban, 2015 második félévében 45,9, 2016 első félévében pedig 44,1 százalékban - írják, jelezve, hogy itt meghatározó volt a szolgáltatói szféra uralma, míg az ipar és a mezőgazdaság képviselői elenyésző számban jelennek meg. A korábbi tapasztalatokhoz hasonlóan jelentős médiafelülethez jutottak az inaktív társadalmi csoportok (a kiemelt csoporton belüli megjelenések ötödével) és a civil szervezetek (14-18 százalék a két vizsgált időszakban).
A munkanélküliek, a fogyatékkal élők megjelenésére a hírműsorokban (egy százalék alatti eredménnyel) azonban még a hajléktalanokhoz képest is kevésbé lehetett számítani. Jelezték: a most közzétett teljes tanulmányok - a korábbiakhoz hasonlóan - olvashatók az NMHH honlapján, a http://mediatanacs.hu/tart/index/873/Tanulmanyok cím alatt.
A közlemény szerint rádiós frekvenciákkal kapcsolatos döntéseket is hozott legutóbbi ülésén a testület, amely a Békéscsaba 88,9 MHz helyi rádiós frekvencia pályázatára beérkezett mindkét ajánlattevőt - a Radio Plus Kft.-t és az INTERAX Kft.-t - pályázati nyilvántartásba vette, ugyanakkor hiánypótlásra szólította fel mind a Velence Meleg-hegy 90,4 MHz, mind az Esztergom 98,1 MHz helyi rádiós frekvencia pályázóit.
MTI
Emlékeztettek arra: a hatóság rendszeresen vizsgálja, hogy hogyan jelennek meg olyan társadalmi csoportok, mint a kisebbségek, civilek és a migránsok a tizenegy legnagyobb televíziós és rádiós hír- és tájékoztató műsorban (M1 esti Híradó, Duna TV Híradó, MR1 180 perc, Déli Krónika, Esti Krónika; TV2 Tények; RTL Klub Híradó; Class FM Hírek; ATV Híradó; Hír TV Híradó 21, Echo TV Híradó).
Mint írják, a vizsgált csoportokon belül a nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők médiareprezentációja a mérések kezdete, 2011 óta a legalacsonyabb a tavalyi első félévben volt: az előző félévi 4,1 százalékhoz - illetve a korábban mért 1,9-3 százalék közötti eredményekhez - képest egy százalékra esett vissza az NMHH legfrissebb elemzése alapján. Megemlítik: 2015 második felében tetőzött a bevándorlók, migránsok feltűnése a hírműsorokban, ekkor a kisebbségeken belüli összesített arányuk elérte a 62,4 százalékot, a kiemelt csoportokon belül pedig mintegy 4 százalékot tett ki.
Ezzel szemben 2016 első félévére a kisebbségek megjelenése 1 százalékra csökkent, ezen belül a migránsok aránya 28 százalékra apadt, ezzel párhuzamosan visszavették első helyüket a romákról szóló hírek 35,6 százalékkal, harmadik helyen pedig a határon túli magyarok témái zártak közel 20 százalékkal. A hazai szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek egymáshoz viszonyított megjelenési aránya összességében kiegyenlítettebb képet mutatott: 2016 első felében 43,3, illetve 56,7 százalék volt a fél évvel korábban mért 23,2, illetve 76,8 százalékos arányhoz képest.
A kiemelt csoporton belül továbbra is a gazdaság szereplői jelentek meg leggyakrabban, 2015 második félévében 45,9, 2016 első félévében pedig 44,1 százalékban - írják, jelezve, hogy itt meghatározó volt a szolgáltatói szféra uralma, míg az ipar és a mezőgazdaság képviselői elenyésző számban jelennek meg. A korábbi tapasztalatokhoz hasonlóan jelentős médiafelülethez jutottak az inaktív társadalmi csoportok (a kiemelt csoporton belüli megjelenések ötödével) és a civil szervezetek (14-18 százalék a két vizsgált időszakban).
A munkanélküliek, a fogyatékkal élők megjelenésére a hírműsorokban (egy százalék alatti eredménnyel) azonban még a hajléktalanokhoz képest is kevésbé lehetett számítani. Jelezték: a most közzétett teljes tanulmányok - a korábbiakhoz hasonlóan - olvashatók az NMHH honlapján, a http://mediatanacs.hu/tart/index/873/Tanulmanyok cím alatt.
A közlemény szerint rádiós frekvenciákkal kapcsolatos döntéseket is hozott legutóbbi ülésén a testület, amely a Békéscsaba 88,9 MHz helyi rádiós frekvencia pályázatára beérkezett mindkét ajánlattevőt - a Radio Plus Kft.-t és az INTERAX Kft.-t - pályázati nyilvántartásba vette, ugyanakkor hiánypótlásra szólította fel mind a Velence Meleg-hegy 90,4 MHz, mind az Esztergom 98,1 MHz helyi rádiós frekvencia pályázóit.
MTI
Hozzászólások