NMHH: az online szerkesztőségek fontos támasza lett a közösségi finanszírozás

Az internetes hírfogyasztás napjainkban egyre inkább a közösségi platformokra terelődik, ami a szerkesztőségek honlapjainak elérését és reklámbevételét veszélyezteti – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly készült internethasználói felmérésében, amely részleteit szerdán közölték az MTI-vel.A közlemény szerint a hagyományos médiumoknál máig bevett szokás, hogy a fogyasztók fizetnek a tartalomért: könyvet, mozijegyet vásárolnak, újságra, kábeltévére fizetnek elő, az online sajtó esetében azonban az ingyenesség vált alapvetővé, emellett a szerkesztőségek elsősorban a saját felületükön megjelenő hirdetések bevételeiből tudják finanszírozni a működésüket.

Ezt az üzleti modellt veszélyeztetik a közösségi és videómegosztó oldalak, amelyek napjainkra a hírek és egyéb szerkesztett tartalmak fogyasztásának elsődleges felületévé váltak, csökkentve ezzel a szerkesztőségek saját felületeinek elérését - írták.

A fentieket támasztja alá az NMHH 2025-ös internethasználói felmérése is: a kutatásban a 16 éves vagy idősebb internethasználók 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a legutóbb olvasott, nézett közéleti tartalomra egy online híroldalon vagy magazinban talált rá. Ennél jóval többen, az internetezők 36 százaléka közösségi oldalon találkozott ilyen tartalommal, további forrást jelenthettek a videómegosztók, a kereső- és hírgyűjtő oldalak, valamint az ismerősök ajánlásai.

A jövőt vetíti elő, hogy a 16–20 éves korosztály még inkább eltávolodik a szerkesztőségek saját felületeitől, hiszen 45 százalékuknál közösségi oldal, 16 százalékuknál videómegosztó oldal, és csupán 14 százalékuknál online híroldal volt a fogyasztott komoly tartalom elsődleges forrása - közölték.

Az NMHH internethasználói felmérése alapján 2025 novemberében a 16 éves vagy idősebb magyar internethasználók 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a megelőző 12 hónapban közvetlenül támogatott valamilyen online tartalomszolgáltatót, ez körülbelül 1,2 millió fős fizető tábort jelent. A kutatás kitért az adományban részesített tartalom jellegére és a támogatás módjára is: 14 százalék támogatott online híroldalt vagy magazint, és 8 százalék audiovizuális tartalmat, azaz videócsatornát, videóblogot, podcastet vagy online rádiót.

A felmérés szerint az audiovizuális médiánál az egyszeri adomány és az előfizetés volt a leginkább jellemző támogatási forma. Jelentős tényezőnek nevezték ebben az esetben az életkor, hiszen a fiatalok inkább hajlandóak támogatni az audiovizuális tartalomgyártókat: a 16–20 éves korcsoportnak például 19 százaléka adományozott, szemben az internetezők 8 százalékos átlagával.

A kutatás eredményei alapján az online média közösségi finanszírozása Magyarországon egyelőre inkább kiegészítő, mintsem önállóan fenntartható bevételi forrást jelent, bár kialakult egy elkötelezett támogatói kör, annak mérete és összetétele korlátozza, hogy a szerkesztőségek széles körben támaszkodhassanak a közvetlen közönségfinanszírozásra - összegezték a felmérést.

(Forrás: MTI)