Tizenhárom hangjáték tervét támogatja a médiatanács
Szent Márton életét dolgozza fel Győrffy Ákos verse alapján E. Román Kata a Havazás Amiensben című, szintén ötrészesre tervezett hangjátékban. Ottlik Géza természettudományos krimijét, A Valencia-relytélyt Fesztbaum Béla eleveníti meg. A szövegkönyv első változatát a '40-es évek végén még a pályázat névadója, Cserés Miklós szerette volna megrendezni, de a hangjáték akkor nem készülhetett el.
Szintén Fesztbaum rendez hangjátékot Szálinger Balázs Követ, Zalából című alkotásából, a központban Deák Ferenc személyével. Sikerrel pályázott Papp Gábor Zsigmond, aki Lénárd Sándor három önéletrajzi regényét, a Völgy a világ végént, a Római történeteket és az Egy nap a láthatatlan házbant adaptálja rádióra.
Csizmadia Tibor Kőrösi Zoltán műveit dolgozza fel: a Szívlekvár öt generáció egymásba fonódó sorsát mutatja be; érintve a szerelem, a háború és a családépítés témáit, a Szerelmes évek pedig a boldogság lehetőségéről beszél majd. Fazekas Péter saját szövegkönyvét veszi fel, az Őfelsége magánnyomozója egy okoseszközökkel felszerelt privát detektív kalandjait meséli el. Breier Ádám kétrészes hangjátéka két férfi történetét eleveníti meg, akik 1951-ben diktatúraellenes kiáltványt juttattak ki nyugatra, amellyel a magyarországi elnyomásra akarták felhívni a figyelmet.
A dokumentumfilmes feldolgozás után hangjáték készülhet Tálas Tünde rendezésében A forradalom lánya című Hargitai Péter-regényből, amely az '56-os forradalmat egy tizennégy éves lány küzdelmein keresztül mutatja be. Illyés Kinga, az ikonikus erdélyi színésznő marosvásárhelyi otthonának estélyeibe hallgathatnak majd bele a hallgatók Hajdu Szabolcs Theodora című hangjátéksorozatában.
A gyerekközönség számára Egri Bálint dolgozza fel Zágoni Balázs Liliom és Rózsa című művét. A tizennégy epizódból álló mesejáték két hercegnő testvérharcát és békekötését mutatja be. Rigó Béla zenés mesejáték-sorozatát, a nővéreit felkutató királyfi történetét, a Boldog mesét Sárospataki Zsuzsanna rendezi.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások