Évente 450 ezer látogatója van Dracula kastélyának
Brassótól 30 kilométerre, egy szikla tetején, található Törcsvár, amihez Vlad Tepes rémtörténetei fűződnek.
Az újra divatba jött vámpírok miatt, egyre többen érdeklődnek az egyik leghíresebb vérszívónak tartott ember után, akinek élete itt zajlott le a szomszédságunkban.
Dracula nevét mindenki ismeri, ám, hogy pontosan milyen rémtörténetek fűződnek Vlad Tepes nevéhez, azt kevesen tudják, ahogy arról sem tud mindenki, hogy Dracula kastélyát a mai napig meg lehet látogatni.
A Brassótól csupán 30 kilométerre található, lágy külsejű, restaurált kastély, egy 100 méteres hegyen magasodik. Az épület fehér falai, sötét gerendái, és vörös cserepei között román és magyar királynők is imádtak elidőzni.
A kastélyról, tehát senki se képzelje azt, hogy horrorfilmbe illő, ódon épület, amelynek sötét tornyai az ég felé törnek!
Az 1377-ben, I. Lajos magyar király parancsára, épült kastély, nem csak Dracula miatt híres, ugyanis a történelemben nagyon fontos szerepet töltött be. Az elsődleges funkciója az volt, hogy ellenőrizze az előtte elhaladó kereskedelmi utat. Emellett még jó megoldásnak tartották a kastélyt arra, hogy havasalföldi román vajdák ne törhessenek be.
1498-ban a várat zálogba adta II. Ulászló Brassónak. Ezt II. Lajos király 1528-ban meghosszabbította 25 évvel, és ragaszkodott ahhoz, hogy a vár várnagya mindörökké magyar legyen.
1512-ben felújították a kastélyt, ami 1568-ban végleg Brassó fennhatósága alá került, de ezen 1612-ben megpróbált változtatni Báthory Gábor, aki sikeresen be is vette a várat, de az hamarosan újra Brassó kezére jutott.
Ám továbbra sem mondtak le a kastélyról! 1660-ban Rákóczi György próbálta megszerezni az épületet, és sikerrel is járt a székelyek segítségével, de harminc évvel később, már Thököly Imre, újra elvesztették a várat.
Az 1900-as években IV. Károly birtokolta a vára, amit utána a felesége, Zita királynő kapott meg. 1918-ban már Mária romániai királynő lánya, Ilona hercegnő tehette rá a kezét az épületre, aki hozzáment Habsburg Antalhoz.
Ilona a friggyel hozzájárult ahhoz, hogy a kastély végül az egyik gyerekük, Habsburg Lotharingiai Domokos főherceg kezébe kerüljön.
A kastéllyal kapcsolatban azonban senkit sem a követhetetlen tulajdonosváltások érdekelnek, hanem az, hogy mit is művelt, a kegyetlenségéről híres, havasalföldi vajda, Vlad Tepes a gyönyörű vár falai között, a 15. században?
Sajnos mindenkit, aki rajong a vámpírokért, el kell keserítenünk, ugyanis semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy Tepes vérszívó lett volna. Arról már viszont szólnak történetek, hogy nagyon keménykezű uralkodó volt, aki kegyetlen büntetéseket rótt ki.
A vajda Dracula neve sem abból adódik, hogy vámpír lett volna. Csupán az apjától örökölte a nevet, aki a Sárkány Lovagrendbe való tartózása miatt felvette a Dracul, azaz sárkány, démon, ördög, nevet. A halála után, a fia ehhez hozzá tett egy „a” betűt, és így lett Dracula, ami magyarul annyit jelent, hogy „Dracul fia”.
Dracula igazán borzalmas hírnévre akkor tett szert, amikor 1897-ben megjelent Bram Stoker, Erdélyben játszódó, Dracula című regénye, aminek a brutális főszereplőjét mindenki Vladdal azonosította, pedig Tepes sosem élt Erdélyben.
Igazából a könyvírója nem fektetett nagy energiát a kutatásba azelőtt, hogy nekiállt volna könyvet írni. Dracula nevét is csak Moldváról és Havasalföldről szóló tanulmányaiból vette át.
Ez persze azért még nem jelenti azt, hogy nem volt elég brutális Vlad, aki az ellenséges déli törökökkel és erős északi magyarokkal szemben nem ismert könyörületet, aminek köszönhetően a romániai köztudatban hősként ünneplik.
Dracula nem csak megrögzött igazságosztó volt, hanem nagyon művelt uralkodó is, aki szerint kevés volt a havasalföldi büntetésrendszer, és sokkal keményebb megtorlásokat alkalmazott azokkal szembe, aki a hazáját fenyegette, de ezek mindig olyan mértékű büntetések voltak, amekkorát az adott ellenség, a saját hazájában kapott volna.
A vajdáról elhíresült vár, ma már múzeumként funkciónál, ahova évente 450 ezer turista látogat el nyitvatartási időben, ami keddtől vasárnapig tart, reggel 9 órától délután 16 óráig.
(Forrás: femcafe.hu)
Az újra divatba jött vámpírok miatt, egyre többen érdeklődnek az egyik leghíresebb vérszívónak tartott ember után, akinek élete itt zajlott le a szomszédságunkban.
Dracula nevét mindenki ismeri, ám, hogy pontosan milyen rémtörténetek fűződnek Vlad Tepes nevéhez, azt kevesen tudják, ahogy arról sem tud mindenki, hogy Dracula kastélyát a mai napig meg lehet látogatni.
A Brassótól csupán 30 kilométerre található, lágy külsejű, restaurált kastély, egy 100 méteres hegyen magasodik. Az épület fehér falai, sötét gerendái, és vörös cserepei között román és magyar királynők is imádtak elidőzni.
A kastélyról, tehát senki se képzelje azt, hogy horrorfilmbe illő, ódon épület, amelynek sötét tornyai az ég felé törnek!
Az 1377-ben, I. Lajos magyar király parancsára, épült kastély, nem csak Dracula miatt híres, ugyanis a történelemben nagyon fontos szerepet töltött be. Az elsődleges funkciója az volt, hogy ellenőrizze az előtte elhaladó kereskedelmi utat. Emellett még jó megoldásnak tartották a kastélyt arra, hogy havasalföldi román vajdák ne törhessenek be.
1498-ban a várat zálogba adta II. Ulászló Brassónak. Ezt II. Lajos király 1528-ban meghosszabbította 25 évvel, és ragaszkodott ahhoz, hogy a vár várnagya mindörökké magyar legyen.
1512-ben felújították a kastélyt, ami 1568-ban végleg Brassó fennhatósága alá került, de ezen 1612-ben megpróbált változtatni Báthory Gábor, aki sikeresen be is vette a várat, de az hamarosan újra Brassó kezére jutott.
Ám továbbra sem mondtak le a kastélyról! 1660-ban Rákóczi György próbálta megszerezni az épületet, és sikerrel is járt a székelyek segítségével, de harminc évvel később, már Thököly Imre, újra elvesztették a várat.
Az 1900-as években IV. Károly birtokolta a vára, amit utána a felesége, Zita királynő kapott meg. 1918-ban már Mária romániai királynő lánya, Ilona hercegnő tehette rá a kezét az épületre, aki hozzáment Habsburg Antalhoz.
Ilona a friggyel hozzájárult ahhoz, hogy a kastély végül az egyik gyerekük, Habsburg Lotharingiai Domokos főherceg kezébe kerüljön.
A kastéllyal kapcsolatban azonban senkit sem a követhetetlen tulajdonosváltások érdekelnek, hanem az, hogy mit is művelt, a kegyetlenségéről híres, havasalföldi vajda, Vlad Tepes a gyönyörű vár falai között, a 15. században?
Sajnos mindenkit, aki rajong a vámpírokért, el kell keserítenünk, ugyanis semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy Tepes vérszívó lett volna. Arról már viszont szólnak történetek, hogy nagyon keménykezű uralkodó volt, aki kegyetlen büntetéseket rótt ki.
A vajda Dracula neve sem abból adódik, hogy vámpír lett volna. Csupán az apjától örökölte a nevet, aki a Sárkány Lovagrendbe való tartózása miatt felvette a Dracul, azaz sárkány, démon, ördög, nevet. A halála után, a fia ehhez hozzá tett egy „a” betűt, és így lett Dracula, ami magyarul annyit jelent, hogy „Dracul fia”.
Dracula igazán borzalmas hírnévre akkor tett szert, amikor 1897-ben megjelent Bram Stoker, Erdélyben játszódó, Dracula című regénye, aminek a brutális főszereplőjét mindenki Vladdal azonosította, pedig Tepes sosem élt Erdélyben.
Igazából a könyvírója nem fektetett nagy energiát a kutatásba azelőtt, hogy nekiállt volna könyvet írni. Dracula nevét is csak Moldváról és Havasalföldről szóló tanulmányaiból vette át.
Ez persze azért még nem jelenti azt, hogy nem volt elég brutális Vlad, aki az ellenséges déli törökökkel és erős északi magyarokkal szemben nem ismert könyörületet, aminek köszönhetően a romániai köztudatban hősként ünneplik.
Dracula nem csak megrögzött igazságosztó volt, hanem nagyon művelt uralkodó is, aki szerint kevés volt a havasalföldi büntetésrendszer, és sokkal keményebb megtorlásokat alkalmazott azokkal szembe, aki a hazáját fenyegette, de ezek mindig olyan mértékű büntetések voltak, amekkorát az adott ellenség, a saját hazájában kapott volna.
A vajdáról elhíresült vár, ma már múzeumként funkciónál, ahova évente 450 ezer turista látogat el nyitvatartási időben, ami keddtől vasárnapig tart, reggel 9 órától délután 16 óráig.
(Forrás: femcafe.hu)
Hozzászólások