Megelőzte a korát Petra elveszettnek hitt városa

Örök életre szóló élmény, ha a nyaralásunkat azzal töltjük, hogy megnézzük a világunk új csodáit. Bernard Weber felismerte, hogy a Földünk hét csodájából már csak az egyiptomi piramisok maradtak meg, ezért úgy döntött, hogy ideje szavazásra bocsátani, hogy a modern korban mely nevezetességek alkossák az új hét csodát.

A listában nagy szerepe volt az UNESCO-nak, amely pénzt gyűjtött a nyertesek számára. Az összeg csakis állagmegóvásra és felújításra fordítható, de melyek is ezek a nevezetességek?

Az első a kínai nagy fal, amelyet időszámításunk előtt, a III. században építettek, és a kínai határ látképét formálja. Ahogy a különböző dinasztiák váltották egymást, úgy változott az építmény funkciója, hossza és építési módja. A nagy fal Kína északi határán védte a földművelőket, az északabbról érkező, nomád törzsekkel szemben.

Napjainkban már csak turisztikailag tölt be szerepet. A kínai állampolgároknak pedig a büszkeség, és összetartozás jelképe.

A kínai nagy fal, ahogy nagyon sok történelmi építmény, rengeteg vért, verejtéket és emberáldozatot követelt azért, hogy még most is fennmaradjon.

A következő csoda Petra elveszettnek hitt városa, amelynek 2000 éves különleges, és akció dús történelme van. A Jordánia fővárosától, Ammántól 200 kilométerre, délre található Petra-t, a semmivel össze nem hasonlítható, forgalmas élete tette maradandó emlékké.

A múltból ránk már csak a romváros maradt, amely annak idején az arab világ kereskedelmi útvonalának egy nagyon jelentős pontja volt. Ma már a turistáknak jelent kiemelkedő látványosságot.

Petra különlegessége abban rejlik, hogy a történelemben az akkori zsenik tervezték és építették meg, s ezért a korát megelőző gát- és csatornarendszere volt.

A VII. századig idilli állapot uralkodott a városban, de akkor jöttek a rómaiak, akik átvették a kereskedelmi utak ellenőrzését. A XII. században megépült az utolsó erőd, ami után feledésbe merült Petra.

Jóval később a városról keringő történetek felkeltették Johann Ludwig Burkhardt kíváncsiságát. A svájci utazó egy beduin vezetőt fogadott fel, akinek a segítségével felkutatta az elveszettnek hitt várost.

A Rióban látható Megváltót mindenki ismeri, hiszen az ország jelképének számít a Megváltó Krisztus szobor, aminek megépítését egy katolikus pap szolgalmazta a XIX. században. Az építése azért is fontos a braziloknak, mert az ő adományukból készült el.

A szobrot Paul Landowski szobrász készítette el öt év alatt, art deco stílusban. A Megváltó széttárt karjai a nép mentalitását, nyíltszívűségét, kedvességét, jóságát hirdeti 1931. óta.

A gyönyörű környezetben található Macchu Picchu, maga a titkok csúcsa, hiszen rengeteg megfejtésre váró rejtélye van az 1911-ben, Peruban felfedezett, város falainak.

Az Andok 2430 méteres magasságában, az érintetlen természetben fedezhetjük fel Macchu Picchut, aminek a falait csak az idő koptatta meg. A történelem szerint három generáción át használták a helyet, majd minden erőszakos beavatkozás nélkül, elhagyták.

Az Öreg Hegynek keresztelt szellemvárosról egy darabig csak a helyiek tudtak, és ők is használták olykor menedékként, amíg Hiram Bingham amerikai archeológus rá nem talált a helyre, ami elindította a régészeti kutatást, amiből a mai napig sem tudtunk meg sokat.

Macchu Picchu nem is igazán város, hanem Pacsakutek király temetkezési helye. Egyes pletykák szerint az inka nemesség üdülőhelye is lehetett. Bárhogy is, tudni csak annyit tudhatunk, hogy nagyjából 750-en laktak itt, többségében nők.

Mexikóban a Yucatán félszigeten elterülő síkságon, a dzsungel közepében található Chichén Itzá, maja-tolték romváros, amely az egyik legjelentősebb maja központ, ahol a történelembe horrorisztikus emberáldozatok voltak.

A hajdani főváros teljesen belakta a dzsungelt, ezért még mindig folynak a helyreállítási munkálatok. A turisták az El Castillo kastély iránt érdeklődnek a leginkább, amit a spanyol hódítók építettek, a Kukulkán, a tollas kígyó isten tiszteletére.

Rómából a Colosseum került fel a listára, ami ugyancsak sok vért kívánt a történelem során, amíg felépült a különböző uralkodók hatalma alatt. A tervezők úgy tervezték, hogy 50 ezer embert képes fogadni az építmény.

Az elliptikus formájának, és a több emeletes, körkörös kialakításának hála, a nézők biztonságból nézhették a küzdőtér eseményeit. Ugyancsak az ő érdekükben készült a járat és felvonó, hogy a vadállatokat biztonságosan, a ketreceikkel mozgathassák.

A listáról a szerelem sem hiányozhat. Az utolsó csoda az igazi nagybetűs szerelemnek állít emléket. A XVII. században emelt Taj Mahal, az indiai építészet remekműve lett. Az épületet Sáhdzsahán nagymogul építette, amikor a felesége a 14. szülésekor meghalt. A gyászoló férj az összes vagyonát beleölte a 20 évig tartó építkezésbe.

(Forrás: Női Portál)