Mire készüljünk, ha Ramadán idején utazunk az iszlám világba?
Július 9-től augusztus 7-ig tart a legfőbb vallási esemény, aminek során, napkeltétől napnyugtáig, nem esznek és nem isznak a hívők. 
Minden vallásnak megvannak a maga főbb ünnepei, szokásai. Az iszlám hitvilágban a Ramadán a legfontosabb vallási esemény, amit a legtöbb iszlám ország meg is tart, úgyhogy, ha július 9-e és augusztus 7-e között tervezzük az idei nyaralásunkat valamelyik érintett desztinációba, akkor muszáj megismerkedni a Ramadánnal!
A Ramadán egy hónapig tartó böjtidőszak, amely a spiritualitásra, és adakozásra ösztönöz, türelemre, önkontrollra, áldozatkészségre és empátiára ösztökél azokkal az embertársainkkal szemben, akik nélkülözni kénytelenek.
Ahogy a naptár július 9-re fordul, elkezdődik az az időszak, amikor napkeltétől napnyugtáig nem ehetnek, nem ihatnak a hívők, valamint a dohányzástól, szexualitástól, dühtől, erőszaktól, irigységtől, vágytól és a pletykálkodástól is távol kell tartaniuk magukat!
Ez a szokás nem csak vallási, hanem kulturális esemény is az iszlám területeken. Az arabok a muszlim holdnaptár használják, ami tíz-tizenegy nappal rövidebb, mint a gregorián. Emiatt a Ramadán mozgó ünnep, és minden évben tíz-tizenegy nappal korábban kezdődik, mint az előző évben.
A Ramadán képezi az éves szertartás egyik pillérét, a hitvallás (saháda), az ima (szalát), az adakozás (zakát), és az életben legalább egyszer teljesítendő, mekkai zarándoklat (haddzs) mellett.
A böjt során nem ritka az olyan hívő, aki még a nyálát sem nyeli le, annyira komolyan veszi a szabályokat, hogy nem juttathat semmit se a szervezetébe. A Ramadánt csak a felnőttek tarthatják be, mert a gyermekek számára nagyon egészségtelen, és még veszélyes is lehet.
A Ramadán ideje alatt, ha az utazás hátráltatja a hívőket a böjt betartásában, akkor azt el kell halasztaniuk. Hosszú távú betegség esetén el lehet tekinteni a böjttől, de csak akkor, ha a hívő a Ramadán ideje alatt, mindennap adakozik egy rászorulónak, aki abból aznapra jóllakhat.
Mivel a Ramadán a leghosszabb, és legforróbb nyári napokra esik, ezért igazán embert próbáló feladata a böjt, aminek során az emberek, főleg az idősek, igazi veszélynek vannak kitéve.
A hívők a böjttel szeretnének jobb muszlinokká, és jobb emberekké válni. Ahogy sok vallás szokásai megváltoztak az évszázadok során, úgy a muszlin maradt a régi, és így a Ramadán is.
A napkeltétől napnyugtáig tartó tiltott ivást és evést, ki kell egészíteni az imádkozással, amit hajnalban, délben, késő délután, és napnyugtakor mondanak el, Mekka felé fordulva.
Hazánkból a legtöbben Törökországba utaznak az iszlám országok közül. Ott a Ramadán hagyományos böjti vacsorával indul. Napnyugtakor ágyúszó töri meg a csendet, és felcsendül az imára hívó ének. Ezt követi a családdal és barátokkal elfogyasztott böjti vacsora, az iftár.
A mecsetek felett kigyúlnak a Ramadán időszakát üdvözlő fények, amelyeket égve hagynak estére egészen napkeltéig, amikor a böjt újrakezdése kioltja.
A böjti vacsora elnevezése, a „datolya és olajbogyó”, onnan ered, hogy a hagyomány szerint egy pohár vízzel, datolyával és olajbogyóval kezdik el a böjtöt a hívők. Az egész napot követő koplalás után, ami 15 órát jelenti, könnyű vacsorát kellene enniük a Ramadán tartóinak, mégis jellemzően nehéz ételeket esznek, mint a pide, ami lepényszerű, sós étel, amit ebben az időszakban szokás elkészíteni.
A még arra az időszakra visszanyúló hagyomány szerint, amelyben nem volt ébresztőóra, minden hajnalban, napkelte előtt, három óra magasságában, a Ramadán dobosai végigjárják a környéket, hogy a dobszóval és énekkel felverjék az embereket, hogy azok még a napkelte előtt meg tudják enni a reggelijüket, ami a sahur nevet viseli.
Reggelire mindenki olyan ételt és italt fogyaszt, amelyek telítenek és hidratálnak, de népszerű édességet, cukorszirupban érlelt gyümölcsöt, kompótot, és baklavat is esznek
A Ramadán végét hatalmas ünneplés zárja, az Íd. A hívők felszabadultan éljenzik, hogy sikeresen teljesítették a böjtöt. A családok összejönnek, a fiatalok felkeresik az idősebb rokonaikat. A látogatás során rengeteg házi készítésű étel kerül az asztalra, amit muszáj megenni, különben a házigazda azt fogja hinni, hogy nem ízlett a főztje.
A szülők új ruhákat vásárolnak maguknak és a gyermekeiknek. A gyerekek összegyűlnek, és házról házra járnak, ahol kezet csókolnak az időseknek, majd édességet kérnek, ami mellé néha pénzt is kapnak. Ez a szokás azonban csak a kisvárosokban tartja magát, mert Isztambulban nagyon veszélyes lenne, és valószínűleg nem is ismerik egymást a szomszédok.
Turistaként természetesen nem kötelességünk betartani a hagyományokat, arra viszont ügyelnünk kell, hogy ne kínáljuk a helyieket semmivel, mert előfordulnak olyan területek, ahol veréssel, börtönbüntetéssel sújtják a Ramadán megszegőjét.
A böjt miatt a helyiek keveset szórakoznak ebben az időszakban, ezért a legtöbb helyen az éttermek zárva tartanak. Ez alól a nagyvárosok kivételek. Azokban nappal is találhatunk nyitva éttermet, ahogy több szórakozóhelyet is, mert ott lazábban veszik a vallási ünnep szabályait, hiszen több vallás is keveredik.
(Forrás: Egészséges utazók lapja)
Minden vallásnak megvannak a maga főbb ünnepei, szokásai. Az iszlám hitvilágban a Ramadán a legfontosabb vallási esemény, amit a legtöbb iszlám ország meg is tart, úgyhogy, ha július 9-e és augusztus 7-e között tervezzük az idei nyaralásunkat valamelyik érintett desztinációba, akkor muszáj megismerkedni a Ramadánnal!
A Ramadán egy hónapig tartó böjtidőszak, amely a spiritualitásra, és adakozásra ösztönöz, türelemre, önkontrollra, áldozatkészségre és empátiára ösztökél azokkal az embertársainkkal szemben, akik nélkülözni kénytelenek.
Ahogy a naptár július 9-re fordul, elkezdődik az az időszak, amikor napkeltétől napnyugtáig nem ehetnek, nem ihatnak a hívők, valamint a dohányzástól, szexualitástól, dühtől, erőszaktól, irigységtől, vágytól és a pletykálkodástól is távol kell tartaniuk magukat!
Ez a szokás nem csak vallási, hanem kulturális esemény is az iszlám területeken. Az arabok a muszlim holdnaptár használják, ami tíz-tizenegy nappal rövidebb, mint a gregorián. Emiatt a Ramadán mozgó ünnep, és minden évben tíz-tizenegy nappal korábban kezdődik, mint az előző évben.
A Ramadán képezi az éves szertartás egyik pillérét, a hitvallás (saháda), az ima (szalát), az adakozás (zakát), és az életben legalább egyszer teljesítendő, mekkai zarándoklat (haddzs) mellett.
A böjt során nem ritka az olyan hívő, aki még a nyálát sem nyeli le, annyira komolyan veszi a szabályokat, hogy nem juttathat semmit se a szervezetébe. A Ramadánt csak a felnőttek tarthatják be, mert a gyermekek számára nagyon egészségtelen, és még veszélyes is lehet.
A Ramadán ideje alatt, ha az utazás hátráltatja a hívőket a böjt betartásában, akkor azt el kell halasztaniuk. Hosszú távú betegség esetén el lehet tekinteni a böjttől, de csak akkor, ha a hívő a Ramadán ideje alatt, mindennap adakozik egy rászorulónak, aki abból aznapra jóllakhat.
Mivel a Ramadán a leghosszabb, és legforróbb nyári napokra esik, ezért igazán embert próbáló feladata a böjt, aminek során az emberek, főleg az idősek, igazi veszélynek vannak kitéve.A hívők a böjttel szeretnének jobb muszlinokká, és jobb emberekké válni. Ahogy sok vallás szokásai megváltoztak az évszázadok során, úgy a muszlin maradt a régi, és így a Ramadán is.
A napkeltétől napnyugtáig tartó tiltott ivást és evést, ki kell egészíteni az imádkozással, amit hajnalban, délben, késő délután, és napnyugtakor mondanak el, Mekka felé fordulva.
Hazánkból a legtöbben Törökországba utaznak az iszlám országok közül. Ott a Ramadán hagyományos böjti vacsorával indul. Napnyugtakor ágyúszó töri meg a csendet, és felcsendül az imára hívó ének. Ezt követi a családdal és barátokkal elfogyasztott böjti vacsora, az iftár.
A mecsetek felett kigyúlnak a Ramadán időszakát üdvözlő fények, amelyeket égve hagynak estére egészen napkeltéig, amikor a böjt újrakezdése kioltja.
A böjti vacsora elnevezése, a „datolya és olajbogyó”, onnan ered, hogy a hagyomány szerint egy pohár vízzel, datolyával és olajbogyóval kezdik el a böjtöt a hívők. Az egész napot követő koplalás után, ami 15 órát jelenti, könnyű vacsorát kellene enniük a Ramadán tartóinak, mégis jellemzően nehéz ételeket esznek, mint a pide, ami lepényszerű, sós étel, amit ebben az időszakban szokás elkészíteni.
A még arra az időszakra visszanyúló hagyomány szerint, amelyben nem volt ébresztőóra, minden hajnalban, napkelte előtt, három óra magasságában, a Ramadán dobosai végigjárják a környéket, hogy a dobszóval és énekkel felverjék az embereket, hogy azok még a napkelte előtt meg tudják enni a reggelijüket, ami a sahur nevet viseli.Reggelire mindenki olyan ételt és italt fogyaszt, amelyek telítenek és hidratálnak, de népszerű édességet, cukorszirupban érlelt gyümölcsöt, kompótot, és baklavat is esznek
A Ramadán végét hatalmas ünneplés zárja, az Íd. A hívők felszabadultan éljenzik, hogy sikeresen teljesítették a böjtöt. A családok összejönnek, a fiatalok felkeresik az idősebb rokonaikat. A látogatás során rengeteg házi készítésű étel kerül az asztalra, amit muszáj megenni, különben a házigazda azt fogja hinni, hogy nem ízlett a főztje.
A szülők új ruhákat vásárolnak maguknak és a gyermekeiknek. A gyerekek összegyűlnek, és házról házra járnak, ahol kezet csókolnak az időseknek, majd édességet kérnek, ami mellé néha pénzt is kapnak. Ez a szokás azonban csak a kisvárosokban tartja magát, mert Isztambulban nagyon veszélyes lenne, és valószínűleg nem is ismerik egymást a szomszédok.
Turistaként természetesen nem kötelességünk betartani a hagyományokat, arra viszont ügyelnünk kell, hogy ne kínáljuk a helyieket semmivel, mert előfordulnak olyan területek, ahol veréssel, börtönbüntetéssel sújtják a Ramadán megszegőjét.A böjt miatt a helyiek keveset szórakoznak ebben az időszakban, ezért a legtöbb helyen az éttermek zárva tartanak. Ez alól a nagyvárosok kivételek. Azokban nappal is találhatunk nyitva éttermet, ahogy több szórakozóhelyet is, mert ott lazábban veszik a vallási ünnep szabályait, hiszen több vallás is keveredik.
(Forrás: Egészséges utazók lapja)
Hozzászólások