Öko plusz: a környezetszennyezés és a gazdasági fejlettség kapcsolata

A természeti környezet birtokba vételével és annak földrajzi környezetté alakítása során a természet és a társadalom kölcsönhatásaiból következő környezeti problémák fokozatosan világméretűvé váltak. 

Oka a természethez való helytelen viszonyunk: a fejlettebb technológia és az egyre bonyolultabb termelési rendszerek alkalmazásával megváltozik a természeti és társadalmi rendszerek egyensúlya.

Lássuk, hogy alakultak a globális problémák a történelem során...

- Az őskorban a természet-ember kapcsolatot a harmónia jellemezte, népességnövekedés nem volt gyors.

- A civilizáció arra késztette az embert, hogy a természeti erőforrásokat igénybe vegye, azonban ennek minősége megváltoztathatja a földrajzi környezet állapotát.

- A forró és hideg övezetben nem alakulhatott ki (klíma, erőforrások szegénysége) a termelés, felhalmozás, amely a mérsékelt övezetben olyannyira jellemző. Az ember folyamatosan fejlődő eszközrendszert, új technológiákat talált ki, ám ezek (klasszikus ártéri gazdálkodás) még nem bontották meg az egyensúlyt.

- Az életbiztonság javulása a népesség növekedését jelentette, azonban ezt, és az erőforrások népességeltartó képességét a járványok, az éhínség és háborúk viszonylag egyensúlyban tartották - egy ideig.

- A mezőgazdaság forradalma és az ipari forradalom közti időszakban a piaci viszonyok, és az ebből fakadó problémák, illetve a népességszám növekedése csak kis mértékben fordult elő.

- Az ipari forradalom hozta az első nagy változást, ugyanis ekkor olyan társadalmak jöttek létre, amelyeknél a gazdaság és a profit határozza meg a társadalom működését. Ebben a szakaszban minden nő (népesség, termelés, fogyasztás, sebesség), azonban ezzel párhuzamosan a munkanélküliség, a környezetszennyezés is.

- Az ipari forradalom eszközei új technológiákat hoztak létre, amik gyorsabban élik fel az erőforrásokat, és szennyezik a bioszférát. A természet immár csak alárendelt piaci áru, amely csak az akadályt jelenti. A tudomány célja a biológia és a kémia felfedezéseinek használatával a világ átalakítása (klónozás, kemizálás)

- Általánosságban kijelenthetjük, ha azokban a társadalmakban, ahol nem helyezték az embert a világ középpontjába voltak képesek harmóniában élni a természettel (bár sokkal kisebb életszínvonalon) Ezzel szemben a másik oldalon a munkanélküliség, a környezetszennyezés és egyéb problémák jelentkeznek.



A legfontosabb globális problémák ma:

- Népességrobbanás: Korunk egyik legnagyobb problémája, a fejlődő országok népessége folyamatosan nő, és folyamatosan elérik eltartó képességük határát. Ekkor a művelhető területek felszabadítása érdekében erdőirtásokat, tarvágásokat végeznek, amelyek helyén az általában helytelen gazdálkodással kizsarolt talaj elveszti termőképességét, és nem tudja ellátni a népességet. A sivatagosodás szintén a társadalom ellátásara irányuló cselekvés, az állattartás, és így a túllegeltetés következménye.

- Kemizálás: A fejlett országoknak van csak rá lehetőségük. Az intenzív termeléshez szükséges agrotechnika nagy mennyiségű kemikáliát használ, amely következtében a talajvizek elszennyeződnek, a talaj termőképessége csökken, továbbá a termékek vegyi szennyezettsége nő.

- Bioszféra károsodása: A természetes növényzet a savas esők, illetve az emberi szükségletek kielégítése következtében pusztulhat, amely magával vonja az állatvilág pusztulását is. Ráadásul a fajállomány ritkulása gazdasági szempontból is probléma lehet. Az erdők területének csökkenése pedig éghajlati változások eredményezhet.

- Ivóvíz hiány és árvízveszély: A Föld szárazabb vidékein (Száhel-öv) az ivóvíz korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. A vízhiány érezteti magát a mezőgazdaságban is, ahol korlátozza az öntözés lehetőségét, és a szikesedés által területek esnek ki a művelésből. A természetes növényzet kiirtásával megváltozik a folyók árhullámának folyása, amely árvízveszélyt eredményez.

- Éghajlatváltozás és légkör: a fejlett országokban (illetve azok kitelepített gyáraiban, tehát a fejletlen országokban) a magas technikai színvonal magas szennyezőanyag kibocsátást eredményez, amely nagymértékben szennyezi a légkört. Az üvegházhatású gázok növelik a Föld átlaghőmérsékletét, és ez katasztrofális következménnyel járhat a sarki jégtakarók megolvadására, ezáltal a vízszint magasságának növekedésére, és ezáltal a tengeráramlásokra való tekintetben. Mindezentúl a káros CFC gázok az ózonpajzsot vékonyítják, mely az ember saját egészségére káros.

- Urbanizáció: A városi forma velejárója lett a túlzott energiafogyasztás, hulladéktermelés és környezet szennyezés. Az növekvő energiaigény felveti a fosszilis tüzelőanyagok által a légkör szennyezésének, a vízenergia termelése által az ivóvízkészlet csökkenésének, míg a nukleáris energia által a radioaktív hulladékok elhelyezésének problémáját.

A természeti rendszerek instabilitása az emberiség létét fenyegeti, azonban a fejlett és fejlődő országok közti technikai és erőforrásbeli különbség nem teszi lehetővé, hogy egyformán tudják kezelni a környezeti problémákat. A probléma orvosolására több konferencia (Föld Csúcs) volt és egyezmény is született meg (Kiotói-egyezmény).

Azonban az országoknak manapság még mindig a profit a fontosabb, és a környezetvédelmi egyezmények kiskapuit keresik éjjel-nappal. Vajon meddig bírja Földünk? Hir.ma

Környezetettudatos témákban kiemelt partnerünk az Alternatív Energia Portál.