Öko plusz: A világ energiagazdasága
Öko plusz rovat: Napjainkban az energia a fejlett gazdasággal rendelkező országokban a modern termelés alapja, a gazdasági fejlettségi egyik mutatója, a fejlett életszínvonal nélkülözhetetlen feltétele. Az energiát energiaforrásból nyerhetjük.
Az energiaforrás olyan természeti jelenségekhez kötött, vagy ásványi anyagokban elraktározott energia, amely átalakítható az ember számára hasznosítható energiafajtává. Energiagazdálkodáson pedig az energiahordozók munkavégző képességének feltárását, elosztását, és felhasználásra irányuló tevékenységet értjük.
- Eleinte a tűzifa volt a legfontosabb energiaforrás, ám jelentősége mára csökkent.
- Az 1850-es évektől egy évszázadig a kőszéné volt a vezető szerep, ez volt az első nagyipari módszerekkel kitermelt és felhasznált energiaforrás.
- Az 1900-as évek elejétől kezdődött meg a szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kitermelése, mely sok előnyös tulajdonságával többek között a robbanómotor megalkotásában segédkezett.
- A kőolajár-robbanás 1980-ban egy kicsit visszahozta a szenet, majd új energiahordozók után kutatva az atomenergia használata jelentősen megélénkült.
- A legolcsóbban működő erőmű a vízerőmű, melyből egyre több van.
- Természetben előforduló, energiát tartalmazó nyersanyagok (fa, szén, kőolaj, földgáz, olajpala, urán), a hasznosítható mozgásfolyamatok (víz, szél, nap) és a Föld hője tartozik ide.
- További két részre osztva az egyik a nem megújuló energiaforrások (készlete kitermeléssel csökken, nem pótolható), a másik a megújuló (mennyisége a felhasználás során nem csökken).
- Kőszén: nem megújuló energiaforrás. Növényi eredetű, nagy tömegben előforduló, üledékes kőzet. A Föld kőszénkészletének a 2/3-a karbon kori. A kőszénnek több típusa van minőség szerint: tőzeg, lignit (hőerőművekben hasznosítják – Visonta), barnakőszén (vegyipar és hőerőművek – Németo; Oroszo; Ajka), feketekőszén (kohászat, hőerőművek, vegyipar – USA, Kína, India) és antracit.(kohászat, hőerőművek – USA, Kína)
- Kőolaj: nem megújuló energiaforrás. Szerves eredetű, eléghető, folyékony halmazállapotú, üledékes ásványi nyersanyag. Szerves anyagok bomlásával keletkezett mészkőrepedésekben, vagy más oxigéntől elzárt helyen. Két típusa a könnyű (benzin és fűtőolajban gazdag) és nehéz (bitumenben és kenőolajokban gazdag) kőolaj. Főleg sekély tengeröblökben „bányásszák”, legjelentősebb kitermelői a fejlődő országok (Szaúd-Arábia, Irak), míg a feldolgozás a fejlett országokban (USA, Kanada) történik. Felhasználási területe a vegyipar és a hőerőművek.
Fontos a Földre vigyáznunk...
- Uránérc: nem megújuló energiaforrás. A jövő energiahordozója, kis mennyiségű anyagból nagy energiát lehet nyerni. Minden kontinensen megtalálható (USA, Dél-Afrikai Köztársaság, Oroszország, Kína, Csehország), felhasználása atomerőművekben történik. Ezekhez nagy technikai tudás, és nagy szellemi és anyagi tőke kell, éppen ezért főleg a fejlett országokban jellemző. Ilyen pl.: Franciaország, USA, Japán, Németország.
- Folyóvíz: megújuló energiaforrás. A víz mozgási energiáját használja ki oly módon, hogy elektromos energiát alakít belőle. A vízerőművek nagy esésű folyókon, vagy mesterséges duzzasztógátak közelében épültek. (Kisköre, Tiszalök, Asszuán, Szent-Lőrinc folyó) Az árapály erőművek a tengerjárást használják, létrehozása költséges.
- Napenergia: megújuló energiaforrás. A felhőzet és az éjszakák hossza a fő akadályozó tényezője. A sivatagi zónák a legalkalmasabbak naperőművek építésére.
- Geotermikus energia: megújuló energiaforrás, táplálója a Föld belső hője, mely elsősorban vulkáni utóműködések (gejzír) vagy termálvíz révén tör a felszínre. Felhasználásuk geotermikus erőművekben történik, amely a gejzírek, termálvizek hőjét alakítják elektromos árammá. Fő helyszíne Izland, ám Magyarország is jelentős tartalékokkal rendelkezik, csak ki kellene használni.
- Szél: megújuló energiaforrás, a különösen erős széljárásnak kitett területeken szélerőműveket építenek (Ausztria, Nyugat-Európa)
- Bioetanol, biogáz
- A munkává alakítható villamos energia, hő, gőz, gáz, olajfinomítványok tartozik ide.
- Villamosenergia-termelés: a másodlagos energiahordozók közül a legjelentősebb. A gazdaság fejlődésével folyamatosan nő a villamosenergia igény. A világ villamosenergia-termelésének 2/3-a a fejlett országokból kerül ki. A termelést és a fogyasztást a gazdasági fejlettség egyik mérőszámának is tekinthetjük. Előállítása hő-, vízi- és atomerőművekben történik. Szállítás közben rendkívül nagy az energiaveszteség, ezért vigyázni kell a takarékosságra.
A világ energiaigénye az utóbbi időkben folyamatosan nő, de alternatív energiaforrásokkal csak keveset foglalkoznak a kormányok, inkább azzal, hogy meddig van még elegendő kőolaj. Mindenképpen komolyan kell venni az erőművek környezetszennyező hatását, amely a globális felmelegedés egyik okozója, s komoly károkkal járhat. Vigyázzunk környezetünkre! Hir.ma
Az energiaforrás olyan természeti jelenségekhez kötött, vagy ásványi anyagokban elraktározott energia, amely átalakítható az ember számára hasznosítható energiafajtává. Energiagazdálkodáson pedig az energiahordozók munkavégző képességének feltárását, elosztását, és felhasználásra irányuló tevékenységet értjük.
Az energiahordozók használatának változása
- Eleinte a tűzifa volt a legfontosabb energiaforrás, ám jelentősége mára csökkent.
- Az 1850-es évektől egy évszázadig a kőszéné volt a vezető szerep, ez volt az első nagyipari módszerekkel kitermelt és felhasznált energiaforrás.
- Az 1900-as évek elejétől kezdődött meg a szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kitermelése, mely sok előnyös tulajdonságával többek között a robbanómotor megalkotásában segédkezett.
- A kőolajár-robbanás 1980-ban egy kicsit visszahozta a szenet, majd új energiahordozók után kutatva az atomenergia használata jelentősen megélénkült.
- A legolcsóbban működő erőmű a vízerőmű, melyből egyre több van.
Elsődleges energiahordozók
- Természetben előforduló, energiát tartalmazó nyersanyagok (fa, szén, kőolaj, földgáz, olajpala, urán), a hasznosítható mozgásfolyamatok (víz, szél, nap) és a Föld hője tartozik ide.
- További két részre osztva az egyik a nem megújuló energiaforrások (készlete kitermeléssel csökken, nem pótolható), a másik a megújuló (mennyisége a felhasználás során nem csökken).
- Kőszén: nem megújuló energiaforrás. Növényi eredetű, nagy tömegben előforduló, üledékes kőzet. A Föld kőszénkészletének a 2/3-a karbon kori. A kőszénnek több típusa van minőség szerint: tőzeg, lignit (hőerőművekben hasznosítják – Visonta), barnakőszén (vegyipar és hőerőművek – Németo; Oroszo; Ajka), feketekőszén (kohászat, hőerőművek, vegyipar – USA, Kína, India) és antracit.(kohászat, hőerőművek – USA, Kína)
- Kőolaj: nem megújuló energiaforrás. Szerves eredetű, eléghető, folyékony halmazállapotú, üledékes ásványi nyersanyag. Szerves anyagok bomlásával keletkezett mészkőrepedésekben, vagy más oxigéntől elzárt helyen. Két típusa a könnyű (benzin és fűtőolajban gazdag) és nehéz (bitumenben és kenőolajokban gazdag) kőolaj. Főleg sekély tengeröblökben „bányásszák”, legjelentősebb kitermelői a fejlődő országok (Szaúd-Arábia, Irak), míg a feldolgozás a fejlett országokban (USA, Kanada) történik. Felhasználási területe a vegyipar és a hőerőművek.
Fontos a Földre vigyáznunk...- Uránérc: nem megújuló energiaforrás. A jövő energiahordozója, kis mennyiségű anyagból nagy energiát lehet nyerni. Minden kontinensen megtalálható (USA, Dél-Afrikai Köztársaság, Oroszország, Kína, Csehország), felhasználása atomerőművekben történik. Ezekhez nagy technikai tudás, és nagy szellemi és anyagi tőke kell, éppen ezért főleg a fejlett országokban jellemző. Ilyen pl.: Franciaország, USA, Japán, Németország.
- Folyóvíz: megújuló energiaforrás. A víz mozgási energiáját használja ki oly módon, hogy elektromos energiát alakít belőle. A vízerőművek nagy esésű folyókon, vagy mesterséges duzzasztógátak közelében épültek. (Kisköre, Tiszalök, Asszuán, Szent-Lőrinc folyó) Az árapály erőművek a tengerjárást használják, létrehozása költséges.
- Napenergia: megújuló energiaforrás. A felhőzet és az éjszakák hossza a fő akadályozó tényezője. A sivatagi zónák a legalkalmasabbak naperőművek építésére.
- Geotermikus energia: megújuló energiaforrás, táplálója a Föld belső hője, mely elsősorban vulkáni utóműködések (gejzír) vagy termálvíz révén tör a felszínre. Felhasználásuk geotermikus erőművekben történik, amely a gejzírek, termálvizek hőjét alakítják elektromos árammá. Fő helyszíne Izland, ám Magyarország is jelentős tartalékokkal rendelkezik, csak ki kellene használni.
- Szél: megújuló energiaforrás, a különösen erős széljárásnak kitett területeken szélerőműveket építenek (Ausztria, Nyugat-Európa)
- Bioetanol, biogáz
Másodlagos energiahordozók
- A munkává alakítható villamos energia, hő, gőz, gáz, olajfinomítványok tartozik ide.
- Villamosenergia-termelés: a másodlagos energiahordozók közül a legjelentősebb. A gazdaság fejlődésével folyamatosan nő a villamosenergia igény. A világ villamosenergia-termelésének 2/3-a a fejlett országokból kerül ki. A termelést és a fogyasztást a gazdasági fejlettség egyik mérőszámának is tekinthetjük. Előállítása hő-, vízi- és atomerőművekben történik. Szállítás közben rendkívül nagy az energiaveszteség, ezért vigyázni kell a takarékosságra.
A világ energiaigénye az utóbbi időkben folyamatosan nő, de alternatív energiaforrásokkal csak keveset foglalkoznak a kormányok, inkább azzal, hogy meddig van még elegendő kőolaj. Mindenképpen komolyan kell venni az erőművek környezetszennyező hatását, amely a globális felmelegedés egyik okozója, s komoly károkkal járhat. Vigyázzunk környezetünkre! Hir.ma
Hozzászólások