Gazdasági erőszak
Pénzügyileg is zsarnokoskodhat felettünk a párunk, ha nem ismerjük fel az erre utaló jeleket.
A párkapcsolatok területén a legtöbb szó a fizikai és a szóbeli erőszakról esik, pedig a gazdasági erőszak is jellemző az egészségesnek nem nevezhető, szerelmi viszonyokban. Az adatok szerint ez főleg a nőket érinti (Magyarországon 522 ezer 17-74 év közötti áldozatról tudni).
A gazdasági erőszak egyfajta hatalomgyakorlás, hiszen a családon belül jellemzően a férfihoz tartózik a döntés- és hatalomgyakorlás, ám előfordulhat, hogy a nő keres jobban, tehát az ő kezében van ez a hatalom.
Mivel a jelenség súlyos és sok embert érint, ezért fontos, hogy idejében felismerjük a jeleit annak, hogy gazdasági erőszak áldozatává váltunk-e!
A párunk minden forint elköltése után elszámoltat: A saját fizetésünket arra költhetjük el, amire akarjuk, legalábbis látszólag, mert valójában a párunk naponta elszámoltat, hogy mit, minek vettünk, és miért nem valami másra költöttük a pénzt?
Ez is a gazdasági erőszak egyik formája, mert a hatalmaskodó fél azt éri el vele, hogy a másik elnyomva érezze magát, ne merjen a pénzéhez nyúlni, mert retteg, hogy mi lesz a következménye.
A közösbe kell adnunk az anyagi forrásunk: Ha a párunk nem veszi el a fizetésünket, attól még előfordulhat, hogy más anyagi forrásunkat kaparintja meg, így például a megörökölt házat, autót, vagy a munkahelyünkön kapott jutalmat.
Tehát minden a közösbe vándorol, ami eredetileg a miénk volt. Ezt a jelet az bizonyítja a legvilágosabban, ha a párunk a saját anyagi javaival ezt nem teszi meg. Ha mégis bedob valamit a közösbe, akkor az csak minimális összeg.
Úgy érezzük, hogy nem tudunk kilépni a kapcsolatból: Ahogy a szexuális, fizikai erőszak, úgy a gazdasági is eljuthat arra a szintre, amit béklyónak érzünk, mert nem merünk kilépni a kapcsolatból.
Ennek egyfelől lelki okai lehetnek, mert annyira elnyomottnak érezzük magunkat, esetleg úgy félünk, hogy azt gondoljuk, hogy úgy sem lennénk képesek megszabadulni a helyzettől, ráadásul biztos, hogy senki sem segítene nekünk.
Extrém esetben előfordulhat, hogy úgy érezzük, tartózunk a párunknak, és nincs jogunk ellenkezni vele. Pénzügyi okok miatt is maradhatunk, hiszen nem sok esély van a menekülésre, ha a párunk rendelkezik minden pénz felett. Továbbront a helyzeten, ha munkánk sincs.
A párunk rendelkezik a fizetésünkkel: Hiába van saját keresetünk, annak az elköltéséről nem mi rendelkezünk, hanem a párunk, aki a saját bérét is beosztja. Ez teljesen kimeríti a gazdasági erőszak fogalmát.
A partnerünk ezzel elérheti, hogy ne legyen beleszólásunk a pénzügyekbe, ne hozhassunk döntéseket, hogy mikor, mint és kinek veszünk, tehát csak tehetetlenül szemlélhetjük a saját életünket.
A párunk nem engedi, hogy dolgozzunk: A házasságokban gyakori, hogy csak az egyik fél dolgozik. Általában ennek az oka az, hogy az egyik fél eleget keres ahhoz, hogy biztosítani tudja a megfelelő életszínvonalat.
Egy másik ok viszont a gazdasági erőszak. Ebben a helyzetben a férfi vagy a nő annyira uralkodik a másik felett, hogy nem engedi dolgozni. Ha ez történik, akkor a párunk kényszerű függőségben tart, illetve azt hiteti el velünk, hogy nélküle semmit sem érünk.
(Forrás: femcafe.hu)
A párkapcsolatok területén a legtöbb szó a fizikai és a szóbeli erőszakról esik, pedig a gazdasági erőszak is jellemző az egészségesnek nem nevezhető, szerelmi viszonyokban. Az adatok szerint ez főleg a nőket érinti (Magyarországon 522 ezer 17-74 év közötti áldozatról tudni).A gazdasági erőszak egyfajta hatalomgyakorlás, hiszen a családon belül jellemzően a férfihoz tartózik a döntés- és hatalomgyakorlás, ám előfordulhat, hogy a nő keres jobban, tehát az ő kezében van ez a hatalom.
Mivel a jelenség súlyos és sok embert érint, ezért fontos, hogy idejében felismerjük a jeleit annak, hogy gazdasági erőszak áldozatává váltunk-e!
A párunk minden forint elköltése után elszámoltat: A saját fizetésünket arra költhetjük el, amire akarjuk, legalábbis látszólag, mert valójában a párunk naponta elszámoltat, hogy mit, minek vettünk, és miért nem valami másra költöttük a pénzt?
Ez is a gazdasági erőszak egyik formája, mert a hatalmaskodó fél azt éri el vele, hogy a másik elnyomva érezze magát, ne merjen a pénzéhez nyúlni, mert retteg, hogy mi lesz a következménye.
A közösbe kell adnunk az anyagi forrásunk: Ha a párunk nem veszi el a fizetésünket, attól még előfordulhat, hogy más anyagi forrásunkat kaparintja meg, így például a megörökölt házat, autót, vagy a munkahelyünkön kapott jutalmat.
Tehát minden a közösbe vándorol, ami eredetileg a miénk volt. Ezt a jelet az bizonyítja a legvilágosabban, ha a párunk a saját anyagi javaival ezt nem teszi meg. Ha mégis bedob valamit a közösbe, akkor az csak minimális összeg.
Úgy érezzük, hogy nem tudunk kilépni a kapcsolatból: Ahogy a szexuális, fizikai erőszak, úgy a gazdasági is eljuthat arra a szintre, amit béklyónak érzünk, mert nem merünk kilépni a kapcsolatból.Ennek egyfelől lelki okai lehetnek, mert annyira elnyomottnak érezzük magunkat, esetleg úgy félünk, hogy azt gondoljuk, hogy úgy sem lennénk képesek megszabadulni a helyzettől, ráadásul biztos, hogy senki sem segítene nekünk.
Extrém esetben előfordulhat, hogy úgy érezzük, tartózunk a párunknak, és nincs jogunk ellenkezni vele. Pénzügyi okok miatt is maradhatunk, hiszen nem sok esély van a menekülésre, ha a párunk rendelkezik minden pénz felett. Továbbront a helyzeten, ha munkánk sincs.
A párunk rendelkezik a fizetésünkkel: Hiába van saját keresetünk, annak az elköltéséről nem mi rendelkezünk, hanem a párunk, aki a saját bérét is beosztja. Ez teljesen kimeríti a gazdasági erőszak fogalmát.
A partnerünk ezzel elérheti, hogy ne legyen beleszólásunk a pénzügyekbe, ne hozhassunk döntéseket, hogy mikor, mint és kinek veszünk, tehát csak tehetetlenül szemlélhetjük a saját életünket.
A párunk nem engedi, hogy dolgozzunk: A házasságokban gyakori, hogy csak az egyik fél dolgozik. Általában ennek az oka az, hogy az egyik fél eleget keres ahhoz, hogy biztosítani tudja a megfelelő életszínvonalat.
Egy másik ok viszont a gazdasági erőszak. Ebben a helyzetben a férfi vagy a nő annyira uralkodik a másik felett, hogy nem engedi dolgozni. Ha ez történik, akkor a párunk kényszerű függőségben tart, illetve azt hiteti el velünk, hogy nélküle semmit sem érünk.
(Forrás: femcafe.hu)
Hozzászólások