Kenny Handkammer elmesélte, hogy mit jelent Forma-1-es szerelőnek lenni
Állandó életveszély, 22 órás műszak és tönkrement kapcsolatok jellemzik a királykategória árnyékos oldalát.
Ha Forma-1, akkor a pilótákról halljuk a legtöbbet, és őket sajnáljuk a legjobban, amiért egész évben egyik kontinensről a másikra utaznak, hogy újabb pontokat gyűjtsenek, emellett pedig kevés idejük jut a magánéletre.
Nem az autóversenyzők élete azonban a legnehezebb, hiszen minden pilóta mögött áll egy csapat, akikről keveset hallunk, pedig a szerelők is tudnak mesélni arról, hogy milyen a Forma-1 árnyékos oldala.
Ezt tette most Kenny Handkammer, akinek volt szerencséje együtt dolgoznia Michael Schumacherrel és Jean Alesivel. A szakember nevét elsősorban onnan ismerhetjük, hogy 2014 októberéig ő volt Sebastian Vettel szerelője a Red Bullnál, de korábban a Benettonnál is dolgozott.
A sokat megélt szerelő most elmesélte, hogy a szakmája igazi erőpróba az emberi kapcsolatok tekintetében, hiszen egy olyan megértő partnert kell találnia, aki megérti, hogy mennyit utazik. Ha sikerül a munka során megismerkednie valakivel, akkor könnyebb lehet a kapcsolat, de az már sokkal nehezebb, ha elkötelezettként dönt úgy az ember, hogy Forma-1-es szerelő lesz.
Handkammer arról is beszélt, hogy ehhez a munkához száz százalékos elhivatottságra van szükség, hiszen egy ember élete van a kezükben. Hozzátette, hogy mostanában könnyebb a helyzetük, de régen sokkal megterhelőbb volt az emberi kapcsolatokra nézve, ha szerelőként dolgozott az ember, mert gyakran fáradtan értek haza, ráadásul a szerelő hangulatára is rányomja a bélyegét, ha rosszul alakult egy versenyhétvége.
Az sem könnyíti meg a szerelők életét, hogy egész évben utazniuk kell, ráadásul nekik nem adatott meg az a luxus, hogy magánrepülővel jussanak el egyik versenyhelyszínről a másikra. Azért se kell irigyelni őket, hogy mesés országokban járnak, mert valójában a szerelők nem sokat látnak az adott helyszínből. Előfordul, hogy az első napon van némi idejük a városnézésre, de utána elkezdődik a munka, és nem látnak mást csak a hotel és a versenypálya közötti utat.
A Forma-1-es szerelők munkája később ér véget, mint a pilótáké. Ők általában szerda délután nekilátnak a felszerelés összerakásának, majd csütörtökön következik a rendszerellenőrzés. Handkammer arról is beszélt, hogy 2016-ban meg van határozva, hogy meddig lehet dolgozni a versenyautókon, de régen nem volt ilyen szabály, ezért csak pár órát aludhattak a versenyhétvégéken.
A felszerelés összekészítése után megtörténik a gépátvétel, pénteken pedig következnek a szabadedzések. Handkammer elmondása szerint a hét utolsó munkanapján általában 21-22 órát kell dolgozniuk a kollégáikkal.
Korábban ez szombaton is így volt, ez pedig komoly megterhelés az ember számára, aki 22 óra talpon lét közben örülhet, ha 20 percet pihenhet. Előfordul, hogy a szerelők nem végeznek, ezért másnap folytatniuk kell a munkát, akár úgy, hogy kihagyják a reggelit, majd néhány perc alatt megebédelnek, ami kimerül egy szendvicsben, majd folytatják a munkát.
A kimerítő hajtás fizikai tünetekkel is jár, mert minden szerelőnek fáj a lába, elvégre 22 órás állás mindenképpen megterhelő. Handkammer hangsúlyozta, hogy a kéthetes szünet se jelent sok pihenőt számukra, ugyanis kedden pihennek, de szerdán már vissza kell állniuk a munkába.
Ideális esetben pénteken végeznek a versenyautóval, és akkor övéké lehet a hétvége, majd szerdán már utaznak a következő verseny helyszínére. Előfordul az is, hogy vasárnap kell szétszedni az autót, majd az 50 tonnás felszereléssel hétfőn elrepülnek a következő helyszínre, ahol újrakezdik a munkát. Mindemellett igazán veszélyes a szerelők élete, hiszen az évek során nem egy gázolás, repülő tárgy, áramütés okozott sérülést.
Mindezek után már senki se gondolja közhelynek, amikor a verseny után a pilóták megköszönik a szerelők munkáját, ám Handkammer szerint egyáltalán nem olyan alapvető norma ez a bajtársiasság a versenyzők és a szerelőgárda között.
A szakember elárulta, hogy vannak olyan autóversenyzők, akik oda se mennek a szerelőkhöz, hogy beszéljenek velük. Handkammer tudja, hogy önzőnek és egoistának kell lenni ahhoz, hogy valaki sikeres legyen, de azt szégyenletesnek tartja, hogy egyesek még két szót sem szólnak ahhoz, aki napi 24 órát dolgozik azért, hogy versenyképes legyen a pilóta.
Handkammer szerencsésnek érzi magát, mert Michael Schumacher és Vettel is azok közé tartózik, akik még a magánéletükről is beszélgetnek a szerelőjükkel, akitől azt is megkérdezték, hogy hogy van a családjuk. Nelson Piquet nagy mókamester volt Handkammer szerint, aki arról is beszélt, hogy Jean Alesi is remek fickó.
Végül a Forma-1 szerelőjeként két és fél évtizede dolgozó Handkammer elmondta, hogy ugyanaz a szenvedély hajtja a szerelőket, mint a pilótákat, hiszen ők nyerik meg a versenyt a pilótájuknak, aki nem tudja a pályán megelőzni a riválisát. Handkammer azzal zárta a szavait, hogy bár nagyon stresszes a munkája, mégis leírhatatlan érzés, amikor tökéletesen összejön egy versenyhétvége.
(Forrás: m4sport.hu)
Ha Forma-1, akkor a pilótákról halljuk a legtöbbet, és őket sajnáljuk a legjobban, amiért egész évben egyik kontinensről a másikra utaznak, hogy újabb pontokat gyűjtsenek, emellett pedig kevés idejük jut a magánéletre.Nem az autóversenyzők élete azonban a legnehezebb, hiszen minden pilóta mögött áll egy csapat, akikről keveset hallunk, pedig a szerelők is tudnak mesélni arról, hogy milyen a Forma-1 árnyékos oldala.
Ezt tette most Kenny Handkammer, akinek volt szerencséje együtt dolgoznia Michael Schumacherrel és Jean Alesivel. A szakember nevét elsősorban onnan ismerhetjük, hogy 2014 októberéig ő volt Sebastian Vettel szerelője a Red Bullnál, de korábban a Benettonnál is dolgozott.
A sokat megélt szerelő most elmesélte, hogy a szakmája igazi erőpróba az emberi kapcsolatok tekintetében, hiszen egy olyan megértő partnert kell találnia, aki megérti, hogy mennyit utazik. Ha sikerül a munka során megismerkednie valakivel, akkor könnyebb lehet a kapcsolat, de az már sokkal nehezebb, ha elkötelezettként dönt úgy az ember, hogy Forma-1-es szerelő lesz.
Handkammer arról is beszélt, hogy ehhez a munkához száz százalékos elhivatottságra van szükség, hiszen egy ember élete van a kezükben. Hozzátette, hogy mostanában könnyebb a helyzetük, de régen sokkal megterhelőbb volt az emberi kapcsolatokra nézve, ha szerelőként dolgozott az ember, mert gyakran fáradtan értek haza, ráadásul a szerelő hangulatára is rányomja a bélyegét, ha rosszul alakult egy versenyhétvége.
Az sem könnyíti meg a szerelők életét, hogy egész évben utazniuk kell, ráadásul nekik nem adatott meg az a luxus, hogy magánrepülővel jussanak el egyik versenyhelyszínről a másikra. Azért se kell irigyelni őket, hogy mesés országokban járnak, mert valójában a szerelők nem sokat látnak az adott helyszínből. Előfordul, hogy az első napon van némi idejük a városnézésre, de utána elkezdődik a munka, és nem látnak mást csak a hotel és a versenypálya közötti utat.
A Forma-1-es szerelők munkája később ér véget, mint a pilótáké. Ők általában szerda délután nekilátnak a felszerelés összerakásának, majd csütörtökön következik a rendszerellenőrzés. Handkammer arról is beszélt, hogy 2016-ban meg van határozva, hogy meddig lehet dolgozni a versenyautókon, de régen nem volt ilyen szabály, ezért csak pár órát aludhattak a versenyhétvégéken.A felszerelés összekészítése után megtörténik a gépátvétel, pénteken pedig következnek a szabadedzések. Handkammer elmondása szerint a hét utolsó munkanapján általában 21-22 órát kell dolgozniuk a kollégáikkal.
Korábban ez szombaton is így volt, ez pedig komoly megterhelés az ember számára, aki 22 óra talpon lét közben örülhet, ha 20 percet pihenhet. Előfordul, hogy a szerelők nem végeznek, ezért másnap folytatniuk kell a munkát, akár úgy, hogy kihagyják a reggelit, majd néhány perc alatt megebédelnek, ami kimerül egy szendvicsben, majd folytatják a munkát.
A kimerítő hajtás fizikai tünetekkel is jár, mert minden szerelőnek fáj a lába, elvégre 22 órás állás mindenképpen megterhelő. Handkammer hangsúlyozta, hogy a kéthetes szünet se jelent sok pihenőt számukra, ugyanis kedden pihennek, de szerdán már vissza kell állniuk a munkába.
Ideális esetben pénteken végeznek a versenyautóval, és akkor övéké lehet a hétvége, majd szerdán már utaznak a következő verseny helyszínére. Előfordul az is, hogy vasárnap kell szétszedni az autót, majd az 50 tonnás felszereléssel hétfőn elrepülnek a következő helyszínre, ahol újrakezdik a munkát. Mindemellett igazán veszélyes a szerelők élete, hiszen az évek során nem egy gázolás, repülő tárgy, áramütés okozott sérülést.
Mindezek után már senki se gondolja közhelynek, amikor a verseny után a pilóták megköszönik a szerelők munkáját, ám Handkammer szerint egyáltalán nem olyan alapvető norma ez a bajtársiasság a versenyzők és a szerelőgárda között.A szakember elárulta, hogy vannak olyan autóversenyzők, akik oda se mennek a szerelőkhöz, hogy beszéljenek velük. Handkammer tudja, hogy önzőnek és egoistának kell lenni ahhoz, hogy valaki sikeres legyen, de azt szégyenletesnek tartja, hogy egyesek még két szót sem szólnak ahhoz, aki napi 24 órát dolgozik azért, hogy versenyképes legyen a pilóta.
Handkammer szerencsésnek érzi magát, mert Michael Schumacher és Vettel is azok közé tartózik, akik még a magánéletükről is beszélgetnek a szerelőjükkel, akitől azt is megkérdezték, hogy hogy van a családjuk. Nelson Piquet nagy mókamester volt Handkammer szerint, aki arról is beszélt, hogy Jean Alesi is remek fickó.
Végül a Forma-1 szerelőjeként két és fél évtizede dolgozó Handkammer elmondta, hogy ugyanaz a szenvedély hajtja a szerelőket, mint a pilótákat, hiszen ők nyerik meg a versenyt a pilótájuknak, aki nem tudja a pályán megelőzni a riválisát. Handkammer azzal zárta a szavait, hogy bár nagyon stresszes a munkája, mégis leírhatatlan érzés, amikor tökéletesen összejön egy versenyhétvége.
(Forrás: m4sport.hu)
Hozzászólások