Muszbek szerint a klubok egyharmaddal többet költenek a tényleges bevételüknél
Muszbek Mihály szerint alig változtak a trendek a magyar labdarúgásban a nyári átigazolási időszakban, az NB I-es klubok egyharmaddal többet költenek a tényleges bevételüknél, a siralmas kupaszereplés 200 millió forint bevételt hozott a nemzetközi kupákban szerepelt magyar csapatoknak, ez azonban csupán a részvételük költségeit fedezi.
A sportközgazdász kedden a Digi Sport Reggeli Start című műsorában beszélt arról, hogy a hazai labdarúgást a nyári átigazolási időszakban is az idegenlégiósok beáramlása, illetve a lejárt szerződésű játékosok, az úgynevezett szabadügynökök szerződtetése jellemezte.
"Utóbbiak azt az érzetet keltik a szurkolókban, hogy ingyen érkeznek a csapatokhoz, ez azonban óriási tévedés" - jelentette ki Muszbek, majd hozzátette: csupán annyi a különbség, hogy a lejárt szerződésű labdarúgók esetében a csapatok a szabadügynökké vált játékosoknak fizetnek, nem pedig az őket foglalkoztató klubnak.
"A lejárt szerződésű futballisták szinte semmivel sem olcsóbbak, sőt, az őket megvásároló klubok egy kicsit a szürke és a fekete gazdaság felé mozdulnak el" - fogalmazott a sportközgazdász, aki úgy látja, még ennél nagyobb baj, hogy az NB I-es a klubok egyharmaddal többet költenek, mint amennyi a tényleges bevételük, azonban emiatt egyáltalán nem fogták vissza magukat az átigazolási időszakban.
Muszbek emlékezett arra, hogy miközben a magyar élvonalbeli csapatok éves bevételi költségvetése 11,5 milliárd forint, addig a liga teljes adósságállománya 12 milliárdot tesz ki. Szerinte az lenne az ideális megoldás, ha a csapatok megnéznék, hogy mennyi biztos bevételre számíthatnak egy-egy idényben, majd ehhez képest csak 60-70 százalékos kiadási tervet készítenének. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2014-től már csak olyan csapat indulhat majd a nemzetközi kupákban, amelyik fair-play a sportgazdaságban.
Muszbek azt is hangsúlyozta, hogy továbbra is szerény mértékű a fiatalok és akadémisták beáramlása az NB I-be. Megemlítette, hogy akadt olyan csapat, amelyben az első fordulóban még nyolc-kilenc akadémista játszott, ám ez a szám fordulóról fordulóra csökkent, mert az eredmény fontosabb a szakmai jövőképnél.
A siralmas nemzetközi kupaszereplés kapcsán megjegyezte, hogy az érintett klubok összesen nagyjából 200 millió forint bevételre számíthatnak az Európai Labdarúgó Szövetségtől (UEFA), ami tulajdonképpen a csak a részvételük és az utazásuk költségeit fedezi. Összehasonlításként megemlítette, hogy a Videoton tavaly Európa Liga-főtáblás szereplése 570 millió forintot hozott a székesfehérvári klubnak, a Debrecen korábbi Bajnokok Ligája-vitézkedése pedig 2,5 milliárdot a hajdúságiaknak. Muszbek szerint ennél sokkal nagyobb baj, hogy ha ez a rossz szereplés esetleg megismétlődik, akkor előfordulhat, hogy két-három év múlva a magyar bajnokcsapat sem lesz kiemelt, és a magyar futball San Marino és Luxemburg szintjére esik vissza.
A stadionprojektekkel kapcsolatban a sportközgazdász azon a véleményen van, nem baj, ha az állam felújítja a tulajdonában lévő, és bérletbe kiadott ingatlanjait, de úgy érzi, nem, vagy csak kis mértékben fog megvalósulni az a várakozás, hogy önmagában ettől megemelkedik majd a nézőszám és a családok is megjelennek a lelátókon.
"Beruházni ott szabad, ahol igazolhatóan van sportszakmai tapasztalat, szurkolói létszám és jövőkép" - jelentette ki.
Muszbek a hazai utánpótlásnevelési rendszer legjelentősebb problémájának azt tartja, hogy a magyar profi csapatok egy nagyon szűk, 14 éves amatőr mintából tudják kiválasztani az akadémiákra bekerülőket. Amíg itthon maximum 400 gyerekből választják ki a beiskolázott 40-et, addig a fejlettebb nyugat-európai országokban ez az arány 500-ból 1.
MTI
A sportközgazdász kedden a Digi Sport Reggeli Start című műsorában beszélt arról, hogy a hazai labdarúgást a nyári átigazolási időszakban is az idegenlégiósok beáramlása, illetve a lejárt szerződésű játékosok, az úgynevezett szabadügynökök szerződtetése jellemezte."Utóbbiak azt az érzetet keltik a szurkolókban, hogy ingyen érkeznek a csapatokhoz, ez azonban óriási tévedés" - jelentette ki Muszbek, majd hozzátette: csupán annyi a különbség, hogy a lejárt szerződésű labdarúgók esetében a csapatok a szabadügynökké vált játékosoknak fizetnek, nem pedig az őket foglalkoztató klubnak.
"A lejárt szerződésű futballisták szinte semmivel sem olcsóbbak, sőt, az őket megvásároló klubok egy kicsit a szürke és a fekete gazdaság felé mozdulnak el" - fogalmazott a sportközgazdász, aki úgy látja, még ennél nagyobb baj, hogy az NB I-es a klubok egyharmaddal többet költenek, mint amennyi a tényleges bevételük, azonban emiatt egyáltalán nem fogták vissza magukat az átigazolási időszakban.
Muszbek emlékezett arra, hogy miközben a magyar élvonalbeli csapatok éves bevételi költségvetése 11,5 milliárd forint, addig a liga teljes adósságállománya 12 milliárdot tesz ki. Szerinte az lenne az ideális megoldás, ha a csapatok megnéznék, hogy mennyi biztos bevételre számíthatnak egy-egy idényben, majd ehhez képest csak 60-70 százalékos kiadási tervet készítenének. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2014-től már csak olyan csapat indulhat majd a nemzetközi kupákban, amelyik fair-play a sportgazdaságban.
Muszbek azt is hangsúlyozta, hogy továbbra is szerény mértékű a fiatalok és akadémisták beáramlása az NB I-be. Megemlítette, hogy akadt olyan csapat, amelyben az első fordulóban még nyolc-kilenc akadémista játszott, ám ez a szám fordulóról fordulóra csökkent, mert az eredmény fontosabb a szakmai jövőképnél.
A siralmas nemzetközi kupaszereplés kapcsán megjegyezte, hogy az érintett klubok összesen nagyjából 200 millió forint bevételre számíthatnak az Európai Labdarúgó Szövetségtől (UEFA), ami tulajdonképpen a csak a részvételük és az utazásuk költségeit fedezi. Összehasonlításként megemlítette, hogy a Videoton tavaly Európa Liga-főtáblás szereplése 570 millió forintot hozott a székesfehérvári klubnak, a Debrecen korábbi Bajnokok Ligája-vitézkedése pedig 2,5 milliárdot a hajdúságiaknak. Muszbek szerint ennél sokkal nagyobb baj, hogy ha ez a rossz szereplés esetleg megismétlődik, akkor előfordulhat, hogy két-három év múlva a magyar bajnokcsapat sem lesz kiemelt, és a magyar futball San Marino és Luxemburg szintjére esik vissza.
A stadionprojektekkel kapcsolatban a sportközgazdász azon a véleményen van, nem baj, ha az állam felújítja a tulajdonában lévő, és bérletbe kiadott ingatlanjait, de úgy érzi, nem, vagy csak kis mértékben fog megvalósulni az a várakozás, hogy önmagában ettől megemelkedik majd a nézőszám és a családok is megjelennek a lelátókon.
"Beruházni ott szabad, ahol igazolhatóan van sportszakmai tapasztalat, szurkolói létszám és jövőkép" - jelentette ki.
Muszbek a hazai utánpótlásnevelési rendszer legjelentősebb problémájának azt tartja, hogy a magyar profi csapatok egy nagyon szűk, 14 éves amatőr mintából tudják kiválasztani az akadémiákra bekerülőket. Amíg itthon maximum 400 gyerekből választják ki a beiskolázott 40-et, addig a fejlettebb nyugat-európai országokban ez az arány 500-ból 1.
MTI
Hozzászólások