Közel 300 madár pusztult el az olimpiai galamblövészeten

Furcsa sportágak, amelyek régen olimpiai számok voltak.Az 1896 óta megrendezésre kerülő újkori olimpia számai között régen olyan furcsa sportágak is szerepeltek, amelyeket ma már hiába keresnénk a programban.

Galamblövészet: Az 1900-ban megrendezett párizsi olimpia volt az egyetlen olimpia, amelyen élő állatokat használtak lövészeti játékok célpontjaként. Néhány évvel később, az állatjogi panaszok miatt, törölték ezeknek a játékoknak az eredményét a hivatalos eredmények közül.

Az történt ugyanis, hogy a galamblövészeten egyesével engedték ki a ketrecekből a madarakat a versenyzők előtt, akiknek le kellett lőniük a repülő galambokat. Az a játékos kiesett, aki egymás után kétszer hibázott. A végső eredményt az addig lelőtt galambok száma adta. A madarak közül közel 300 elpusztult, a győztesek kezét pedig komoly pénzjutalom ütötte.

Pisztolypárbaj: Az 1908-as londoni olimpia volt az egyetlen, amelyen pisztolypárbajt rendeztek. Ez azonban nem úgy zajlott, mint a filmekben, ugyanis a védőmaszkot és egyenruhát viselő játékosok viaszból készült golyókkal lőttek egymásra.

Az indulók két számban versenyeztek, 20 és 30 méteres távolságból kellett eltalálniuk egymást. A pisztolypárbajt azonban később nem ismerték el hivatalos olimpiai versenyszámként. Ennek oka az volt, hogy szervezetlen viszonyok között rendezték meg a versenyszámot, és sokszor az olimpiával párhuzamosan rendezett bemutatók keretében zajlott le.

Kötélhúzás: A kötélhúzás úgy nézett ki, hogy a versenyzőknek mezítláb kellett egy meghatározott távolságig elhúzniuk az másik csapatot öt perc alatt. Ha az idő járt le előbb, akkor az a csapat nyert, amely messzebb volt a felezővonaltól. Ezt a számot öt alkalommal rendezték meg az olimpián 1900 és 1920 között.

Akadályúszás: Az 1900-as párizsi olimpián rendeztek egy víz alatti úszóversenyt. Ez volt az első és utolsó alkalom, ugyanis a szervezők rájöttek, hogy a nézők számára teljesen érdektelen a szám. Volt egy akadályúszás is, ami bár érdekesebb volt, mégsem szerepelt több olimpián.

Ez úgy nézett ki, hogy a 200 méteres úszás számban bármilyen stílusban úszhattak a versenyzők, de három akadályt le kellett küzdeniük. Először át kellett úszniuk egy csónaksor alatt, majd át kellett mászniuk felülről egy ugyanilyen hajóláncon, végül pedig egy rúdon.

Helyből magasugrás: 1900-tól 1912-ig volt az olimpia hivatalos versenyszáma a helyből magasugrás. Minden ugyanúgy zajlott, ahogy a mai magasugrás versenyszámban, a különbség csupán annyi volt, hogy régen nem nekifutásból ugrották át a lécet a versenyzők, hanem helyből, páros lábbal próbálták meg.

Távolra csobbanás: Az 1904-es Saint Louis-i olimpián rendezték meg a távolról csobbanás versenyszámot, ami egy víz alatti búvárverseny volt. A versenyzők helyből ugrottak bele a medencébe, majd az figyelték, hogy milyen messzire jutnak el egy perc alatt mozdulatlanul a víz alatt. Akinek a feje kibukkant a vízből, annak csak addig mérték a távolságot.

Hőlégballon: Az 1900-as párizsi olimpián rendezték meg a hőlégballon versenyt, amelyen az számított, hogy a pilóták milyen magasra, milyen messzire és milyen sokáig utaznak a hőlégballonjukkal, és mennyire pontosan landolnak a meghatározott leszállópontra.

Lovastorna: A 2032-es brisbane-i olimpián hivatalos versenyszám lesz a lovastorna, amit korábban már az 1920-as években is felvettek az olimpiai játékok sportágai közé, igaz, akkor még csak katonák indulhattak rajta. A három főből álló csapatok tagjai egyénileg mutatták be a mozdulataikat a lovaik hátán. Ezután összeadták a csapat tagjainak pontszámát, amiből megszületett a végeredmény.

Művészetek: A modern olimpia atyja, Pierre de Coubertin tervei alapján próbálták felvenni a művészeteket a versenyszámok sorába. 1912-től 1948-ig öt művészeti ágban, az építészetben, irodalomban, zenében, szobrászatban és a festészetben osztottak ki érmet.

A művészeti versenyek megrendezése a kezdetektől nyögvenyelősen ment. Először annak a feltételnek kellett megfelelni, hogy az alkotásokat a sportnak kell ihletnie, és azokat csak az olimpián szabad először bemutatni. Ezeket a műveket általában egy nagy kiállításon mutatták be, miközben zajlottak a sportszámok.

A zene kategóriát megnehezítette, hogy az alkotásokat papíron kellett benyújtani a zsűrinek, aminek tagjai kénytelenek voltak úgy megítélni a művet, hogy azt nem hallották. Az irodalmi pályázat esetében bármilyen nyelven írhatták az alkotást, de arról készíteni kellett egy angol vagy francia fordítást vagy összefoglalót, hogy a zsűri megértse a szöveget.

(Forrás: noizz.hu)


Hozzászólások

Bemutatták a budapesti olimpia történelmi helyszíneit

Bemutatták a budapesti olimpia történelmi helyszíneit

Látványterveken mutatta be a pályázatért felelős cég a tervezett 2024-es budapesti olimpiának a főváros történelmi nevezetességeihez megálmodott versenyhelyszíneit.A Budapest 2024 az MTI-hez eljuttato...

Olasz sajtó: a római főpolgármester nemet mond a 2024-es olimpiai játékok megrendezésére

Olasz sajtó: a római főpolgármester nemet mond a 2024-es olimpiai játékok megrendezésére

Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti: Virginia Raggi római főpolgármester a jövő héten jelenti be hivatalosan, miként döntött az olasz főváros a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésének pály...

Ipsos: a magyarok többsége örülne a budapesti olimpiának

Ipsos: a magyarok többsége örülne a budapesti olimpiának

A magyar lakosság 58 százaléka örülne, 62 százalékát pedig büszkeséggel töltené el, ha Budapest rendezné a 2024-es olimpiát és paralimpiát - derül ki az Ipsos legfrissebb, a riói olimpiát követő első ...

Egyenlő jutalmazást kér a MEOSZ

Egyenlő jutalmazást kér a MEOSZ

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) aggályosnak tartja, hogy a paralimpiai sportolók feleannyi jutalmat kapnak, mint az olimpián részt vevő társaik.A MEOSZ az MTI-hez pént...

Csampa Zsolt: nem edzői hiba volt Imre Géza veresége

Csampa Zsolt: nem edzői hiba volt Imre Géza veresége

Csampa Zsolt, a Magyar Vívó Szövetség (MVSZ) elnöke szerint nem edzői hiba volt a párbajtőröző Imre Géza döntőbeli veresége a Rio de Janeiró-i olimpián.Az olimpiai bajnok Szász Emese edzője, Kulcsár G...

A riói olimpia tíz legnagyobb rekordja

A riói olimpia tíz legnagyobb rekordja

Történelmet írt a 31. Nyári Olimpiai, amelyre sokáig fogunk emlékezni.Vasárnap véget ért a riói olimpia, ami nem azért lesz sokáig emlékezetes, mert minden egyes napra jutott legalább egy botrány, han...

Ligeti Dániel kikapott a negyeddöntőben

Ligeti Dániel kikapott a negyeddöntőben

Csoba Péter, az MTI különtudósítója jelenti: Ligeti Dániel a negyeddöntőben kikapott, így már csak a vigaszági folytatásban bízhat a szabadfogású birkózók 125 kilogrammos kategóriájában a riói olimpia...

Ligeti Dániel negyeddöntős

Ligeti Dániel negyeddöntős

Csoba Péter, az MTI különtudósítója jelenti: Ligeti Dániel könnyed győzelmet aratott első mérkőzésén, így bejutott a szabadfogású birkózók 125 kilogrammos kategóriájában a legjobb nyolc közé a riói ol...

Kozák Danuta: a legtökéletesebb pálya volt

Kozák Danuta: a legtökéletesebb pálya volt

Ambrus Gábor, az MTI különtudósítója jelenti: Az 500 méteren győztes női kajaknégyes tagjai mindannyian azt hangsúlyozták, hogy tökéletes pályát teljesítettek a riói olimpián."Mondhatjuk, a legtökélet...

Hős csípőprotézissel: az olimpia legidősebb érmesét ünneplik a britek

Hős csípőprotézissel: az olimpia legidősebb érmesét ünneplik a britek

Pietsch Judit, az MTI különtudósítója jelenti: Hős csípőprotézissel - ilyen és ehhez hasonló szalagcímekkel ünnepelte a szombati brit sajtó Nick Skeltont, a Rio de Janeiró-i olimpia legidősebb érmesét...

http://ujhazak.com