Április bolondja
Április elseje a bolondok, a bolondozások, viccek napja, amikor bárki bárhogyan megtréfálhatja a környezetében élőket. Mindenki lehet tréfa áldozata!
Népszokás szerint akit ezen a napon rászednek, akivel a bolondját járatják, az április bolondja. A szokás eredetét illetően a tudósok sem jutottak egyezségre. A szokás a világ számos táján ismert, ma is élő hagyomány. A legismertebb eredetmagyarázat szerint a középkori Franciaországban április első napján kezdődött az év, amikor is az ismerősök ajándékokat adtak egymásnak.
Mások az ókori római Saturnáliák továbbélését látják benne, amit féktelen lakomákkal, vidámsággal ünnepeltek. Gyakori volt ekkor, hogy arra a napra úr és szolga szerepet cserélt.
Ismét mások szerint az ókori római eredet igaz, de a szabin nők elrablásával van összefüggésben. Róma egyik hagyomány szerinti alapítója, Romulus erre az ünnepre hívta Rómába a szabinokat, akik el is jöttek, de becsapták őket és a rómaiak elrabolták asszonyaikat.
Vannak, akik a húsvéti passiójátékokban látják a bolondok napja ősét. Krisztust a pere során Kajafástól Pilátushoz, Pilátustól Heródeshez, onnan vissza Pilátushoz, tehát Ponciustól Pilátusig küldözgetik. Erre emlékezve alakult ki a szokás egyes területeken, például Skóciában, hogy embereket ekkor nem valós ügyekkel ide-oda, ok nélkül küldözgetnek, akár egy „áprilisnak elseje, küldd a maflát másfele” szövegű lepecsételt borítékkal.
Gyerekeket is előszeretettel ugrattak például szúnyogzsírért vagy kakasfogért küldték el. Ma is elsősorban az iskolák az áprilisi tréfák fellegvárai.
A brit sajtó hagyományosan igyekszik emlékezetessé tenni április elsejét már a XVIII. század vége óta. tehát ajánlatos a média híreit ezen a napon fenntartással fogadni. Nehéz időnként megkülönböztetni a valós hírt az álhírtől. 1946. április 1-jén Alaszkán és Hawaii szigetén földrengés volt, s az azt követő szökőár százötven áldozatot követelt. Sajnos, a vészjelzést sokan április tréfának gondolták.
A változékony, szeszélyes áprilisi időjárást is szokták magyarázatul felhozni.
Népszokás szerint akit ezen a napon rászednek, akivel a bolondját járatják, az április bolondja. A szokás eredetét illetően a tudósok sem jutottak egyezségre. A szokás a világ számos táján ismert, ma is élő hagyomány. A legismertebb eredetmagyarázat szerint a középkori Franciaországban április első napján kezdődött az év, amikor is az ismerősök ajándékokat adtak egymásnak. Miután a XVI. században a király hivatalosan áttette az újév napján január elsejére, az ajándékozás költsége megterhelte az emberek költségvetését. Nehezen akarták elfogadni a régi újév ünnepének eltűnését, az ajándékozást és az ünneplést nem akarták feladni, s lassan az áprilisi ajándékok átváltoztak apróságokká, tréfás meglepetésekké.
Mások az ókori római Saturnáliák továbbélését látják benne, amit féktelen lakomákkal, vidámsággal ünnepeltek. Gyakori volt ekkor, hogy arra a napra úr és szolga szerepet cserélt.
Ismét mások szerint az ókori római eredet igaz, de a szabin nők elrablásával van összefüggésben. Róma egyik hagyomány szerinti alapítója, Romulus erre az ünnepre hívta Rómába a szabinokat, akik el is jöttek, de becsapták őket és a rómaiak elrabolták asszonyaikat.
Vannak, akik a húsvéti passiójátékokban látják a bolondok napja ősét. Krisztust a pere során Kajafástól Pilátushoz, Pilátustól Heródeshez, onnan vissza Pilátushoz, tehát Ponciustól Pilátusig küldözgetik. Erre emlékezve alakult ki a szokás egyes területeken, például Skóciában, hogy embereket ekkor nem valós ügyekkel ide-oda, ok nélkül küldözgetnek, akár egy „áprilisnak elseje, küldd a maflát másfele” szövegű lepecsételt borítékkal.
Gyerekeket is előszeretettel ugrattak például szúnyogzsírért vagy kakasfogért küldték el. Ma is elsősorban az iskolák az áprilisi tréfák fellegvárai.
A brit sajtó hagyományosan igyekszik emlékezetessé tenni április elsejét már a XVIII. század vége óta. tehát ajánlatos a média híreit ezen a napon fenntartással fogadni. Nehéz időnként megkülönböztetni a valós hírt az álhírtől. 1946. április 1-jén Alaszkán és Hawaii szigetén földrengés volt, s az azt követő szökőár százötven áldozatot követelt. Sajnos, a vészjelzést sokan április tréfának gondolták.
A változékony, szeszélyes áprilisi időjárást is szokták magyarázatul felhozni.
Hozzászólások