A Pilis hegytetőn működött a Magyar Néphadsereg légvédelmirakéta-bázisa

Érdekességek hazánk egyik legkedveltebb turistacélpontjáról, a Pilis hegységről.Magyarország egyik legkedveltebb turistacélpontja a Budapesthez közeli Dunakanyar és a Pilis hegység. A szép környezet, jó levegőjű vidék korábban a királyok lakhelyéül szolgált, napjainkban viszont felkapott üdülőövezet és kirándulóhely, ahol a kikapcsolódni vágyók sokféle lehetőség közül válogathatnak.

Mindemellett érdemes kicsit a Pilis érdekességeivel is foglalkozni, ezért íme tíz dolog, amit jobb, ha tudsz a hegységről!

1. Évtizedekkel korábban a Magyar Néphadsereg légvédelmirakéta-bázisának adott otthont a Pilis hegytető. A helyet a rendszerváltás után számolták fel, viszont az elhagyatott bunkerek még napjainkban is megtalálhatóak.

2. A Pilis-kutatók azt gyanítják, hogy egykor szakrális központ lehetett a hely. Bizonyos leletekből arra lehet következtetni, hogy királyi központ lehetett a vidék. Bár a Pilis-kutatás csaknem száz éves múltra tekint vissza, mégis a történettudomány nem fogadja el az állításaikat.

A témával már többen foglalkoztak, így például Herczeg Ferenc író, de sok amatőr kutató is vizsgálta a Pilis múltját, például Szörényi Levente zenész, akinek már az apja is kutatót a területen.

3. A hegyen több barlang található, amelyek közül 15 fokozatosan védett, így például az Ajándék-barlang, az Amfiteátrum-barlang, az Ariadne-barlangrendszer, az Indikációs-barlang, a Kis-kevélyi-barlang, a Kis-Strázsa-hegyi-hasadékbarlang, a Papp Ferenc-barlang, a Pilis-barlang, a Pilisszántói-kőfülke, a Róka-hegyi-barlang, a Sátorkőpusztai-barlang, a Strázsa-hegyi-barlang, a Szent Özséb-barlang, a Szopláki-ördöglyuk és az Ürömi-víznyelőbarlang. A Pilis leghosszabb barlangja az Ariadne-barlangrendszer.

4. Mivel a Pilis kiváló adottságokkal rendelkezik, ezért már a középkori királyok is szívesen vadásztak a területen, a pálos remeték pedig a hegyekben meghúzódva éltek.

5. A Pilis területén olyan különleges madarakkal találkozhatunk, mint például a gyurgyalag, a holló, a héja, a vándorsólyom, az uhu, a fekete gólya, az erdei pacsirta, a hegyi billegető és a bajszos sármány a gyöngybagoly, a vörös vércse, a kabasólyom, a búbos banka és a parlagi pityer. Az elmúlt években a barna kánya is visszatért költőfajként.

6. A mai napig nincs egyetértés abban, hogy honnan ered a Pilis hegység neve. Az egyik elképzelés szerint a legmagasabb csúcs, a Pilis nevét kezdték használni az egész hegységre. Maga a „pilis” szó egyébként kopasz hegytetőt is jelent, de a régi magyar szót, a tonzúrát is használták rá.

7. A Duna jobb partján elterülő röghegységet nevezzük Pilisnek, vagy Pilis hegységnek, ami a Dunántúli-középhegység legkeletibb része. A Pilis hegységet és északi szomszédját, a Visegrádi-hegységet a Két-bükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el egymástól.

8. A 756 méteres Pilis tető a Pilis legmagasabb csúcsa, ami egyben a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja. Szintén 600 méter felett van a Nagy-Bodzás-hegy (717 méter) a Nagy-Szoplák (710 méter), a Kis-Szoplák (686 méter), a Vaskapu-hegy (651 és 645 méter), amelyek mindegyike a Pilis sasbércén találhatóak. Ugyanakkor a 699 méter magas Dobogó-kőről és a 654 méteres Öreg-vágás-hegyről se feledkezzünk el!

9. A Pilisben több jellegzetes fafajtával találkozhatunk. Található itt csertölgy, a kocsánytalan tölgy, a molyhos tölgy, a mezei juhar, a kislevelű és a nagylevelű hárs, a feketefenyő, cserjék közül pedig a magyar vadkörte, a kecskerágó vagy az egybibés galagonya képviselteti magát.

10. A Pilis hegységet a Dera-patak, aztán a Szentléleki-patak völgye választja el a Visegrádi-hegységtől. Bár a vízrajzához hozzátartozik a pilisvörösvári tórendszer is, mégis a Pilis vízszegény terület.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)