Agrárminisztérium: 14 ezer sorfát ültettek el ősszel a Településfásítási Programban

Az Agrárminisztérium (AM) által meghirdetett Településfásítási Program őszi ültetési időszaka alatt 19 megyében, összesen 514 településen 14 ezer sorfát ültettek el  - közölte a minisztérium keddi közleménye szerint Nagy István tárcavezető.  A legtöbb faültetés Vas megyében zajlott, második helyen Győr-Moson-Sopron megye, a harmadikon Borsod-Abaúj-Zemplén megye szerepel. A program két ütemében 2020-2022 összesen 36 ezer sorfát helyeznek földbe 1350 településen, összesen 1,5 milliárd forint támogatásból.A miniszter emlékeztetett arra, hogy az országfásítás részeként az AM 2020-ban Településfásítási Programot hirdetett a 10 ezernél kevesebb lakosú települések számára, amelynek célja a települések zöldítése és a Vidékfejlesztési Program népszerűsítése. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által támogatott program első ütemének sikerét látva a tárca a 2021 ősz-2022 tavaszi időszakra megduplázott keretösszeggel hirdette meg a második ütemet. Ha az idén december elején zárult őszi ültetési időszak alatt elhelyezett fákat mind egy sorba helyeznénk - az ajánlott minimális 6 méteres távolsággal számolva-, akkor egy 84 kilométer hosszú fasort kapnánk - tette hozzá Nagy István.
    

A miniszter kifejtette, hogy a legtöbb ültetés Vas megyében zajlott, ahol 49 településen összesen 1233 fa került a földbe. Győr-Moson-Sopron megyében 46 település 1203 fát, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 45 település 1187 fát ültetett el. Az országos szintű program lebonyolításában mind a 22 hazai erdőgazdaság közreműködött. A legtöbb településen segédkező erdőgazdaság a Szombathelyi Erdészeti Zrt. (49 település), a Mecsekerdő Zrt. (43 település) az Északerdő Zrt. (41 település), a Bakonyerdő Zrt. (40 település) és a KAEG Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (40 település) volt.
    

Nagy István kitért arra is, hogy a települések a szakszerű ültetéshez kiegészítő eszközöket is kaptak, így országos szinten 42 ezer támasztókaró és 514 darab madárodú kiszállítására került sor. A települések a fákat leggyakrabban játszóterek, sportpályák árnyékolására, vagy iskola-, óvodaudvarok szépítésére használták fel.


A legtöbb esetben közösségi esemény keretében ültették el a fákat, bevonva ezzel a fiatalokat is, így a program a környezeti nevelési, edukációs hatását is kifejthette. Több helyen egyesületek, helyi civil szervezetek is örökbe fogadtak egy-egy fát, de volt olyan település is, ahol a születendő gyermekeknek ajánlották fel a fákat, mellé pedig elhelyezték az újszülött névtábláját is - hangsúlyozta a tárcavezető.
    

Kiemelte, hogy a program kapcsán számos együttműködés is született: az Országos Erdészeti Egyesület mellett a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület is csatlakozott az országos eseményhez. A Településfásítási Program másik célja a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett erdőtelepítési támogatások népszerűsítése volt.


Ennek sikerét bizonyítja, hogy az elmúlt két évben már több mint 40 ezer hektár új erdő létesítésére adtak be támogatási igényt a gazdák, akik mellett a települések és az önkormányzatok is pályázhatnak. Az Agrárminisztérium ösztönzi a további pályázatok beadását, ezért a beadási határidőt 2022. december 31-ig meghosszabbították.


Az új Közös Agrárpolitika keretében szintén tervezik az erdőtelepítési támogatások folytatását, így egyrészt biztosított lesz a most ültetett erdők ápolása, másrészt egyre közelebb kerülünk ahhoz a kormányzati célkitűzéshez, miszerint az ország területének 27 százaléka fával borított legyen - olvasható az AM közleményében.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Kutatók vizsgálták, hogy tényleg jót tett-e a pandémia a természetnek

Kutatók vizsgálták, hogy tényleg jót tett-e a pandémia a természetnek

Meglepő eredményre jutott a British Columbia Egyetem kutatócsoportja.

Szörnyű élmények várnak arra, aki letér a kijelölt ösvényről az öngyilkosok erdejében!

Szörnyű élmények várnak arra, aki letér a kijelölt ösvényről az öngyilkosok erdejében!

Sokkoló tények a Japánban található Aokigahara erdőről.

Miért szeretik a szarkák és a varjak a csillogó tárgyakat?

Miért szeretik a szarkák és a varjak a csillogó tárgyakat?

A szarkák és a varjak többek között az olyan fényes dolgok gyűjtögetésétől váltak híressé, mint a kulcsok, fémkupakok és elhagyott ékszerek.

A Pilis hegytetőn működött a Magyar Néphadsereg légvédelmirakéta-bázisa

A Pilis hegytetőn működött a Magyar Néphadsereg légvédelmirakéta-bázisa

Érdekességek hazánk egyik legkedveltebb turistacélpontjáról, a Pilis hegységről.

Ritkán emlegetett ökoszisztémák, amelyek örökre eltűnhetnek

Ritkán emlegetett ökoszisztémák, amelyek örökre eltűnhetnek

Az emberi tevékenységek és az elmúlt évtizedek változásai miatt került veszélybe ez a hét terület.

Földönkívüli lénynek nézték a világ egyik legkülönösebb élőlényét

Földönkívüli lénynek nézték a világ egyik legkülönösebb élőlényét

A tudomány egyik legnagyobb rejtélye a pacára hasonlító teremtmény, ami agy nélkül tanul, száj nélkül táplálkozik és szinte elpusztíthatatlan.

Nem csak a klímaváltozás okolható az ausztrál tüzekért

Nem csak a klímaváltozás okolható az ausztrál tüzekért

Hat fontos tudnivaló a kontinenst sújtó tűzvészről.

Kevésbé ismert természetközeli helyek Magyarországon

Kevésbé ismert természetközeli helyek Magyarországon

Öt nyugodt táj, ahol jókat lehet kirándulni.

Gyönyörű természeti jelenségek

Gyönyörű természeti jelenségek

Nyolc káprázatos látvány, amitől eláll az ember lélegzete.

Golflabdák estek az égből Punta Gordában

Golflabdák estek az égből Punta Gordában

Béka, hús, golflabda és pénz is esett már az égből.

http://ujhazak.com