A böjti réce az év madara 2025-ben
A böjti récét választották a 2025-ös év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által indított online szavazás résztvevői – tájékoztatta az egyesület kedden az MTI-t.
Az MME 1979-ben indította el "Év madara" programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó kezdeményezés során a lakossági internetes szavazást ezúttal a böjti réce nyerte – olvasható az MME közleményében.
Tájékoztatásuk szerint a böjti réce viszonylag kis termetű réceféle vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik. Eurázsiában és Afrikában, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken fordul elő.
Magyarországon egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint – áll a közleményben.
Azt írták, a böjti réce elterjedési területe az elmúlt évtizedekben észak felé tolódott el. Vonuló, a telet Afrikában a Száhel-övezetben, valamint Ázsiában (India, Délkelet-Ázsia, Új-Guinea) tölti.
Világállománya 870-933 ezer, az európai 352-525 ezer, a magyarországi 500-700 pár közé becsülhető – tájékoztatott az MME, hozzátéve, hogy a világ-, az európai és a magyarországi állomány is csökken.
Az egyesület a böjti récét leginkább veszélyeztető tényezők között a fészkelőhelyek csökkenését, a folyószabályozásokat, a lecsapolásokat, valamint a kiszáradást említi. Mint írták, az Alföldön jelentős mértékben csökkent a vizes élőhelyek száma és kiterjedése, a meglévőket pedig jelentős mértékben sújtják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai, elsősorban a csapadékeloszlás változása.
A fészkelőhelyek nem megfelelő kezelése (mint például a cserjésedés, a legeltetés hiánya) tovább csökkenti az alkalmas fészkelőhelyeket. A költéseket sok esetben meghiúsítják a fészekragadozók (róka, borz, vaddisznó, aranysakál, varjúfélék), a vonulási útvonalakon pedig a vadászat jelent közvetlen veszélyt – közölte az MME.
(Forrás: MTI)
Az MME 1979-ben indította el "Év madara" programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó kezdeményezés során a lakossági internetes szavazást ezúttal a böjti réce nyerte – olvasható az MME közleményében.Tájékoztatásuk szerint a böjti réce viszonylag kis termetű réceféle vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik. Eurázsiában és Afrikában, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken fordul elő.
Magyarországon egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint – áll a közleményben.
Azt írták, a böjti réce elterjedési területe az elmúlt évtizedekben észak felé tolódott el. Vonuló, a telet Afrikában a Száhel-övezetben, valamint Ázsiában (India, Délkelet-Ázsia, Új-Guinea) tölti.
Világállománya 870-933 ezer, az európai 352-525 ezer, a magyarországi 500-700 pár közé becsülhető – tájékoztatott az MME, hozzátéve, hogy a világ-, az európai és a magyarországi állomány is csökken.
Az egyesület a böjti récét leginkább veszélyeztető tényezők között a fészkelőhelyek csökkenését, a folyószabályozásokat, a lecsapolásokat, valamint a kiszáradást említi. Mint írták, az Alföldön jelentős mértékben csökkent a vizes élőhelyek száma és kiterjedése, a meglévőket pedig jelentős mértékben sújtják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai, elsősorban a csapadékeloszlás változása.
A fészkelőhelyek nem megfelelő kezelése (mint például a cserjésedés, a legeltetés hiánya) tovább csökkenti az alkalmas fészkelőhelyeket. A költéseket sok esetben meghiúsítják a fészekragadozók (róka, borz, vaddisznó, aranysakál, varjúfélék), a vonulási útvonalakon pedig a vadászat jelent közvetlen veszélyt – közölte az MME.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások