A dunai kutyaterelő

Rendhagyó állatmentést vezényelt le Simon Jennifer főtörzsőrmester, a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság Komáromi Vízirendészeti Rendőrőrs Vízirendészeti Körzeti Megbízotti Csoport gönyűi körzeti megbízottja Sebestyén Norbert törzsőrmesterrel, az őrs járőrparancsnokával, amikor kitereltek egy kutyát a jéghideg folyó közepéről.Csodálni lehet, érteni nem.

– Dunaalmásnál jártunk, amikor a szolgálatirányító hívott, és arra utasított, menjünk vissza a komáromi szakaszra, és próbáljunk kimenteni egy kutyát, amely a folyó közepén úszkál és sodródik az Erzsébet híd felé. Csaknem húsz percbe telt, mire odaértünk, és nem kis meglepetésünkre a németjuhász-keverék még akkor is ott úszkált. Látszott rajta a kimerültség és egyfajta ijedség is.

Nyilván a sodrás húzta keresztül a számítását, mert a mozgásából azt lehetett kivenni, hogy a szlovák partra igyekezett, nem tudni, miért – magyarázta Simon Jennifer, és hozzátette, a Rex Komáromi Állatvédő Egyesület egyik tagja jelentette be.

Csak azt lehet kimenteni, aki együttműködik.

– Hat éve szolgálok a Komáromi Vízirendészeti Rendőrőrsön, és eddig egyszer vettem részt vízből mentésben, bár az a bácsi felsőtesttel a parton feküdt, viszont így is majdnem kihűlt – idézte fel a főtörzsőrmester, akit ezért két éve megjutalmazott a komáromi önkormányzat képviselő-testülete. – Tudtam, hogy az állatmentés keményebb dió, főleg a kommunikáció. Szólongatva próbáltam a kutya bizalmába férkőzni, és közben a szolgálati hajót vezető Sebestyén Norbert törzsőrmestert láttam el instrukciókkal. Sajnos az eb semmire sem reagált, és valahányszor próbáltuk megközelíteni, irányt váltott.

Bedobtam a mentőpatkót, és mondogattam neki, legalább a fejét tegye rá, de azt is kikerülte. Egyedül a kiterelés tűnt célravezetőnek, és reménykedtem benne, hogy azt még ki fogja bírni, bár ekkor már látványosan fáradt. Aggodalmaskodtam, hogy bármelyik pillanatban elmerülhet, de mintha észrevette volna, hogy segíteni akarok rajta, és hagyta magát terelni. Ez persze nem ment könnyen, mert a kollegám csak részlegesen látott rá a kutya fejére, így a legkisebb irány- és sebességváltoztatásnál is rám kellett hagyatkoznia.

Ehhez jött, hogy próbáltam úgy terelni, hogy a szolgálati hajóval minél többet fogjunk a Duna sodrásából. Amikor már a part közelében voltunk, a rexesek is szólongatták, és ahogy odaért a kövekhez, az egyikük rátett a nyakára egy fojtópórázt, azzal húzták ki. Nagyon reszketett, ami érthető volt, hiszen csaknem fél órát töltött a kb. 5 fokos vízben. Kértek tőlünk pokrócot, majd magukkal vitték.

Elismerés és visszajelzés.

– Az intézkedést követően Farkas József őrnagy, a Komáromi Vízirendészeti Rendőrőrs parancsnoka mindkettőnket dicséretben részesített – idézte fel Simon Jennifer, aki a Rex Komáromi Állatvédő Egyesület közösségi oldalán tájékozódott az eb hogyléte felől. – Megnyugvással olvastam, hogy állatorvos is megvizsgálta, és kennelbe került, amiről fotót is posztoltak. Persze az is jólesett, hogy nekünk is köszönetet mondtak. Csip sajnos nem volt benne, de a lényeg, hogy túlélte.

SZ. Z. J.

FOTÓ: NAGY ZOLTÁN, REX KOMÁROMI ÁLLATVÉDŐ EGYESÜLET