A jegesmedvék vesztét okozhatja a klímaváltozás a század végére

Halálra éhezhetik magukat a klímaváltozás miatt a jegesmedvék - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a csúcsragadozók sorsa akár már a század végére megpecsételődhet.A Nature Climate Change című folyóiratban publikált eredmények szerint a zsugorodó tengeri jég miatt az állatoknak kevesebb idejük van fókára vadászni. A lesoványodott állatok pedig kisebb eséllyel élik túl az északi-sarkvidéki telet élelem nélkül - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

"A jegesmedvéknek hosszabb koplalási időszakot kell átvészelniük, mielőtt újraképződik a tengeri jég és ismét táplálkozhatnak" - mondta Steven Amstrup, a Polar Bears International nevű szervezet vezető kutatója.

    
A jelenlegi tendencia szerint a vizsgált 13 alpopulációból 12 súlyosan megtizedelődhet a következő nyolcvan évben az Északi-sarkvidéken zajló gyors ütemű változások következtében. A régió kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál. Amstrup szerint 2100-ra talán már csak a Kanadai szigettengerben lévő Erzsébet királynő-szigeteki alpopulációban születnek jegesmedvék.
    

A tanulmányban felvázolt forgatókönyv az iparosodás előtti szinthez képest 3,3 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedéssel számol. Már a jelenlegi 1 Celsius-fokos emelkedés is a hőhullámok és az aszályok megszaporodásához vezetett, az emelkedő tengervízszint pedig pusztítóbbá tette a szuperviharokat. A kutatók szerint ha az emberiségnek sikerülne is 2,4 Celsius-fokban maximalizálnia a globális felmelegedést - ami még így is csaknem fél Celsius-fokkal haladná meg a párizsi klímaegyezmény célkitűzését -, azzal is valószínűleg csupán késleltetni tudná a jegesmedvék kihalását.
   

A fenyegetést nem maga a hőmérséklet emelkedése jelenti, hanem az, hogy a ragadozók nem tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó környezetükhöz. "Az a probléma, hogy az élőhelyük gyakorlatilag elolvad" - magyarázta Amstrup. Mára nagyjából 25 ezer jegesmedve maradt a vadonban. Az állatok testtömegének megbecslésével és az energiahasználatuk modellezésével a kutatóknak sikerült kiszámolniuk, hogy legfeljebb hány napig bírják az állatok a koplalást mielőtt a bocsok és a felnőtt példányok túlélési rátája csökkeni kezdene.


A koplalási időszak hossza régiónként változik és fél évig vagy akár hosszabb ideig is elhúzódhat. A bocsok nélküli nőstényeknek van a legnagyobb esélyük az élelem nélküli hosszú időszakok átvészelésére. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a jegesmedvék sebezhető természetvédelmi besorolása nem tükrözi megfelelően az állatok helyzetét. "Az egyetlen mód a megmentésükre, ha a globális felmelegedés megfékezése révén megóvjuk az élőhelyeiket" - húzta alá Amstrup.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Különleges szemük segíti a hím kérészeket a pártalálásban

Különleges szemük segíti a hím kérészeket a pártalálásban

A hím kérészek szeme kifejezetten a párkeresésre specializálódott - mutatták ki a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és az ELTE kutatói egy hegyvidéki patakokhoz kötődő kérészfaj, az Electrogena lateralis látását vizsgálva.

Rendészeti Államtitkárság: tigrist találtak egy tiszafüredi házban

Rendészeti Államtitkárság: tigrist találtak egy tiszafüredi házban

Tigriskölyköt találtak egy kábítószeres nyomozás részeként tartott rendőrségi akció közben egy tiszafüredi házban - közölte a Rendészeti Államtitkárság szerdán a Facebook-oldalán, amelyen egy videót is megosztott az állatról.

Jótékonysági programokat rendez decemberben a Rex Kutyaotthon Alapítvány

Jótékonysági programokat rendez decemberben a Rex Kutyaotthon Alapítvány

Jótékonysági programokat rendez decemberben a Rex Kutyaotthon Alapítvány.

Megmérgezheti a kutyádat a vadgesztenye

Megmérgezheti a kutyádat a vadgesztenye

Ezek a növények jelenthetnek halálos veszélyt a kedvencedre!

Penészgombamérgeket mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében

Penészgombamérgeket mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében

Egy vizsgálat során veszélyes penészgombamérgeket, úgynevezett mikotoxinokat mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok (Canis aureus) szervezetében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetének kutatói.

Plüssállati küldetés

Plüssállati küldetés

A Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési szakemberei idén is megszervezték a nagy sikerű interaktív játékot az állatok világnapja alkalmából.

Védett madarak megmérgezése miatt rendelt el nyomozást az ügyészség

Védett madarak megmérgezése miatt rendelt el nyomozást az ügyészség

Természetkárosítás bűntette miatt rendelt el nyomozást a Pest Vármegyei Főügyészség azt követően, hogy Sülysápon fokozottan védett ragadozó madarak pusztultak el mérgezés következtében - tájékoztatta az ügyészség szerdán az MTI-t.

Majdnem embert ölt egy mókus

Majdnem embert ölt egy mókus

Már öt támadásról érkezett hír.

Bevált a teknőcös stratégia

Bevált a teknőcös stratégia

A müncheni rendőrség látványosan igazolta állatszeretetét, példásan gondoskodtak egy teknősbékáról, amelyet a bajor főváros déli részén adtak le nekik.

Kiskutya életét mentették meg

Kiskutya életét mentették meg

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Autópálya és Forgalomellenőrző Alosztály munkatársai az M1-es autópálya Arrabona pihenőjében bukkantak rá az árva jószágra.

http://ujhazak.com