A tavaszi aszály miatt kevesebb volt idén a kanalasgémfióka
A tavaszi időszakot sújtó aszály miatt a legtöbb vízimadárfaj, köztük a kanalasgémek is rossz költési szezont zártak - tájékoztatta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága az MTI-t.
Magyarország második, 1975-ben alapított nemzeti parkjának igazgatósága 2003 óta kíséri fokozott figyelemmel, hogy mi történik a kanalasgémekkel az országban és a vonulási útvonalaikon. Az elmúlt három évben hat fiatal és hat öreg kanalasgém kapott GPS-jeladót a hátára, ami új eredményeket szolgáltatott a kutatásnak.
Pigniczki Csaba, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, a hazai kanalasgém-kutatás koordinátora szerint előfordult az is, hogy a tavasszal még Magyarországon azonosított példányok júniusban már délnyugat felé tartottak és Olaszországban figyelték meg őket. Ezek az esetek kivétel nélkül száraz, aszályos években fordultak elő.
A szakember szerint ennek a hátterében az áll, hogy a kanalasgémek jellegzetes formájú csőrükkel csak a "lábalható", 40 centiméternél sekélyebb vizekben tudnak táplálkozni, képtelenek a száraz területeken pockot, gyíkot vagy sáskát fogni, mint azt a fehér gólyák, nagy kócsagok, szürkegémek teszik. Az olyan száraz, aszályos időszakok, mint amilyen 2020 tavasza volt, különösen súlyosan érintik a Kárpát-medencei állományt.
A kanalasgémek egy kedvezően vizes fészkelési időszakban a gémtelep 10-15 kilométeres körzetében táplálkoznak és akár heteken át ugyanazt a területet keresik fel. Ezzel szemben idén az aszály miatt szinte minden nap új helyen próbáltak zsákmányt szerezni, több esetben nagy távolságokat, gyakran legalább 40 kilométert kellett megtenniük, hogy megfelelő vizes élőhelyen próbálkozhassanak élelmet keresni.
Sokszor bukkantak fel a táplálkozó madarak szokatlan helyeken, így kacsaúsztatókon, kisebb kubikgödrökön, csatornaszakaszokon vagy éppen kisebb záportározón, amely városi belterületen található. Júniusban országszerte nagyobb esők voltak, de az így kialakult vizek idén már nem segítették a kanalasgémek fiókanevelését, létfenntartását, mivel ezek a vizek táplálékállatban szegények.
Az idei költési időszakban három jeladós, öreg kanalasgém sorsát nyomon követve azt tapasztalták, hogy bár elkezdtek fészkelni, de végül feladták azt, tojásaikat vagy kis fiókáikat sorsukra hagyták a táplálkozási nehézségek miatt. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei szerint a vízimadár-állományokat leginkább a téli és a tavaszi vizek megőrzésével lehet segíteni, ugyanis ezekben sok vízi gerinctelen élőlény, továbbá kétéltűek és adott esetben a halak is megtalálják a szaporodásukhoz szükséges életfeltételeket. A táplálékállatokkal teli vizek nemcsak a kanalasgémek fiókanevelését segítik, hanem más fajoknak is kedvezőek.
(Forrás: MTI)
Magyarország második, 1975-ben alapított nemzeti parkjának igazgatósága 2003 óta kíséri fokozott figyelemmel, hogy mi történik a kanalasgémekkel az országban és a vonulási útvonalaikon. Az elmúlt három évben hat fiatal és hat öreg kanalasgém kapott GPS-jeladót a hátára, ami új eredményeket szolgáltatott a kutatásnak.
A jeladós vizsgálatok megerősítettek azt a korábbi feltételezést, hogy a kedvezőtlen években a kanalasgémek egy jelentős része neki sem kezd a fészkelésnek. A kanalasgémek őszi vonulása jellemzően augusztus vége és október eleje között zajlik, akkor elsősorban Tunézia és Olaszország vizes élőhelyeire húzódnak, de kis százalékban átrepülik a Szaharát is és a Száhel-öv vizes élőhelyein telelnek.
Az utóbbi években Magyarországon is sikeresen áttelelt néhány példány.
Pigniczki Csaba, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, a hazai kanalasgém-kutatás koordinátora szerint előfordult az is, hogy a tavasszal még Magyarországon azonosított példányok júniusban már délnyugat felé tartottak és Olaszországban figyelték meg őket. Ezek az esetek kivétel nélkül száraz, aszályos években fordultak elő.
A szakember szerint ennek a hátterében az áll, hogy a kanalasgémek jellegzetes formájú csőrükkel csak a "lábalható", 40 centiméternél sekélyebb vizekben tudnak táplálkozni, képtelenek a száraz területeken pockot, gyíkot vagy sáskát fogni, mint azt a fehér gólyák, nagy kócsagok, szürkegémek teszik. Az olyan száraz, aszályos időszakok, mint amilyen 2020 tavasza volt, különösen súlyosan érintik a Kárpát-medencei állományt.
A kanalasgémek egy kedvezően vizes fészkelési időszakban a gémtelep 10-15 kilométeres körzetében táplálkoznak és akár heteken át ugyanazt a területet keresik fel. Ezzel szemben idén az aszály miatt szinte minden nap új helyen próbáltak zsákmányt szerezni, több esetben nagy távolságokat, gyakran legalább 40 kilométert kellett megtenniük, hogy megfelelő vizes élőhelyen próbálkozhassanak élelmet keresni.
Sokszor bukkantak fel a táplálkozó madarak szokatlan helyeken, így kacsaúsztatókon, kisebb kubikgödrökön, csatornaszakaszokon vagy éppen kisebb záportározón, amely városi belterületen található. Júniusban országszerte nagyobb esők voltak, de az így kialakult vizek idén már nem segítették a kanalasgémek fiókanevelését, létfenntartását, mivel ezek a vizek táplálékállatban szegények.
Az idei költési időszakban három jeladós, öreg kanalasgém sorsát nyomon követve azt tapasztalták, hogy bár elkezdtek fészkelni, de végül feladták azt, tojásaikat vagy kis fiókáikat sorsukra hagyták a táplálkozási nehézségek miatt. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei szerint a vízimadár-állományokat leginkább a téli és a tavaszi vizek megőrzésével lehet segíteni, ugyanis ezekben sok vízi gerinctelen élőlény, továbbá kétéltűek és adott esetben a halak is megtalálják a szaporodásukhoz szükséges életfeltételeket. A táplálékállatokkal teli vizek nemcsak a kanalasgémek fiókanevelését segítik, hanem más fajoknak is kedvezőek.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások