Átköltöztetéssel óvnák meg a kihalástól a hegyi erszényespeléket Ausztráliában

 Kihalással fenyegeti a klímaváltozás az Ausztráliában honos hegyi erszényespeléket (Burramys parvus), ám a kutatók reményei szerint az utolsó megmaradt példányok átköltöztetésével meg lehet menteni a súlyosan veszélyeztetett fajt a pusztulástól.A téli álmot alvó apró erszényes Délkelet-Ausztrália havasain él, de a téli hóesés csökkenése és a melegedő hőmérséklet miatt mostanra kevesebb mint 2500 egyede maradt a vadonban - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A hegyi erszényespelék a hótakaró által szigetelt kőhalmok alatt alusszák végig a telet és odújuk védelmet nyújt a nyári hőség ellen is.
Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A nagy meleg ugyanis halálos lehet a számukra.

    
Az Új-dél-walesi Egyetem munkatársa, Hayley Bates szerint Ausztrália egyetlen téli álmot alvó erszényesének alig valamivel fagypont feletti hőmérsékletre van szüksége a sikeres hibernációhoz, ám elegendő hó borítás nélkül a hideg levegő beáramlik a sziklák közé és lehűti az erszényespele menedékét. "A 0,6 Celsius-foknál alacsonyabb hőmérséklet felébreszti a téli álmából, az állat vacogni kezdhet és éhen halhat. Két enyhe tél is elegendő ahhoz, hogy a faj összeomoljon" - mondta a szakember.
    

Az egyetem kutatói tenyészprogramba kezdtek Új-Dél-Wales állam egy alacsonyan fekvő területén annak érdekében, hogy a hegyi erszényespeléket hozzászoktassák az új környezethez, remélve, hogy sikerül létrehozniuk egy 25 egyedből álló kolóniát. Amennyiben a projekt sikeresnek bizonyul, akkor további példányokat költöztetnének le a havasokból.
  

A 25 millió évvel ezelőttről származó fosszíliák alapján a kutatók úgy vélik, hogy a hegyi erszényespelék ősei egy mérsékeltebb éghajlatú, kevésbé szélsőséges környezetben éltek. Korábbi kutatásokból az is kiderült, hogy a hegyi erszényespelék közeli rokonai sokáig az alacsonyan fekvő területeken lévő esőerdőket lakták.
    

"Az történhetett, hogy a faj modern kori képviselői együtt mozogtak a havasok felé terjeszkedő hűvös esőerdőkkel, amikor az éghajlat még viszonylag melegebb, párásabb volt" - magyarázta Mike Archer, az egyetem paleontológusa. Hozzátette: "amikor azonban a klímaváltozás előrehaladtával ezek a feltételek fokozatosan megszűntek, az erszényesek egy olyan környezetben maradtak, amely az alkalmazkodóképességük határát feszegette".
    

A hegyi erszényespelékre további fenyegetést jelent, hogy a téli álmukból felébredve elsődleges táplálékukat jelentő bogong-bagolylepkék (Agrotis infusa) száma ugyancsak csökken, ami szintén a klímaváltozás és a szárazság számlájára írható.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Tanulmány: az ember és a kutya kapcsolata több mint 15 ezer éve kezdődött

Tanulmány: az ember és a kutya kapcsolata több mint 15 ezer éve kezdődött

A kutyák és az emberek közötti kapcsolat több mint 15 ezer évre nyúlhat vissza, a kutatások arra utalnak, hogy a vadászó-gyűjtögető emberek már az utolsó jégkorszak idején is etették a kutyákat, és rituális temetést rendeztek nekik.

Kiderült, hogy miért esnek mindig a talpukra a macskák!

Kiderült, hogy miért esnek mindig a talpukra a macskák!

Több, mint 100 év után jöttek rá a megoldásra a kutatók.

Nem hagyták ott a sérült baglyot

Nem hagyták ott a sérült baglyot

Az autópályás rendőröknek nem csak az emberekre kell odafigyelniük az úton.

Az év lepkéje 2026-ban a nagy tűzlepke

Az év lepkéje 2026-ban a nagy tűzlepke

A lakossági internetes szavazás alapján a 2026-os év lepkéje a nagy tűzlepke lett - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerdán az MTI-vel.

A fürge gyík az év hüllője 2026-ban

A fürge gyík az év hüllője 2026-ban

A fürge gyíkot választotta az év hüllőjének 2026-ban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya - közölte a szervezet az MTI-vel csütörtökön.

2025-ben felfedezett állatfajok

2025-ben felfedezett állatfajok

Ezek voltak a tavalyi év legérdekesebb és legfurcsább felfedezései.

Az ELTE etológusainak vizsgálata szerint a kutyák gazdáik beszélgetéséből is képesek új szavakat tanulni

Az ELTE etológusainak vizsgálata szerint a kutyák gazdáik beszélgetéséből is képesek új szavakat tanulni

A kutyák többet értenek a beszédből, mint azt korábban gondolták: egyes kivételes képességű ebek képesek új szavakat elsajátítani anélkül, hogy tanítanák őket, elég, ha a gazdáik beszélgetését hallgatják.

Védjük állatainkat az extrém hidegben!

Védjük állatainkat az extrém hidegben!

Az előttünk álló napokban a hideg időjárás és a havazás nemcsak az emberekre, hanem az állatokra is komoly veszélyt jelent.

Az énekes rigó az év madara 2026-ban

Az énekes rigó az év madara 2026-ban

Az énekes rigó lett az év madara 2026-ban a lakossági internetes szavazás eredményeképpen - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

A háziállatok védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok idején az állatvédők

A háziállatok védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok idején az állatvédők

A háziállatok védelmére hívja fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az Orpheus Állatvédő Egyesület és a Rex Alapítvány.

http://ujhazak.com