Az énekes rigó az év madara 2026-ban
Az énekes rigó lett az év madara 2026-ban a lakossági internetes szavazás eredményeképpen - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.
Mint írták, az MME 1979-ben indította el "év madara" programját, amelynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.
A közlemény kiemelte, hogy az énekes rigó a fekete rigónál kisebb, a hím és a tojó egyforma: felül olívbarna színezetűek, fehéres torokkal, a begy, a mell és a testoldalak sárgásfehér alapon barna foltokkal csíkozott. A szárny és a farok tollai sötét olajbarnák, a repülés közben láthatóvá váló alsó szárnyfedők sárgásak.
A faj egyik legjellegzetesebb tulajdonsága a hímek európai viszonylatban is az egyik legszebbnek számító éneke. Eurázsiában őshonos, de a korai európai bevándorlókkal a faj eljutott Ausztráliába és Új-Zélandra is. Magyarországon általánosan elterjedt, a fekete rigó után a második leggyakoribb rigófajunk.
Eredeti élőhelyét a dús aljnövényzetű lomb- és elegyes, valamint a fenyőerdők jelentik, de az elmúlt néhány évtizedben már Magyarországon is elkezdődött a faj településekre költözése, így mind gyakrabban találkozhatunk velük a kertekben és parkokban is. Gerincteleneket, földigilisztát és ízeltlábúakat, köztük sok hernyót is fogyaszt. A házas csigákat gyakran ugyanazon a kemény felületen, többnyire kövön töri fel, ennek neve "rigóüllő".
Az énekes rigó évente kétszer is költ. Száraz növényi szálakból, apró gallyacskákból álló, klasszikus, csésze alakú fészkét fákra, bokrokra építi. Ennek különlegessége, hogy belső felületét a tojó nyállal kevert pudvás faanyaggal kitapasztja.
Az elterjedési területe legdélebbi állományait kivéve vonuló, a telet Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten töltik. A településen élők közül főként Nyugat-Európában, de már Magyarországon is egyre inkább jellemző az áttelelés. Az énekes rigó világ-, európai, és 342 ezer-357 ezer párra becsült magyarországi állománya is stabil-növekvő tendenciát mutat.
Az európai, észak-afrikai és közel-keleti mediterráneumot célzó vonulása miatt ezt a fajt is érinti a térségben még mindig élő hagyományt jelentő, évente mintegy 25 milliósra becsült madárbefogás- és vadászat. Hazai viszonylatban a költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás az énekes rigót is érintheti. A Madárbarát kert programban az egész évre javasolt itatók és madárfürdők működtetése az énekes rigókat is segíti.
(Forrás: MTI)
Mint írták, az MME 1979-ben indította el "év madara" programját, amelynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.A közlemény kiemelte, hogy az énekes rigó a fekete rigónál kisebb, a hím és a tojó egyforma: felül olívbarna színezetűek, fehéres torokkal, a begy, a mell és a testoldalak sárgásfehér alapon barna foltokkal csíkozott. A szárny és a farok tollai sötét olajbarnák, a repülés közben láthatóvá váló alsó szárnyfedők sárgásak.
A faj egyik legjellegzetesebb tulajdonsága a hímek európai viszonylatban is az egyik legszebbnek számító éneke. Eurázsiában őshonos, de a korai európai bevándorlókkal a faj eljutott Ausztráliába és Új-Zélandra is. Magyarországon általánosan elterjedt, a fekete rigó után a második leggyakoribb rigófajunk.
Eredeti élőhelyét a dús aljnövényzetű lomb- és elegyes, valamint a fenyőerdők jelentik, de az elmúlt néhány évtizedben már Magyarországon is elkezdődött a faj településekre költözése, így mind gyakrabban találkozhatunk velük a kertekben és parkokban is. Gerincteleneket, földigilisztát és ízeltlábúakat, köztük sok hernyót is fogyaszt. A házas csigákat gyakran ugyanazon a kemény felületen, többnyire kövön töri fel, ennek neve "rigóüllő".
Az énekes rigó évente kétszer is költ. Száraz növényi szálakból, apró gallyacskákból álló, klasszikus, csésze alakú fészkét fákra, bokrokra építi. Ennek különlegessége, hogy belső felületét a tojó nyállal kevert pudvás faanyaggal kitapasztja.
Az elterjedési területe legdélebbi állományait kivéve vonuló, a telet Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten töltik. A településen élők közül főként Nyugat-Európában, de már Magyarországon is egyre inkább jellemző az áttelelés. Az énekes rigó világ-, európai, és 342 ezer-357 ezer párra becsült magyarországi állománya is stabil-növekvő tendenciát mutat.
Az európai, észak-afrikai és közel-keleti mediterráneumot célzó vonulása miatt ezt a fajt is érinti a térségben még mindig élő hagyományt jelentő, évente mintegy 25 milliósra becsült madárbefogás- és vadászat. Hazai viszonylatban a költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás az énekes rigót is érintheti. A Madárbarát kert programban az egész évre javasolt itatók és madárfürdők működtetése az énekes rigókat is segíti.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások