Értetlenül állnak a tudósok is a kínai elefántcsorda vándorlása előtt
Értetlenül állnak a kínai vadelefántcsorda hosszas vándorlása előtt a tudósok is.
"Senki nem ismeri az okát. Szinte bizonyos, hogy összefügg a források - élelmiszer, víz, menedék - keresésével, ennek értelme lenne, ismerve azt a tényt, hogy a legtöbb térségben, ahol ázsiai elefántok élnek vadon, egyre gyakoribb, hogy az ember megzavarja természetes élőhelyüket" - idézte Joshua Plotnik elefántpszichológust, a New York-i Egyetem kutatóját a BBC News.
A csorda öt hónappal később, április közepén kelt ismét útra.
Súlyos károkat okoztak, egyebek között egész kukoricatáblákat pusztítottak el, istállókat döntöttek romba, lakott területeken kóborolva boltokba törtek be. Jelenleg ismét dél felé tartanak, a kínai kutatók szorosan figyelik mozgásukat. Vándorlásukat a csorda szociális dinamikája is mozgathatja Plotnik szerint. Mivel közösségük matriarchális, a legidősebb és legokosabb vezeti a nagymamák, anyák és nagynénik, valamint csemetéik csoportját. A pubertáskor után a hímek ugyanis eltávolodnak a csordától és egyedül vagy más hímek csoportjához csatlakozva kóborolnak. Csak párzási időszakban térnek vissza a nőstényekhez. Ebben a csordában azonban volt három hím is vándorlásuk kezdetén, kettő már tavaly elhagyta a csoportot, egy ebben a hónapban.
"Ez nem szokatlan, de meglep, hogy ilyen hosszú ideig a csoporttal tartott. Valószínűleg ismeretlen volt számára a terület. Amikor láttam őket a településeken kóborolni, együtt haladtak, nagyon közel egymáshoz, ami a stressz jele" - mondta Ahimsa Campos-Arceiz professzor, a hszisuangbannai botanikus kert kutatója.
Az elefántok magatartása a többi emlőshöz képest közelebb áll az emberéhez, egy sor érzelmet, örömöt, bánatot, izgalmat élnek át, ha ismeretlen területre érkeznek. Lisa Olivier, a Game Rangers International szervezet munkatársa az elefántokról készült felvételek alapján rámutatott: az a tény, hogy valamennyien, még az felnőttek is fekve pihennek, azt jelzi, hogy elfáradtak, teljesen kimerültek, annyira új lehet számukra az, amit útjuk során tapasztaltak.
A kutatók egyetértenek abban, hogy ez nem klasszikus vándorlás, mivel nem egy meghatározott útvonalat követnek. Ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy Kína azon kevés helyek egyike a világon, ahol a vadon élő elefántpopuláció nő a sikeres fajmegőrzési erőfeszítéseknek köszönhetően. Jünnan tartományban például az 1990-es években 193 egyedből álló populáció mára 300-ra növekedett.
Ám a városiasodás, az erdőirtás csökkentette élőhelyük területét, ezért lehetséges, hogy új otthont keresnek, ahol könnyebben élelemhez jutnak. Ezeknek a hatalmas testű emlősöknek napi 150-200 kilogramm élelemre van szükségük. A hatóságok drónokkal követik nyomon útjukat, ami hatalmas mennyiségű információt szolgátat a kutatóknak róluk anélkül, hogy megzavarnák őket.
(Forrás: MTI)
"Senki nem ismeri az okát. Szinte bizonyos, hogy összefügg a források - élelmiszer, víz, menedék - keresésével, ennek értelme lenne, ismerve azt a tényt, hogy a legtöbb térségben, ahol ázsiai elefántok élnek vadon, egyre gyakoribb, hogy az ember megzavarja természetes élőhelyüket" - idézte Joshua Plotnik elefántpszichológust, a New York-i Egyetem kutatóját a BBC News.
Az elefántok vándorlása kis távolságokra nem ritka. Ám ez a mintegy 15 egyedből álló csorda már egy éve úton van, és mintegy 500 kilométert tett meg Kína-szerte, ami hatalmas távolság eredeti élőhelyétől. 2020 márciusában indultak útnak az ország délnyugati részén lévő Hszisuangbannai Természetvédelmi Területről és novemberben érkeztek meg Pu'er városába, ahol az egyik nőstény egy borjúnak adott életet.
Súlyos károkat okoztak, egyebek között egész kukoricatáblákat pusztítottak el, istállókat döntöttek romba, lakott területeken kóborolva boltokba törtek be. Jelenleg ismét dél felé tartanak, a kínai kutatók szorosan figyelik mozgásukat. Vándorlásukat a csorda szociális dinamikája is mozgathatja Plotnik szerint. Mivel közösségük matriarchális, a legidősebb és legokosabb vezeti a nagymamák, anyák és nagynénik, valamint csemetéik csoportját. A pubertáskor után a hímek ugyanis eltávolodnak a csordától és egyedül vagy más hímek csoportjához csatlakozva kóborolnak. Csak párzási időszakban térnek vissza a nőstényekhez. Ebben a csordában azonban volt három hím is vándorlásuk kezdetén, kettő már tavaly elhagyta a csoportot, egy ebben a hónapban.
"Ez nem szokatlan, de meglep, hogy ilyen hosszú ideig a csoporttal tartott. Valószínűleg ismeretlen volt számára a terület. Amikor láttam őket a településeken kóborolni, együtt haladtak, nagyon közel egymáshoz, ami a stressz jele" - mondta Ahimsa Campos-Arceiz professzor, a hszisuangbannai botanikus kert kutatója.
Az elefántok magatartása a többi emlőshöz képest közelebb áll az emberéhez, egy sor érzelmet, örömöt, bánatot, izgalmat élnek át, ha ismeretlen területre érkeznek. Lisa Olivier, a Game Rangers International szervezet munkatársa az elefántokról készült felvételek alapján rámutatott: az a tény, hogy valamennyien, még az felnőttek is fekve pihennek, azt jelzi, hogy elfáradtak, teljesen kimerültek, annyira új lehet számukra az, amit útjuk során tapasztaltak.
A kutatók egyetértenek abban, hogy ez nem klasszikus vándorlás, mivel nem egy meghatározott útvonalat követnek. Ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy Kína azon kevés helyek egyike a világon, ahol a vadon élő elefántpopuláció nő a sikeres fajmegőrzési erőfeszítéseknek köszönhetően. Jünnan tartományban például az 1990-es években 193 egyedből álló populáció mára 300-ra növekedett.
Ám a városiasodás, az erdőirtás csökkentette élőhelyük területét, ezért lehetséges, hogy új otthont keresnek, ahol könnyebben élelemhez jutnak. Ezeknek a hatalmas testű emlősöknek napi 150-200 kilogramm élelemre van szükségük. A hatóságok drónokkal követik nyomon útjukat, ami hatalmas mennyiségű információt szolgátat a kutatóknak róluk anélkül, hogy megzavarnák őket.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások