Két nőstény borjúfóka érkezett a Szegedi Vadasparkba
Két nőstény borjúfóka (Phoca vitulina) érkezett a Szegedi Vadasparkba a Barcelonai Állatkertből - közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel.
A hosszú utazást követően a két állat örömmel hagyta ott szállítóketrecét, és merült el a vadasparki fókamedence vízében. Ahhoz, hogy az utazás, majd az átállásuk minél zökkenőmentesebb legyen, a gondozójuk is velük tartott, sőt, pár napot Szegeden töltve adta át a legfontosabb tudnivalókat.
A trénerek arra törekszenek, hogy a fókák hamar megtanulják a Szegeden már bevált gyakorlatokat, melyek amellett, hogy jó játékot jelentenek, alkalmasak arra is, hogy a szakemberek folyamatosan vizsgálják az állatok testi kondícióját, felismerve esetleges betegségeiket anélkül, hogy a számukra veszélyes altatáshoz kellene folyamodni.
A két új fóka Helga, a hároméves szegedi fókalány mellé érkezett. Az állat a múlt év végén egyedül maradt, miután a szülei egy gyógyíthatatlan betegségben elpusztultak. A hím, Haggar szívférgességben szenvedett, amely főként kutyákat érintő betegség. A Dirofilaria immitis fonalféreg okozta kór körülbelül tíz éve jelenhetett meg Magyarországon, feltehetően a globális klímaváltozással járó felmelegedés következtében.
A szúnyoggal terjedő parazitafertőzés halálos a gazdaállatra - ahogy bebizonyosodott - a borjúfókákra is. A fonalférgek ellen megelőző kezeléssel lehet a legbiztosabban védekezni, melyet már a borjúfókák is kapnak. Az Atlanti- és a Csendes-óceán partközeli, kevésbé sós vizeiben őshonos borjúfókák a leggyakoribb fókafajnak számítanak. Régebben húsukért és zsírjukért vadászták, és ma is sok példány sérül meg vagy pusztul el, amikor beleakad a halászhálókba.
A kifejlett példányok tömege elérheti a 170 kilogrammot, testhosszuk pedig megközelítheti a két métert. A faj egyedei a természetben halakkal, rákokkal és puhatestűekkel táplálkoznak, az állatkertekben pedig heringet és tintahalat kapnak. A fókák a szárazföldön nehézkesen mozognak, a vízben viszont annál fürgébbek. Idejük nagy részét a táplálék keresésével töltik, egy nap négy-nyolc kiló halat is elfogyasztanak.
(Forrás: MTI)
A hosszú utazást követően a két állat örömmel hagyta ott szállítóketrecét, és merült el a vadasparki fókamedence vízében. Ahhoz, hogy az utazás, majd az átállásuk minél zökkenőmentesebb legyen, a gondozójuk is velük tartott, sőt, pár napot Szegeden töltve adta át a legfontosabb tudnivalókat.
Cleo és Hercula bár még ismerkednek az új otthonukkal, viszonylag nyugodtnak tűnnek, amit az is jelez, hogy elfogadják a heringet a szegedi gondozók kezéből is.
A két új fóka Helga, a hároméves szegedi fókalány mellé érkezett. Az állat a múlt év végén egyedül maradt, miután a szülei egy gyógyíthatatlan betegségben elpusztultak. A hím, Haggar szívférgességben szenvedett, amely főként kutyákat érintő betegség. A Dirofilaria immitis fonalféreg okozta kór körülbelül tíz éve jelenhetett meg Magyarországon, feltehetően a globális klímaváltozással járó felmelegedés következtében.
A szúnyoggal terjedő parazitafertőzés halálos a gazdaállatra - ahogy bebizonyosodott - a borjúfókákra is. A fonalférgek ellen megelőző kezeléssel lehet a legbiztosabban védekezni, melyet már a borjúfókák is kapnak. Az Atlanti- és a Csendes-óceán partközeli, kevésbé sós vizeiben őshonos borjúfókák a leggyakoribb fókafajnak számítanak. Régebben húsukért és zsírjukért vadászták, és ma is sok példány sérül meg vagy pusztul el, amikor beleakad a halászhálókba.
A kifejlett példányok tömege elérheti a 170 kilogrammot, testhosszuk pedig megközelítheti a két métert. A faj egyedei a természetben halakkal, rákokkal és puhatestűekkel táplálkoznak, az állatkertekben pedig heringet és tintahalat kapnak. A fókák a szárazföldön nehézkesen mozognak, a vízben viszont annál fürgébbek. Idejük nagy részét a táplálék keresésével töltik, egy nap négy-nyolc kiló halat is elfogyasztanak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások