Kihalt és veszélybe került állatfajok 2018-ban

Tavaly óta kihalt faj a keleti puma, de a 250 millió éve a Földön élő kínai óriásszalamandra is veszélybe került.Elkeserítő tény, hogy napjainkban a fajkihalási hullámban olyan gyorsan pusztulnak az állat- és növényfajok, hogy nem egyszer már az előtt kihal egy faj, hogy egyáltalán felfedezték volna. Az állatok és növények leginkább az erdőirtás, a környezetszennyezés és a klímaváltozás miatt tűnnek el, mert ezekkel a tevékenységekkel olyan élőhelyeket pusztít el az emberiség, aminek helyreállítására esély sincs.

2018-ban valósággá vált az, amit a 2011-es Rio című rajzfilm megjósolt, ugyanis a főszerepet alakító Spix-ara kihalt a vadonban, fogságban pedig csupán 100 példány él. Az arák esetében halvány reményt ad az, hogy Katarban, Németországban és Brazíliában is próbálkoznak a szaporításukkal, a cél pedig az, hogy 2021-re visszatelepítsék az arákat.

A keleti pumának ennyi reménye sem maradt, ugyanis 2018-ban visszafordíthatatlanul kihalt fajnak nyilvánították, mert az utolsó ismert példányt 80 évvel ezelőtt, Maine államban lőtték ki.

2018 márciusában az utolsó hím északi szélesszájú orrszarvú, a 45 éves Sudan jobb hátsó lábát fertőzés támadta meg. Mivel a legjobb kezelés sem használt, ezért a 2009-ben a cseh állatkertből Kenyába visszaköltöztetett orrszarvút el kellett altatni. Ez azt jelenti, hogy a fajból már csak két nőstény él.

Ugyanakkor a tudománynak köszönhetően még van némi remény arra, hogy ne tűnjön el teljesen a Földről az északi szélesszájú orrszarvú, ugyanis Sudan halála előtt a tudósok spermiumot gyűjtöttek be tőle, majd ezt a berlini Leibniz Intézetben küldték, ahol -196 Celsius-fokon, kriogenikus körülmények között tárolják.

A kutatók azt tervezik, hogy petesejteket gyűjtenek a még élő nőstény példányoktól, Najintól és Fatutól, majd azokat megtermékenyítik Sudan spermájával, és beültetik a közeli rokon alfaj, a déli szélesszájú orrszarvú nőstényeibe.Közel a vég: 2018-ban egy olyan faj került a kihalás szélére, amely már 250 millió éve él a Földön. Ez a 25-50 kilót nyomó, több, mint 1 méter hosszú, élő fosszíliának számító, kínai óriásszalamandra.

A világ legnagyobb kétéltűje békésen élt, amíg az 1970-es években a kínaiak ki nem találták, hogy a szalamandrahús finom. Emiatt és az élőhelyeik pusztításával, a kínai óriásszalamandra populációjának 80 százaléka elpusztult.

A régi fajok mellett az újonnan felfedezettek sincsenek biztonságban. Kínában 2017-ben fedezték fel a legritkább főemlősként számon tartott tapanuli orangutánt, aminek létét egy hatalmas épülő gát fenyegeti, ugyanis a tervek szerint elárasztanák azokat az erdőket, amelyek az tapanuli orangután élőhelyei.

A zsiráfok jövője is elég gyászosan fest, mert két alfajukat kritikusan veszélyeztetettnek minősítette a Természetvédelmi Világszövetség. A lemúrok sem riszálják már sokáig Madagaszkáron, az egyetlen szigeten, ahol élnek, ugyanis az orrvadászat és az élőhelyük pusztítása miatt a gyűrűsfarkú makik állománya 95 százalékkal csökkent az ezredforduló óta.

A szakemberek úgy gondolják, hogy talán a megfelelő beavatkozás még megmenekülhetnének a lemúrok, de akkor tőlük is el kell búcsúznunk, ha ez nem történik meg, ráadásul a lemúrok kihalását az ökoszisztéma is meg fogja szenvedni.

2018-ban a tigrisek kilátásai sem javultak. A természetvédők szerint, ha nem történik gyors változás, akkor 10 év múlva kihalnak. Az elmúlt 100 évben a tigrisek vadon élő populációja 100 ezerről 2-3 ezerre ivarérett példányra csökkent. Az Egyesült Államokban nagyjából 7000 tigris élhet állatkertekben és magántulajdonosoknál.

Annak köszönhetően, hogy a szakemberek az elmúlt években hangoztatták, hogy a tigrisek veszélyben vannak, Nepálban 10 év alatt megduplázódott (121-ről 235-re nőtt) a bengáli tigrisek száma.

A természetvédők reménykednek, hogy más érintett országok példát vesznek Nepálról, és akkor talán 2022-re sikerült 6000 példányra feltornázni a tigrisek példányszámát.

(Forrás: divany.hu)