Kilenc dolog, amiben az állatok jobbak, mint az emberek

Intelligenciában, erőben, harcban, de sebességben is túltesznek rajtunk az állatok.A teremtés koronájának tartja magát az emberi faj, amelynek egyedei hajlamosak azt képzelni, hogy minden más élőlénynél jobbak. Habár összességében talán tényleg az emberiség a legjobb, mégis akad néhány dolog, amiben az állatok túltesznek rajtunk.

Harc: Elég csak két percet böngészni a friss hírek között, hogy világossá váljon, hogy az embernek jól megy a harc, ám az állatoknak naponta meg kell küzdeniük az életben maradásért, ami miatt egyre érdekesebb megoldásokat találnak ki.

A polip fegyvere például az, hogy tintát lövell ki a támadójára. Ennél extrémebb megoldást választ a tüskés békagyík, ami első ránézésre egy átlagos gyíknak tűnik. Ha ez az állat veszélyben érzi magát, akkor képes vért fröcskölni a szeméből.

Látás: Az emberiség sok eszközzel javíthat a látásán, de ezek nélkül kifejezetten rövidlátóak vagyunk, ugyanis nem szorulunk rá arra, hogy élelemre vadásszunk. Ebben a tekintetben a sasok sokkal jobbak, mint az emberek, hiszen kitűnően látnak.

A legjobb sas nyolcszor, a legvaksibb sas négyszer jobban lát, mint az emberek. A becslések szerint a sas 5 kilométerről is képes meglátni egy nyulat.

Sebesség: Nem az apró állatok közül kerül ki a gyorsasági rekorder.

Intelligencia: Ha az emberek hajlandóak használni az eszüket, akkor okosak, hiszen képesek vagyunk írni, olvasni, űrhajót építeni, nyelveket alkotni, ám vannak olyan területek, ahol az állatok intelligensebbek nálunk.

Például a postagalambok 1770 kilométerről is képesek hazatalálni, mindezt GPS nélkül. A postagalambokat a csőrükben található „fémszerkezet” segíti, ugyanis ezzel meg tudják határozni a földrajzi helyzetüket a föld mágneses mezőjéhez képest.

Az elefántokat is meg kell említeni, mint az embernél intelligensebb állatokat, ugyanis ők illatok alapján azonosítják be a családjukat. Emellett a szagok és az öltözék színe alapján el tudják dönteni, hogy mekkora fenyegetést jelent rájuk nézve egy ember.Alkalmazkodás: Az emberek jó része képes alkalmazkodni a változó körülményekhez, bár ebben gépek és építmények is segítenek. Ezzel szemben az állatoknak nem volt más választása, mint az, hogy az évmilliók alatt alkalmazkodjanak.

Például képzeld el, hogy egy Dél-Afrikában élő állat nem érte el a táplálékot, ezért az állat nyaka idővel megnyúlt, hogy végül azzá váljon, aminek ma ismerjük: ő a zsiráf. A repülés is jó példa az alkalmazkodásra, hiszen ezzel nagy csoportokban képesek hosszú távolságot megtenni az állatok.

Néhány tudós attól tart, hogy a következő néhány ezer évben az emberiség nem fog alkalmazkodni a változó körülményekhez. Ennek oka, hogy a gépek miatt szinte teljesen megszűnt a természetes kiválasztódás, az emberiség pedig már nincs rákényszerítve az alkalmazkodásra.

Kommunikáció: A falevelekre hasonlító púpos kabócák a fák nedvét szívogatják, amit képesek mézharmattá alakítani. Ezt a mézharmatot sok gekkó imádja, ezért amikor egy gekkó találkozik egy kabócával, akkor a feje rezegtetésével kérhet tőle mézharmatot. Az, hogy ebben az üzletben mi a jó kabócának, senki nem tudja, de lehet, hogy ez amolyan „védelmi pénz”, tehát a gekkó inkább a mézharmatot egye meg, mint a kabócát.

Ezzel szemben a hangyák feromonokat használnak a védekezésre. Ha egy hangyát támadás ér, akkor az a megfelelő illatanyag kibocsátásával megüzeni a többieknek, hogy veszély leselkedik rájuk.

Erő: Gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy azt gondoljuk, az ember a legerősebb élőlény a bolygón, pedig az igazság ezzel szemben az, hogy az apró rovarok túltesznek rajtunk. Például a ganajtúró bogár a saját súlyának az 1141-szeresét képes elbírni.

Ezzel csak akkor vehetnénk fel a versenyt, ha egy ember 73 ezer kilót bírna el. Ennél is erősebb az afrikai elefánt, hiszen 9000 kilogrammot is képes elcipelni.

Hallás: A denevérekről sokan csak azt tudják, hogy rosszul látnak, ám azt már kevesen tudják, hogy a denevérek hallása sokkal jobb, mint az embereké. Az állat hallása annyira éles, hogy már ez elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a gyenge látását. A tájékozódáshoz a visszaverődő hanghullámokat használja.

Termelékenység: Tisztelet a kivételnek, de az ember nem a szorgalmáról híres. Ha valaki mégis termelékeny, akkor rá jól illik a „szorgos, mint a méh” mondás, ami nagyon találó, hiszen míg néhány méh napi néhány órát dolgozik, addig a kaptárban maradó dolgozó méhek éjjel-nappal szorgoskodnak.

A hangyák is példaértékű munkát végeznek, hiszen amellett, hogy nagy a munkabírásuk, még szervezettek is, hiszen mindegyik hangyának megvan a saját feladata. Van, amelyiknek a kolónia védelme a dolga, a másik élelmet gyűjt, a harmadik más kolóniákat hajt rabszolgaságba.

A hangyákról azt is tudni kell, hogy csak napi 4-5 órát alszanak, de azt sem egyszerre, hanem több száz nagyon rövidke pihenőre felosztva.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)