Környezeti tényezők idézhették elő a tatárantilopok tömeges pusztulását okozó fertőzést
2015-ben több mint 200 ezer tatárantilop, más néven szaiga esett össze hirtelen és pusztult el Kazahsztánban. Halálukat baktériumfertőzés számlájára írták. Új kutatási adatok azonban azt mutatják, más tényezőknek is szerepe volt a tömeges pusztulásban.
A tudósok szerint nagyon valószínű, hogy az állatvész megismétlődik, mivel a térség klímája az előrejelzések szerint változóban van. Richard Kock, a londoni Royal Veterinary College állatorvosa tagja volt a 2015-ös mentőcsapatnak. Elmondta, hogy amit tapasztaltak, meghaladta egy szokásos baktériumfertőzés okozta járvány méreteit. Később kiderült, hogy olyan baktérium okozta a halálos vérmérgezést, ami egyébként megtalálható az antilopok szervezetében.
A több tudományág képviselőiből álló kutatócsoport statisztikai módszerekkel elemezte a pusztulás idejének környezeti viszonyait. Azt állapították meg, hogy a szokatlan meleg és nedvesség vezetett a vadpusztuláshoz. Ugyanilyen tömeges állatvész volt Közép-Ázsiában 1981-ben és 1988-ban. További kutatást igényel, milyen mechanizmus útján váltotta ki a szokatlan pára és meleg a járványt.
Kock a BBC-nek elmondta, korábban is sejtették, hogy a klímaváltozásnak köze volt az antilopvészhez, ám a friss kutatás nyújtotta az első konkrét bizonyítékot az összefüggésre. A Science Advances szaklap friss számában megjelent tanulmány szerzői rámutattak arra, hogy sürgősen csökkenteni kell a tatárantilopra leselkedő más veszélyeket, az orvvadászatot vagy az állatgazdaságokban jelentkező kórok terjedését.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetett fajok között tartja számon a tatárantilopot, melyre az orvvadászok is lesnek, mivel tülke a hagyományos kínai gyógyászat alapanyaga, de az élőhelyük zsugorodása és a bozóttüzek is fenyegetik őket.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások