Környezeti tényezők idézhették elő a tatárantilopok tömeges pusztulását okozó fertőzést
A tudósok szerint nagyon valószínű, hogy az állatvész megismétlődik, mivel a térség klímája az előrejelzések szerint változóban van. Richard Kock, a londoni Royal Veterinary College állatorvosa tagja volt a 2015-ös mentőcsapatnak. Elmondta, hogy amit tapasztaltak, meghaladta egy szokásos baktériumfertőzés okozta járvány méreteit. Később kiderült, hogy olyan baktérium okozta a halálos vérmérgezést, ami egyébként megtalálható az antilopok szervezetében.
A több tudományág képviselőiből álló kutatócsoport statisztikai módszerekkel elemezte a pusztulás idejének környezeti viszonyait. Azt állapították meg, hogy a szokatlan meleg és nedvesség vezetett a vadpusztuláshoz. Ugyanilyen tömeges állatvész volt Közép-Ázsiában 1981-ben és 1988-ban. További kutatást igényel, milyen mechanizmus útján váltotta ki a szokatlan pára és meleg a járványt.
Kock a BBC-nek elmondta, korábban is sejtették, hogy a klímaváltozásnak köze volt az antilopvészhez, ám a friss kutatás nyújtotta az első konkrét bizonyítékot az összefüggésre. A Science Advances szaklap friss számában megjelent tanulmány szerzői rámutattak arra, hogy sürgősen csökkenteni kell a tatárantilopra leselkedő más veszélyeket, az orvvadászatot vagy az állatgazdaságokban jelentkező kórok terjedését.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetett fajok között tartja számon a tatárantilopot, melyre az orvvadászok is lesnek, mivel tülke a hagyományos kínai gyógyászat alapanyaga, de az élőhelyük zsugorodása és a bozóttüzek is fenyegetik őket.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások