Megújult a Margitszigeti Kisállatkert madárröpdéje
Megújult és ismét használatba került a mentett ragadozó madarak röpdéje a Fővárosi Állat- és Növénykert által működtetett Margitszigeti Kisállatkertben.
A korszerűsítéssel kapcsolatos kiadásokat az állatkert a személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékának felajánlásaiból fedezte. A nemrégiben elkészült madárröpdében már egy tucat egerészölyvet, egy rétisast és egy pusztai sast láthatnak az érdeklődők - közölte a városligeti intézmény szerdán az MTI-vel.
A Margitszigeti Kisállatkertben több mentett madár is él, ugyanis a budapesti állatkert kiterjedt természetvédelmi tevékenységének részeként vadállatmentéssel, ezen belül madármentéssel is foglalkozik - olvasható a közleményben.
Mint írták, a Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett állatfajok bajba került, sérült, legyengült, emberi gondoskodásra szoruló egyedeinek nagy számban segítenek: tavaly például több mint 2600 mentett állat, nagyrészt madár került az állatkert vadállatmentő központjába.
A tájékoztatás szerint a vadállatmentés célja, hogy az állatok a rehabilitációt követően ismét emberi segítség nélkül tudjanak boldogulni. Amikor ez bekövetkezik, az állatkerti szakemberek természetes élőhelyükön engedik szabadon őket, legtöbbször a helyszínt jól ismerő, természetvédelmi partnerszervezeteknél dolgozó munkatársakkal együttműködve.
Előfordulnak azonban olyan mentett állatok is, melyeket már nem lehet elengedni, mert sérülésük olyan jellegű, hogy segítség nélkül már nem tudnának a vadonban boldogulni. Az ilyen egyedekről az állatkert hosszú távon is gondoskodik, az el nem engedhető, mentett állatok közül sok példány a Margitszigeti Kisállatkertbe kerül.
A kisállatkert ragadozómadár-röpdéje is mentett, de a sérülésük jellege miatt el nem engedhető madaraknak ad otthon. Az eredeti madárröpde műszaki állapota azonban bő két évtized alatt annyira leromlott, hogy annak teljes körű felújítása és korszerűsítése elengedhetetlenné vált - mutattak rá, felidézve, hogy a múlt évben az szja-bevallás, valamint az adó 1 százalékának rendelkezési időszakában az állatkert kifejezetten ennek a röpdének a felújítására kért támogatást.
A közlemény szerint a beérkezett hozzájárulásoknak köszönhetően a felújítási munkálatok tavaly megkezdődhettek, idén januárban pedig sikeresen be is fejeződtek. Az elmúlt napokban az állatkert munkatársai a berendezést, a madaraknak szánt ülőágakat és más tárgyakat is beszerelték a röpdébe, amely tulajdonképpen egy egész komplexum: három külön madárröpdéből - más néven volierből -, valamint a hozzájuk tartozó zsiliptérből áll. Hétfőn pedig már az első állatokat is beköltöztették: egy tucat védett egerészölyvet, egy fokozottan védett rétisast és egy szintén fokozottan védett pusztai sast.
Az szja-felajánlásokat idén a zsiráfoknak, antilopoknak, gazelláknak és orrszarvúaknak otthont adó Szavannakifutó korszerűsítésére szeretné fordítani a városligeti intézmény - olvasható a közleményben.
A jelenleg 21 állatfaj 102 egyedét bemutató Margitszigeti Kisállatkert tavasztól őszig látogatható, de az állatok nagy részét kintről, a környező sétányok felől is lehet látni, így őket az érdeklődők egész évben megtekinthetik.
(Forrás: MTI)
A korszerűsítéssel kapcsolatos kiadásokat az állatkert a személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékának felajánlásaiból fedezte. A nemrégiben elkészült madárröpdében már egy tucat egerészölyvet, egy rétisast és egy pusztai sast láthatnak az érdeklődők - közölte a városligeti intézmény szerdán az MTI-vel.A Margitszigeti Kisállatkertben több mentett madár is él, ugyanis a budapesti állatkert kiterjedt természetvédelmi tevékenységének részeként vadállatmentéssel, ezen belül madármentéssel is foglalkozik - olvasható a közleményben.
Mint írták, a Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett állatfajok bajba került, sérült, legyengült, emberi gondoskodásra szoruló egyedeinek nagy számban segítenek: tavaly például több mint 2600 mentett állat, nagyrészt madár került az állatkert vadállatmentő központjába.
A tájékoztatás szerint a vadállatmentés célja, hogy az állatok a rehabilitációt követően ismét emberi segítség nélkül tudjanak boldogulni.
Előfordulnak azonban olyan mentett állatok is, melyeket már nem lehet elengedni, mert sérülésük olyan jellegű, hogy segítség nélkül már nem tudnának a vadonban boldogulni. Az ilyen egyedekről az állatkert hosszú távon is gondoskodik, az el nem engedhető, mentett állatok közül sok példány a Margitszigeti Kisállatkertbe kerül.
A kisállatkert ragadozómadár-röpdéje is mentett, de a sérülésük jellege miatt el nem engedhető madaraknak ad otthon. Az eredeti madárröpde műszaki állapota azonban bő két évtized alatt annyira leromlott, hogy annak teljes körű felújítása és korszerűsítése elengedhetetlenné vált - mutattak rá, felidézve, hogy a múlt évben az szja-bevallás, valamint az adó 1 százalékának rendelkezési időszakában az állatkert kifejezetten ennek a röpdének a felújítására kért támogatást.
A közlemény szerint a beérkezett hozzájárulásoknak köszönhetően a felújítási munkálatok tavaly megkezdődhettek, idén januárban pedig sikeresen be is fejeződtek. Az elmúlt napokban az állatkert munkatársai a berendezést, a madaraknak szánt ülőágakat és más tárgyakat is beszerelték a röpdébe, amely tulajdonképpen egy egész komplexum: három külön madárröpdéből - más néven volierből -, valamint a hozzájuk tartozó zsiliptérből áll. Hétfőn pedig már az első állatokat is beköltöztették: egy tucat védett egerészölyvet, egy fokozottan védett rétisast és egy szintén fokozottan védett pusztai sast.
Az szja-felajánlásokat idén a zsiráfoknak, antilopoknak, gazelláknak és orrszarvúaknak otthont adó Szavannakifutó korszerűsítésére szeretné fordítani a városligeti intézmény - olvasható a közleményben.
A jelenleg 21 állatfaj 102 egyedét bemutató Margitszigeti Kisállatkert tavasztól őszig látogatható, de az állatok nagy részét kintről, a környező sétányok felől is lehet látni, így őket az érdeklődők egész évben megtekinthetik.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások