Parazita darazsak bújtak meg egy finn szigetre telepített pillangófaj egyedeiben

Parazita darazsak, majd bennük újabb parazita darazsak bújtak meg egy apró finn szigetre telepített pillangófaj egyedeiben.A réti tarkalepke (Melitaea cinxia) elterjedésével három újabb faj is felbukkant az Aland szigetcsoporthoz tartozó Sottunga szigeten. Amikor a réti tarkalepke hernyóit 30 éve betelepítették a szigetre, a kutatók azt remélték, megfigyelhetik, ahogy a szép lepkék elterjednek a vidéken. Arra azonban nem számítottak, hogy matrjoskababa módjára bújnak elő belőlük és terjednek el a parazitáik - írta a brit The Guardian online kiadása.
   

Egyes hernyókban a Hyposoter horticola nevű parazita darázs rejlett, amely akkor bújik elő, mielőtt a hernyó bebábozódna, hogy lepkévé alakuljon. Ezekben az apró darazsakban egy még kisebb, ritkább parazita volt, egy úgynevezett hiperparazitoid darázs, a Mesochorus cf. stigmaticus. Ez megöli a parazita darazsat nagyjából akkor, amikor az megöli a hernyót, és 10 nappal később előbújik a hernyó teteméből.
   

A nőstény Hyposoter horticola darázs emellett egy baktériumot is hordoz, melyet továbbad utódainak. Tekintve, hogy mind a négy, az apró szigeten elterjedt populációit súlyosan fenyegeti a kihalás, nagyon meglepő, hogy mind a négy betelepült faj még 30 évvel az első megjelenése után is megél a 27 négyzetkilométeres szárazföldön.
    

A parazita darazsak és a baktérium genetikai tulajdonságainak vizsgálata kimutatta, hogy fennmaradásuk azért is meglepő, mert a tarkalepke populációja több alkalommal is vészesen összezsugorodott Sottunga szigetén az elmúlt 30 évben. Ezért a tudósok arra számítottak, hogy genetikai sokszínűségük nagyon visszaesik. Ám úgy tűnik, a lepkepopuláció bámulatos módon mindig újjáéledt, genetikai sokszínűsége a szigeten meglepően nagymértékű - mondta Anne Duplouy, a Helsinki Egyetem kutatója, a Molecular Ecology című tudományos lapban a vizsgálatról bemutatott tanulmány vezető szerzője.
    

A paraziták vélhetően repülési képességeiknek köszönhetően maradtak fenn a szigeten. Míg a réti tarkalepke nem képes 7 kilométernél többet repülni, az apró H. horticola hosszabb repülésre is képes, vagy a szél segítségével mozog az Aland-szigetcsoport tagjai között. Valószínűleg ezért történt, hogy a H. horticola más, északibb szigeteken is megjelent.
    

Duplouy kiemelte, a kutatás figyelmeztetésül szolgálhat azoknak, akik ritka fajokat kívánnak visszatelepíteni vagy betelepíteni egyes területekre. Felhívja a figyelmet arra, hogy a célzott fajon kívül így könnyen elterjedhetnek más organizmusok vagy kórokozók is.


(Forrás: MTI)