Párt kapott a csupaszpofájú tamarin a Szegedi Vadasparkban
Párt kapott a Szegedi Vadasparkban gondozott nőstény csupaszpofájú tamarin (Saguinus bicolor), az új hím Angliából érkezett a Tisza-pari városba - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.
A Szegedi Vadaspark 2012-ben kapcsolódott be az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) fajmegmentési programjába (EEP). Kezdetben két hímet - apát és fiát - gondoztak Szegeden, majd az idősebb példány maradt az állatkertben, és mellé választottak tavaly egy nőstényt.
Azért, hogy az értékes vérvonalat képviselő, és kölykeit a nehézségek ellenére is gondosan és sikerrel felnevelő nőstény ne maradjon egyedül, a program egy új hímet biztosított. Spike az angliai Colchester állatkertjéből érkezett, majd a kötelező karantén lejárta után, össze is ismerkedett jövendőbelijével, akivel láthatóan jól érzik magukat.
A csupaszpofájú tamarin a Szegedi Vadaspark egyik legnagyobb kuriózuma, a világ állatkertjeiben mindössze 177 egyedet nevelnek a nemzetközi adatbázis szerint, a faj Magyarországon csak Szegeden látható. A többi karmosmajomhoz hasonlóan a 430-480 grammos tömegű, 20-28 centi testhosszú csupaszpofájú tamarin is főleg az esőerdők lombkoronájában él, kisebb csapatokban, amelyeket egy domináns nőstény vezet.
Csapat többi tagja alárendelt, nem szaporodó nőstényekből, hímekből és utódaikból áll. A csupaszpofájú tamarinoknál - ahogy más karmosmajmoknál is - a hímeknek fontos a szerepe az utódnevelésben, ők azok, akik a legtöbbet hordják, védik a kicsinyeket. Ennek egyik oka, hogy a szülőkhöz viszonyítva nagy méretűek a kölykök, ezért nem tudja az anya ellátni őket egyedül. Nemcsak az apa, hanem az idősebb testvérek is besegítenek, beletanulva az utódnevelésbe.
A latin nevének megfelelően kétszínű, elől fehér, hátul barnás szőrű karmosmajom elsősorban pókokkal és rovarokkal, gyümölcsökkel és a fák nedvével táplálkozik. Ez utóbbi takarmány kiváltására Szegeden kísérleteztek ki egy keveréket, amely rizslisztet, tejport és különféle tápszereket tartalmaz.
(Forrás: MTI)
A Szegedi Vadaspark 2012-ben kapcsolódott be az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) fajmegmentési programjába (EEP). Kezdetben két hímet - apát és fiát - gondoztak Szegeden, majd az idősebb példány maradt az állatkertben, és mellé választottak tavaly egy nőstényt.
Az idős egyed egy betegségben még azelőtt elpusztult, hogy a nőstény tavaly decemberen világra hozta volna utódait.
A csupaszpofájú tamarin a Szegedi Vadaspark egyik legnagyobb kuriózuma, a világ állatkertjeiben mindössze 177 egyedet nevelnek a nemzetközi adatbázis szerint, a faj Magyarországon csak Szegeden látható. A többi karmosmajomhoz hasonlóan a 430-480 grammos tömegű, 20-28 centi testhosszú csupaszpofájú tamarin is főleg az esőerdők lombkoronájában él, kisebb csapatokban, amelyeket egy domináns nőstény vezet.
Csapat többi tagja alárendelt, nem szaporodó nőstényekből, hímekből és utódaikból áll. A csupaszpofájú tamarinoknál - ahogy más karmosmajmoknál is - a hímeknek fontos a szerepe az utódnevelésben, ők azok, akik a legtöbbet hordják, védik a kicsinyeket. Ennek egyik oka, hogy a szülőkhöz viszonyítva nagy méretűek a kölykök, ezért nem tudja az anya ellátni őket egyedül. Nemcsak az apa, hanem az idősebb testvérek is besegítenek, beletanulva az utódnevelésbe.
A latin nevének megfelelően kétszínű, elől fehér, hátul barnás szőrű karmosmajom elsősorban pókokkal és rovarokkal, gyümölcsökkel és a fák nedvével táplálkozik. Ez utóbbi takarmány kiváltására Szegeden kísérleteztek ki egy keveréket, amely rizslisztet, tejport és különféle tápszereket tartalmaz.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások