Rákosivipera-napot rendeznek szombaton a Szegedi Vadasparkban
Rákosivipera-napot rendeznek szombaton a Szegedi Vadasparkban, a látogatók ekkor megismerkedhetnek a legveszélyeztetettebb hazai hüllőfajjal, valamint a védelme érdekében tett intézkedésekkel – tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.
Az állatkertben szombaton a többi közt a hazai hüllővédelmet bemutató stand várja az érdeklődőket az európai részlegen körbehaladó Medve-ösvény bejáratánál. A vendégeket játékos feladatok szórakoztatják, de akár élő kígyót is simogathatnak a látogatók. 14.30-kor nyilvános viperavizsgálatot végeznek a Rákosivipera-védelmi Központ szakemberének vezetésével, ekkor a vendégek egész közelről megtekinthetik viperát a Sancer-tó partján található terráriumnál.
Szegeden immár tíz éve látható a kültéri terráriumban a rákosi vipera.
A Magyarországon tudományosan csaknem 130 éve leírt rákosi vipera azért kapott egy külön napot – szeptember első szombatját -, mert a természetben előforduló egyedeinek száma olyan kritikusan lecsökkent, hogy a csak napjainkban is folyó, nemzetközileg támogatott fajmegmentési programnak köszönheti megmenekülését a végleges kihalástól.
A rákosi - a szocializmus éveiben parlagira vagy rákosrétire átkeresztelt - vipera (Vipera ursinii rakosiensis) igazi hungarikum: az Európa-szerte élő parlagi vipera (Vipera ursinii) fajcsoport egy, már csak Magyarországon élő síkvidéki alfaja. A rákosi vipera rendkívül ritka és környezeti behatásokra érzékeny faj. Elszórt, néhány tucatnyi egyedből álló, egymástól elszigetelt állományait elsősorban az élőhelyek csökkenése, a ragadozók - róka, borz, vaddisznó - megnövekedett száma és a megmaradt gyepterületek fokozott művelése veszélyezteti.
A nőstények – a napsütötte napok számától függően – nyár végén, szeptember elején fialnak, általában hat-tizennégy eleven utódot hozva világra, melyek 12-16 centiméter hosszúak és alig két gramm a súlyuk. Három-négyéves korukra válnak ivaréretté. A legnagyobb eddig megfigyelt hím testhossza 47,1, legtermetesebb nőstény 59,8 centiméteres volt. A fiatal egyedek elsősorban sáskákkal, szöcskékkel, tücskökkel táplálkoznak, míg a felnőtt példányok gyíkokkal, madárfiókákkal és rágcsálóivadékokkal egészítik ki étrendjüket.
A rákosi viperát az élőhelyének fokozott védelmét, mesterséges tenyésztését, majd visszatelepítését is magába foglaló, 2004 óta folyó, az Európai Unió által támogatott program segítségével sikerült megmenteni. A Kiskunsági Nemzeti Park területén működő Rákosivipera-védelmi Központban már több mint 4 ezer kígyó született, melyek közül már ezret visszatelepítettek a hüllő természetes élőhelyeire.
A Szegedi Vadasparkon kívül a rákosi vipera napján túrára is várják az érdeklődőket a Rákosivipera-védelmi Központ szervezésében, a Kecskeméti Vadaskertben pedig ismeretterjesztő programokat szerveznek.
(Forrás: MTI)
Az állatkertben szombaton a többi közt a hazai hüllővédelmet bemutató stand várja az érdeklődőket az európai részlegen körbehaladó Medve-ösvény bejáratánál. A vendégeket játékos feladatok szórakoztatják, de akár élő kígyót is simogathatnak a látogatók. 14.30-kor nyilvános viperavizsgálatot végeznek a Rákosivipera-védelmi Központ szakemberének vezetésével, ekkor a vendégek egész közelről megtekinthetik viperát a Sancer-tó partján található terráriumnál.Szegeden immár tíz éve látható a kültéri terráriumban a rákosi vipera.
Itt biztonságos és kényelmes, többek között földalatti búvóhellyel ellátott otthonukban szoktak áttelelni, márciustól novemberig pedig láthatók a felszínen. A vadasparkon kívül csak a budapesti és bécsi állatkertekben, valamint a Rákosivipera-védelmi Központban találkozhatnak velük a látogatók.
A Magyarországon tudományosan csaknem 130 éve leírt rákosi vipera azért kapott egy külön napot – szeptember első szombatját -, mert a természetben előforduló egyedeinek száma olyan kritikusan lecsökkent, hogy a csak napjainkban is folyó, nemzetközileg támogatott fajmegmentési programnak köszönheti megmenekülését a végleges kihalástól.
A rákosi - a szocializmus éveiben parlagira vagy rákosrétire átkeresztelt - vipera (Vipera ursinii rakosiensis) igazi hungarikum: az Európa-szerte élő parlagi vipera (Vipera ursinii) fajcsoport egy, már csak Magyarországon élő síkvidéki alfaja. A rákosi vipera rendkívül ritka és környezeti behatásokra érzékeny faj. Elszórt, néhány tucatnyi egyedből álló, egymástól elszigetelt állományait elsősorban az élőhelyek csökkenése, a ragadozók - róka, borz, vaddisznó - megnövekedett száma és a megmaradt gyepterületek fokozott művelése veszélyezteti.
A nőstények – a napsütötte napok számától függően – nyár végén, szeptember elején fialnak, általában hat-tizennégy eleven utódot hozva világra, melyek 12-16 centiméter hosszúak és alig két gramm a súlyuk. Három-négyéves korukra válnak ivaréretté. A legnagyobb eddig megfigyelt hím testhossza 47,1, legtermetesebb nőstény 59,8 centiméteres volt. A fiatal egyedek elsősorban sáskákkal, szöcskékkel, tücskökkel táplálkoznak, míg a felnőtt példányok gyíkokkal, madárfiókákkal és rágcsálóivadékokkal egészítik ki étrendjüket.
A rákosi viperát az élőhelyének fokozott védelmét, mesterséges tenyésztését, majd visszatelepítését is magába foglaló, 2004 óta folyó, az Európai Unió által támogatott program segítségével sikerült megmenteni. A Kiskunsági Nemzeti Park területén működő Rákosivipera-védelmi Központban már több mint 4 ezer kígyó született, melyek közül már ezret visszatelepítettek a hüllő természetes élőhelyeire.
A Szegedi Vadasparkon kívül a rákosi vipera napján túrára is várják az érdeklődőket a Rákosivipera-védelmi Központ szervezésében, a Kecskeméti Vadaskertben pedig ismeretterjesztő programokat szerveznek.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások