Sarkvidék és tevék?
Bár a most élő emberek már a sivatag hajójának hívják a tevéket, kutatások bebizonyították, hogy ez nem volt mindig így. Néhány millió éve a teve ugyanis még a sarkvidéken élt.
Természetesen bizonyítékkal is szolgálnak a kutatók: Ellesmere-szigetén találtak rá egy 3,5 millió éve elpusztult teve maradványaira. A sziget Kanada legészakibb részén, a Nuvanut területen található. A maradványokat egy bizonyos kollagén ujjlenyomat-vizsgálattal azonosították, s bebizonyosodott az is, hogy az őskori teve 30%-kal nagyobb volt ma élő társánál. A leletről a Nature Communications című szaklap számolt be március 5-én, s minden jel arra mutat, hogy a mai tevék ettől az óriástevétől származnak. Mivel a sarkkörön akkoriban enyhébb volt az éghajlat, a teve vígan elélt az erdőkben.
Natalia Rybczynski, az ottawai Természettudományi Múzeum paleontológusa azt nyilatkozta, hogy ez a legelső kézzelfogható bizonyíték, mely szerint valaha is éltek tevék a sarkkörön. A mai kor emberének ez azért meglepő tény, mert nekünk a tevék már a sivatagos, száraz területekkel függnek össze.
A teve a páros ujjú patások rendjének Camelus nemébe tartozik, eredetileg Észak-Amerikából származik. 45 millió évvel ezelőtt, az eocén időszakban jelentek meg a Földön, később a Bering-szoroson át vándoroltak Eurázsia felé. A Bering-szoros Alaszkát és Szibériát köti össze. A teve legközelebbi rokonai a lámák, vikunyák, alpakák és a guanakók.
A lelet körülbelül 30 csonttöredékből áll, mind a teve sípcsontjából származik. Érdekessége, hogy a lelőhely 1200 km-re északra található a tevék eddig ismert legészakibb élőhelyétől.
A lelet korának megállapítása a kollagén ujjlenyomat-módszerrel sikerült, melynek során az I. típusú kollagénnek nevezett csontépítő fehérje mennyiségét mérik, vizsgálják meg. Minden emlős csontjaiban megtalálható ez a fehérje, természetesen a fajára jellemző mennyiségben; a csontépítő fehérje a legkésőbb lebomló szerves anyag az állatok szervezetében.
A tudósok az eljárás során megállapították, hogy a teve maradványai hozzávetőlegesen 3,5 millió évesek, ez a dátum a pliocén kor derekára esik, s akkor egy viszonylag enyhébb időjárás uralkodott bolygónk felszínén. Az akkori hőmérsékletek 2-3 fokkal haladták meg átlagban a mostanit, az ősteve lelőhelyén pedig 18 fokkal több lehetett, mint manapság. Ebből következik, hogy Kanada ma már kopár, hideg, sarkvidéki részeit dús lomboserdők borították.
Az elemzés során azt is bebizonyították, hogy az északi teve 1/3-dal nagyobb méretű volt a Szaharában megtalálható púpos állatnál, s legközelebbi rokona valószínűleg az egypúpú teve. A szakemberek, látva a csonttöredék-vizsgálat sikerét, további leletek után kutatnak, s bíznak abban, még több maradványra bukkannak.
forrás: donna. hu
Természetesen bizonyítékkal is szolgálnak a kutatók: Ellesmere-szigetén találtak rá egy 3,5 millió éve elpusztult teve maradványaira. A sziget Kanada legészakibb részén, a Nuvanut területen található. A maradványokat egy bizonyos kollagén ujjlenyomat-vizsgálattal azonosították, s bebizonyosodott az is, hogy az őskori teve 30%-kal nagyobb volt ma élő társánál. A leletről a Nature Communications című szaklap számolt be március 5-én, s minden jel arra mutat, hogy a mai tevék ettől az óriástevétől származnak. Mivel a sarkkörön akkoriban enyhébb volt az éghajlat, a teve vígan elélt az erdőkben.
Natalia Rybczynski, az ottawai Természettudományi Múzeum paleontológusa azt nyilatkozta, hogy ez a legelső kézzelfogható bizonyíték, mely szerint valaha is éltek tevék a sarkkörön. A mai kor emberének ez azért meglepő tény, mert nekünk a tevék már a sivatagos, száraz területekkel függnek össze.
A teve a páros ujjú patások rendjének Camelus nemébe tartozik, eredetileg Észak-Amerikából származik. 45 millió évvel ezelőtt, az eocén időszakban jelentek meg a Földön, később a Bering-szoroson át vándoroltak Eurázsia felé. A Bering-szoros Alaszkát és Szibériát köti össze. A teve legközelebbi rokonai a lámák, vikunyák, alpakák és a guanakók.
A lelet körülbelül 30 csonttöredékből áll, mind a teve sípcsontjából származik. Érdekessége, hogy a lelőhely 1200 km-re északra található a tevék eddig ismert legészakibb élőhelyétől.
A lelet korának megállapítása a kollagén ujjlenyomat-módszerrel sikerült, melynek során az I. típusú kollagénnek nevezett csontépítő fehérje mennyiségét mérik, vizsgálják meg. Minden emlős csontjaiban megtalálható ez a fehérje, természetesen a fajára jellemző mennyiségben; a csontépítő fehérje a legkésőbb lebomló szerves anyag az állatok szervezetében.
A tudósok az eljárás során megállapították, hogy a teve maradványai hozzávetőlegesen 3,5 millió évesek, ez a dátum a pliocén kor derekára esik, s akkor egy viszonylag enyhébb időjárás uralkodott bolygónk felszínén. Az akkori hőmérsékletek 2-3 fokkal haladták meg átlagban a mostanit, az ősteve lelőhelyén pedig 18 fokkal több lehetett, mint manapság. Ebből következik, hogy Kanada ma már kopár, hideg, sarkvidéki részeit dús lomboserdők borították.
Az elemzés során azt is bebizonyították, hogy az északi teve 1/3-dal nagyobb méretű volt a Szaharában megtalálható púpos állatnál, s legközelebbi rokona valószínűleg az egypúpú teve. A szakemberek, látva a csonttöredék-vizsgálat sikerét, további leletek után kutatnak, s bíznak abban, még több maradványra bukkannak.
forrás: donna. hu
Hozzászólások