Tapír született a Fővárosi Állat- és Növénykertben

Tapír született a Fővárosi Állat- és Növénykertben - tájékoztatta az intézmény szerdán az MTI-t.Az állat vasárnap látta meg a napvilágot. Suki, a 20 éves anyaállat nem az istállóban, hanem a Dél-Amerika kifutó hátsó részén szülte meg utódját, így azok a látogatók, akik akkor épp arra sétáltak, láthatták a tapír világra jövetelét. Ezt követően az anyaállat egy védett, nyugalmas, félreeső elkülönítő istállótérbe vitte be a kicsit, így a közönség néhány napig még nem láthatja őket. Az állatkert kis türelmet kér a nagyközönségtől.

    
A tapír születésére régóta vártak a szakemberek, hiszen utoljára 31 esztendeje volt lehetőség arra, hogy az állatkert közönsége újszülött tapírt láthasson.

Az állatkert tájékoztatása szerint a kis tapír lábra állt, rendben táplálkozik, gyarapszik, első lépéseit a gondozók meg is örökítették, a felvételekből készült kisfilmet szerdán tette közzé az Állatkert.
    

Az állat nemét egy-két napon belül lehet majd megállapítani, ezt követően lehet majd az újszülöttnek nevet keresni - áll a közleményben. A Fővárosi Állat- és Növénykertben - kisebb-nagyobb megszakításokkal - 1890 óta foglalkoznak tapírok tartásával. Az idők során többnyire dél-amerikai tapírok képviselték ezt az állatcsoportot, de 1912-ben megesett, hogy dél-amerikai és indiai tapír is élt Budapesten egyazon időben.


Hagyományos bemutatási helyük az Elefántházban, illetve egy ideig a Zsiráfházban volt, ide értve természetesen a házakhoz tartozó kifutókat is. Több mint másfél évtizede az 1997-ben átadott Dél-Amerika kifutó a lakóhelyük. Jelenleg három tapír él a magyar főváros állatkertjében. A szülők közül Suki 2009 óta, Géza pedig 2001 óta lakik Budapesten.
    

A tapírok négy faja közül az állatkertekben általában a dél-amerikai, más néven síkföldi vagy közönséges tapírt (Tapirus terrestris) szokták bemutatni: ehhez a fajhoz tartoznak a budapesti tapírok is. Dél-Amerika csapadékosabb vidékein, a Kolumbiától egészen Argentína északi részéig terjedő terület erdőségeiben és mocsaras vidékein őshonosak. Mivel élőhelyük egyre zsugorodik és egyes vidékeken vadásznak rájuk, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által létrehozott, a fajok veszélyeztetettségének mértékét kifejező értékelési rendszerben a dél-amerikai tapírt az úgynevezett sebezhető (vulnerable) fajok között tartják számon.
    

A nőstények átlagosan 13 hónapig vemhesek, és ellésenként egy, nagy ritkán két utódot hoznak világra. Az újszülöttek - a lényegében egyszínű felnőttekkel ellentétben - csíkosak, illetve a lábaikon foltokat viselnek. A fiatal tapírok 6-8 hónapig, esetleg még ennél is tovább vesznek magukhoz anyatejet, de már viszonylag hamar megpróbálkoznak a szilárd táplálékkal is, amelynek aránya aztán fokozatosan nő a tej arányához képest. A fiatalok általában másfél éves korukra válnak teljesen önállóvá, az ivarérettséget pedig 2-3 évesen érik el. A tapírok élettartama akár a 30 évet is meghaladhatja.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Különleges szemük segíti a hím kérészeket a pártalálásban

Különleges szemük segíti a hím kérészeket a pártalálásban

A hím kérészek szeme kifejezetten a párkeresésre specializálódott - mutatták ki a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és az ELTE kutatói egy hegyvidéki patakokhoz kötődő kérészfaj, az Electrogena lateralis látását vizsgálva.

Rendészeti Államtitkárság: tigrist találtak egy tiszafüredi házban

Rendészeti Államtitkárság: tigrist találtak egy tiszafüredi házban

Tigriskölyköt találtak egy kábítószeres nyomozás részeként tartott rendőrségi akció közben egy tiszafüredi házban - közölte a Rendészeti Államtitkárság szerdán a Facebook-oldalán, amelyen egy videót is megosztott az állatról.

Jótékonysági programokat rendez decemberben a Rex Kutyaotthon Alapítvány

Jótékonysági programokat rendez decemberben a Rex Kutyaotthon Alapítvány

Jótékonysági programokat rendez decemberben a Rex Kutyaotthon Alapítvány.

Megmérgezheti a kutyádat a vadgesztenye

Megmérgezheti a kutyádat a vadgesztenye

Ezek a növények jelenthetnek halálos veszélyt a kedvencedre!

Penészgombamérgeket mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében

Penészgombamérgeket mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében

Egy vizsgálat során veszélyes penészgombamérgeket, úgynevezett mikotoxinokat mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok (Canis aureus) szervezetében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetének kutatói.

Plüssállati küldetés

Plüssállati küldetés

A Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési szakemberei idén is megszervezték a nagy sikerű interaktív játékot az állatok világnapja alkalmából.

Védett madarak megmérgezése miatt rendelt el nyomozást az ügyészség

Védett madarak megmérgezése miatt rendelt el nyomozást az ügyészség

Természetkárosítás bűntette miatt rendelt el nyomozást a Pest Vármegyei Főügyészség azt követően, hogy Sülysápon fokozottan védett ragadozó madarak pusztultak el mérgezés következtében - tájékoztatta az ügyészség szerdán az MTI-t.

Majdnem embert ölt egy mókus

Majdnem embert ölt egy mókus

Már öt támadásról érkezett hír.

Bevált a teknőcös stratégia

Bevált a teknőcös stratégia

A müncheni rendőrség látványosan igazolta állatszeretetét, példásan gondoskodtak egy teknősbékáról, amelyet a bajor főváros déli részén adtak le nekik.

Kiskutya életét mentették meg

Kiskutya életét mentették meg

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Autópálya és Forgalomellenőrző Alosztály munkatársai az M1-es autópálya Arrabona pihenőjében bukkantak rá az árva jószágra.

http://ujhazak.com