Zergék érkeztek a Szegedi Vadasparkba
A nőstény és hím zerge Innsbruckból és Kassáról érkezett Szegedre. Az új jövevények ugyan elég félénkek, de a szemfülesek már találkozhatnak velük újonnan kialakított kifutójuknál.
A zergék 800-2500 méter közötti hegyoldalakon, hegyi legelőkön élnek. Különböző alfajai előfordulnak az Alpokban, a Kárpátokban, az Appennin-hegységben és Kis-Ázsiában is. A Pireneusokban élő zergéket nemrég önálló fajjá nyilvánították pireneusi zerge (Rupicapra pyrenaica) néven. A kecskeformájú párosujjú patás a gravitációt meghazudtoló fürgeséggel mássza meg a legmeredekebb hegyoldalakat, köszönhetően erős lábizmainak, ízületeinek és rugalmas, szétterülő patájának, amellyel szinte rátapad az aljzatra. Ennek köszönhetően nincs olyan állat, amely veszélyt jelentene rá.
Egyedül a levegőből támadó szirti sasnak van esélye a gidákkal és a legyengült egyedekkel szemben. Fejükön a fekete és fehér szín váltakozik, így olyan, mintha álarcot viselnének. Testük többi részén a bak és a nőstény színe hasonló: nyáron világosbarna a háton fekete csíkkal, télen majdnem teljesen fekete. A nyakán és a farán meghosszabbodott szőr izgalmi állapotban felborzolódik, ez a közismert "zergetoll", amely a vadászok körében még a szarvaknál is népszerűbb trófea.
Mindkét nemre jellemző a hátrafelé hajló szarv, amely más tülkösszarvúakkal ellentétben vékony, felfelé álló, enyhén kampós és méretük éppen a fülek duplája. Védekezésre és a szaporodási időszakban a hímek a nőstényért vívott küzdelmére szolgál. Az idős bakok általában magányosak, a nőstények és a fiatal állatok nyájakban élnek. A zergék két és fél és négyéves koruk között válnak ivaréretté. A párzási időszak október és december közé esik, majd a nőstény 24-26 hetes vemhesség után hozza világra utódját.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások