Brinicle jelenség - az utazó gyilkos jégcsap (videó)
A tengerfeneke felé utazó jégcsap, mindennel végez, ami az útjába kerül.
Az Antarktisz, a rejtélyek világa. A világon itt található a legtöbb olyan jelenség, ami a bolygón egyedülálló. Nem csoda, hiszen ez a jég birodalma. A Brinicle jelenség is egy sajátossága ennek a vidéknek, hiszen csupán azon óceánokban megfigyelhető, ahol jégtáblák húzódnak a vízfelszínen.
Mindennek előtt szükség van a vérfagyasztóan hideg vízre. Kikötött feltétele, hogy egy olyan jégtábla legyen ott, ami többnyire egy helyben áll. Ez alatt alakul ki ugyanis az örvény, mely mozgása közben elkezdi fagyasztani a vizet maga körül. Ahogy lefelé halad, egyre növekszik, egyre szilárdabb lesz és utazása során mindent, mely környékén van - elsősorban a vizet - magába szippantja és rögtön megfagyasztja.
Ahogy lefelé halad, mérete egyre nagyobb lesz, egyre inkább egy masszív képződmény alakul ki a kezdetben kicsinek tűnő örvényből. A legtöbb utazó jégcsap nem ér célba. Pontosan azért, mert útja során akkora méretet ölt, hogy a nyomás alatt és saját súlya alatt egyszerűek összeroppan. Sekélyebb vizekben esélyesebb, hogy elérje a tengerfeneket, hiszen itt nem tud olyan gigantikusra növekedni, mint a mélyebb területeken. A ritka jelenséget egyébként 60 éve ismeri a tudomány, először megörökíteni azonban csak 2011-ben tudták és azóta is csak azoknak sikerül, akik roppant nagy szerencsével vannak megáldva.
(forrás: origo)
Az Antarktisz, a rejtélyek világa. A világon itt található a legtöbb olyan jelenség, ami a bolygón egyedülálló. Nem csoda, hiszen ez a jég birodalma. A Brinicle jelenség is egy sajátossága ennek a vidéknek, hiszen csupán azon óceánokban megfigyelhető, ahol jégtáblák húzódnak a vízfelszínen.
A mozgó jégcsapoknak egyedi feltételek szükségesek a kialakuláshoz.
Mindennek előtt szükség van a vérfagyasztóan hideg vízre. Kikötött feltétele, hogy egy olyan jégtábla legyen ott, ami többnyire egy helyben áll. Ez alatt alakul ki ugyanis az örvény, mely mozgása közben elkezdi fagyasztani a vizet maga körül. Ahogy lefelé halad, egyre növekszik, egyre szilárdabb lesz és utazása során mindent, mely környékén van - elsősorban a vizet - magába szippantja és rögtön megfagyasztja.
Ahogy lefelé halad, mérete egyre nagyobb lesz, egyre inkább egy masszív képződmény alakul ki a kezdetben kicsinek tűnő örvényből. A legtöbb utazó jégcsap nem ér célba. Pontosan azért, mert útja során akkora méretet ölt, hogy a nyomás alatt és saját súlya alatt egyszerűek összeroppan. Sekélyebb vizekben esélyesebb, hogy elérje a tengerfeneket, hiszen itt nem tud olyan gigantikusra növekedni, mint a mélyebb területeken. A ritka jelenséget egyébként 60 éve ismeri a tudomány, először megörökíteni azonban csak 2011-ben tudták és azóta is csak azoknak sikerül, akik roppant nagy szerencsével vannak megáldva.
(forrás: origo)
Hozzászólások