Székelyföldi közbirtokossági erdő visszaállamosításáról döntött alapfokon a Kézdivásárhelyi Bíróság
Székelyföldi közbirtokossági erdő visszaállamosításáról döntött alapfokon a Kézdivásárhelyi Bíróság: az ozsdolai közbirtokosság több mint 2500 hektár erdejének állami tulajdonba való visszahelyezéséről kedden született meg az alapfokú ítélet – írta szerdán online kiadásában a Háromszék napilap.
A Kovászna megyei újság beszámolója szerint a Kézdivásárhelyi Bíróság hetedszeri halasztás után hozta meg az alapfokú ítéletet. A bírósági döntés nem jogerős, közlésétől számítva harminc napon belül megfellebbezhető.
Alapfokú ítéletében a Kézdivásárhelyi Bíróság csak részben adott helyt a felperes kérésének. Semmisnek nyilvánította a megyei földosztó bizottság által 2002-ben az ozsdolai közbirtokosság nevére kiállított, 2571,3 hektár erdős területre szóló 1957-es számú birtoklevelet, valamint semmisnek nyilvánította a helyi és megyei földosztó bizottságoknak az ozsdolai közbirtokosság tulajdonba helyezésével kapcsolatos összes határozatát.
Elrendelte továbbá az összes telekkönyvnek a kiigazítását, törölve a tulajdonjogot a közbirtokosság nevéről és átírva azt a román állam javára, a Romsilva állami erdészet kezelésébe. A bíróság ugyanakkor megalapozatlanként elutasította a felperes részéről a perbe hívást, és részben elfogadta az állami erdészetnek, illetve ozsdolai magánszemélyeknek és intézményeknek a perbe lépését.
A per során a felperes azt állította: az ozsdolai közbirtokossági erdők és legelők nem az 1948-as kommunista államosítás során kerültek a román állam tulajdonába, hanem már korábban kisajátították őket. A védelem ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a két világháború közötti kisajátítást elindították, de nem fejezték be. A kisajátítás időpontja azért fontos, mert a kommunista diktatúra bukása után elfogadott restitúciós törvények csak a kommunista állam által végzett kisajátításokra nyújtottak jogorvoslatot.
Pál István közbirtokossági elnök a Háromszéknek úgy nyilatkozott, hogy a közbirtokosság megfellebbezi a számára kedvezőtlen ítéletet. A lap emlékeztet: a székelyföldi megyében vannak még hasonló perek, a papolci Imreh Albert Közbirtokosság perének második tárgyalását szeptember 25-én tartják a Kézdivásárhelyi Bíróságon.
(Forrás: MTI)
A Kovászna megyei újság beszámolója szerint a Kézdivásárhelyi Bíróság hetedszeri halasztás után hozta meg az alapfokú ítéletet. A bírósági döntés nem jogerős, közlésétől számítva harminc napon belül megfellebbezhető. A Székelyföld keleti peremén fekvő Ozsdola közbirtokossága – amely a 2000-es évek elején a Ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesületébe szerveződött – a kézdiszéki település egykori lakóinak közös tulajdonát képező erdő- és legelőtulajdonnal gazdálkodik. A román államot képviselő bukaresti pénzügyminisztérium és Ozsdola közbirtokossága között 2019 óta zajlik a pereskedés.
Alapfokú ítéletében a Kézdivásárhelyi Bíróság csak részben adott helyt a felperes kérésének. Semmisnek nyilvánította a megyei földosztó bizottság által 2002-ben az ozsdolai közbirtokosság nevére kiállított, 2571,3 hektár erdős területre szóló 1957-es számú birtoklevelet, valamint semmisnek nyilvánította a helyi és megyei földosztó bizottságoknak az ozsdolai közbirtokosság tulajdonba helyezésével kapcsolatos összes határozatát.
Elrendelte továbbá az összes telekkönyvnek a kiigazítását, törölve a tulajdonjogot a közbirtokosság nevéről és átírva azt a román állam javára, a Romsilva állami erdészet kezelésébe. A bíróság ugyanakkor megalapozatlanként elutasította a felperes részéről a perbe hívást, és részben elfogadta az állami erdészetnek, illetve ozsdolai magánszemélyeknek és intézményeknek a perbe lépését.
A per során a felperes azt állította: az ozsdolai közbirtokossági erdők és legelők nem az 1948-as kommunista államosítás során kerültek a román állam tulajdonába, hanem már korábban kisajátították őket. A védelem ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a két világháború közötti kisajátítást elindították, de nem fejezték be. A kisajátítás időpontja azért fontos, mert a kommunista diktatúra bukása után elfogadott restitúciós törvények csak a kommunista állam által végzett kisajátításokra nyújtottak jogorvoslatot.
Pál István közbirtokossági elnök a Háromszéknek úgy nyilatkozott, hogy a közbirtokosság megfellebbezi a számára kedvezőtlen ítéletet. A lap emlékeztet: a székelyföldi megyében vannak még hasonló perek, a papolci Imreh Albert Közbirtokosság perének második tárgyalását szeptember 25-én tartják a Kézdivásárhelyi Bíróságon.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások