Újraéledt a barcsi Ó-Dráva

Újraéledt az Ó-Dráva holtág az Európai Unió LIFE+ programjának keretében, az öt évig tartó, mintegy 834 ezer eurós magyar-horvát élőhely-revitalizációs beruházás zárókonferenciáját kedden tartották Barcson.Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára az eseményen hangsúlyozta: a magyar kormány vitán felül állónak tartja, hogy hatékonyak a természet megőrzésében a kohéziós források felhasználása mellett egyre nagyobb szerepet betöltő LIFE-programok. Magyarország 2001 óta 37 ilyen projektre több mint 57 millió euró támogatást kapott, s a nemzeti parkoknak döntő szerepük volt ezek megvalósításában.

    
Az elmúlt évtizedekben olyan magyarországi "természetvédelmi sikertörténetek" kapcsolódtak a LIFE-programhoz, mint a kerecsensólyom, a túzok, a szalakóta, vagy a parlagi sas állományának megőrzése, erősítése, s az, hogy e fajok élőhelyeinek fontosságát sikerült eredményesen kommunikálni a társadalom felé - sorolta.
    

A kormány tavaly ezért is döntött úgy, hogy 2024-ig évente 400 millió forintot különít el a LIFE-projektek önerejének finanszírozásához - tette hozzá a helyettes államtitkár.

Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a horvát és a magyar természetvédelmi szervek az 1990-es évek vége óta számos, az élőhelyek megóvását, az ökoturizmus fejlesztését szolgáló közös programot valósítottak meg a térségben hazai és nemzetközi forrásokból. "A természeti értékek, az élővilág nem ismer határokat, megőrzésük közös felelősségünk" - fogalmazott.
    

Szászfalvi László, a térség országgyűlési képviselője (KDNP) azt mondta: az Ó-Dráva revitalizációja felhívja a figyelmet a cselekvés szükségességére. Úgy vélte, közösen kell tenni azért, hogy a természetet megóvjuk a következő generációk számára, s ebben a határ mentén horvátok és magyarok egymásra vannak utalva.
    

Biró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke (Fidesz-KDNP), arról szólt, hogy a megyei önkormányzat másfél évtizede alapította az Örökségünk Somogyország kincse díjat, amelyet az elsők között nyert el az Ó-Dráva projekt koordinátori feladatait ellátó DDNP. Az eseményen elhangzott, hogy a DDNP, több szakmai, civil szervezet és önkormányzat együttműködésének eredményeként sikerült biztosítani a Barcs és Péterhida között található, mintegy 15 kilométer hosszú holtág vízellátását, javítva az állat- és növényfajok élőhelyeinek, a part menti ártéri erdők állapotát.
    

A vízvisszatartás érdekében egy úgynevezett fenékküszöb épült a Dráván, amely egy esetleges szennyezés esetén lehetővé teszi a víz mozgását, gyorsabb lefolyását. A műtárgynál hallépcsőt is kialakítottak, hogy a halak a duzzasztót megkerülve a főág és a holtág között vándorolhassanak. Ezen kívül mederkotrásra, régi horgászstégek lebontására, felújítására, facsemeték ültetésre is sor került a területen.
    

A beruházásra azért volt szükség, mert az Ó-Dráva vízellátása a Dráva medersüllyedése miatt romlott az elmúlt évtizedekben, s ez száraz időszakokban veszélyt jelentett az élőhelyekre. E változatos, vízparti élőhelyek nagyon sok madárfaj, köztük a feketególya, a bakcsó, a törpegém fészkelő- és táplálkozóhelye, de nagy számban találhatók itt hüllők, kétéltűek, kevésbé ismert, de értékes halfajok is.
    

A WWF Magyarország a beruházással összefüggésben korábban azt közölte az MTI-vel, hogy az Ó-Dráva 176 hektáros területén 17 élőhelytípust azonosítottak, ahol 90, ebből 12 fokozottan védett madárfaj, és egyebek mellett 15 halfaj fordul elő. A parton olyan hatalmas fekete nyárfák is vannak, amelyek törzskerülete meghaladja a 10 métert.
    

A beruházásban résztvevő szakemberek szerint a holtág revitalizációja a természetvédelem mellett kedvező hatással lehet a turizmusra és a horgászatra, a helyszín szabadidős tevékenységek kedvelt célpontja lehet a jövőben.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

A legszebb tavaszi sétahelyszínek Magyarországon

A legszebb tavaszi sétahelyszínek Magyarországon

Tíz belföldi kirándulóhely, ha nem vágysz hosszú túrázásra.

A Föld legfélelmetesebb vadonjai

A Föld legfélelmetesebb vadonjai

A világ legveszélyesebb természeti helyei, amit imádnak az extrém sportok szerelmesei.

6 természeti jelenség kialakulásának oka

6 természeti jelenség kialakulásának oka

Hogyan keletkezik a tengeri jégcsap, a halojelenség vagy például a víznyelő?

Tham Luang, a barlang, ami fogságba ejtette a thai focicsapatot és edzőjüket

Tham Luang, a barlang, ami fogságba ejtette a thai focicsapatot és edzőjüket

Minden, amit tudni érdemes a Tham Luang-barlangról.

5 természetes víz, ha unod a Balatont

5 természetes víz, ha unod a Balatont

Kisoroszi, Dorog és Szigetcsép is ideális fürdőhely, ha a vízhez menekülnél a nyári hőség elől.

A Balaton legkülönlegesebb barlangjai

A Balaton legkülönlegesebb barlangjai

A titokzatos természeti képződmények alkotnak teljesen új világot a föld alatt.

Útmutató a rovarcsípésekről

Útmutató a rovarcsípésekről

A saját egészséged érdekében jegyezd meg, hogy melyik rovarnak milyen a csípése!

A legszebb balatoni levendulások

A legszebb balatoni levendulások

Nem Tihany az egyetlen hely, ahol élvezheted a lila növények látványát.

5 ember, aki faültetéssel változtatta meg a világot

5 ember, aki faültetéssel változtatta meg a világot

A föld napja alkalmából gyűjtött össze öt történetet a National Geographic.

Nemzeti parkok, ahol rejtélyes dolgok történtek

Nemzeti parkok, ahol rejtélyes dolgok történtek

Tíz természeti kincs, aminek szépségét megmagyarázhatatlan és hátborzongató események árnyékolják be.

http://ujhazak.com