2017 leghaszontalanabb tudományos kísérletei

Celebeket felismerő birka, a macskák halmazállapota, de a fókaürüléket fogyasztó sirályok célzóképessége is felesleges kutatásnak tűnik.A tudomány soha nem azt kérdezi, hogy miért kell körbejárni egy témát, hanem azt, hogy miért ne kutassanak, kísérletezzenek a témában? Ennek a hozzáállásnak az eredménye, hogy gyakran csak nevetünk, vagy bosszankodunk, ha valamilyen teljesen felesleges tudományos eredményről olvasunk.

2017-ben bőven akadtak ilyen pénz és idő kidobásnak tűnő vizsgálatok, ám a látszólag komolytalannak tűnő kutatások is hozhatnak olyan eredményeket, amelyek később még hasznosak lehetnek. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a következő tudományos kísérleteknek semmi haszna.

A 12 ezer éves benépesítés: Claudius Gros, a frankfurti Goethe Egyetem kutató azzal a gondolattal játszott el, hogy szándékosan kellene benépesíteni az életre alkalmas, de egyelőre lakatlan bolygókat.

Miután a gondolat megszületett Gros fejében, a tudós neki is látott a konkrét kutatásoknak, majd arra a megállapításra jutott, hogy a Breakthrough Starshot technológia segítségével egy 1,5 tonnás jármű esetében 50 kilométer széles vitorlákkal kell számolni, amennyiben megfelelően szeretnénk fékezni az életet cipelő járművet egy bolygónál.

Ez a szerkezet 12 ezer év alatt érne el a Gros által kijelölt legközelebbi célponthoz, ami a Földtől 40 fényévnyire található TRAPPIST-1 csillagrendszert. Ez a kutatási eredményt hatalmas visszalépés ahhoz képest, hogy a Breakthrough Starshot nanochipjei 20 év alatt elérhetnék az Alfa Centauri csillagot. Gros projektje egyébként számos morális problémát is felvet, de a gyakorlati aspektusokat sem árt figyelembe venni.

A kávéivás biztonságos oldala: Ignobel-díjas kutatás volt 2017-ben az, amely megállapította, hogy az emberek sokkal kisebb valószínűséggel löttyintik ki a kávéjukat, ha nem előre, hanem hátrafelé sétálnak.

A téma vizsgálata során Jiwon Jesse Han kutató rájött, hogy a kezeink frekvenciájához van köze annak, hogy gyakran kiöntjük a kávét. Amennyiben ez a frekvencia egybeesik a kávé rezgési frekvenciájával, akkor rezonancia keletkezik.

Annak érdekében, hogy a kávé ne löttyenjen ki, meg kell szüntetni a rezonanciát azzal, hogy megváltoztatjuk a pohár rezonanciatulajdonságait vagy a folyadékot. Erre a hátrafelé sétálás a legegyszerűbb módszer, mert ilyenkor a mozgásunk nem szabályos, tehát nincs többé periodikus mozgásunk. A rezonancia megszűnik, a kávé pedig a pohárba marad, legalábbis addig, amíg meg nem botlunk valamiben, vagy valakiben, miközben hátrafelé megyünk.A fontos cipőfűző-kérdés: A Kaliforniai Egyetem kutatói döntöttek úgy 2017-ben, hogy ideje megfejteni azt a régi rejtélyt, hogy miért lazulnak ki a csomók a cipőfűzőkön, hogy aztán a kioldódásukkal sok bosszúságot okozzanak a lábbeli viselőjének.

A lelkes kutatás eredményéből az derült ki, hogy az eddig feltételezettnél sokkal nagyobb erőhatást fejt ki a séta és a futás a cipőfűzőkre, ezért a csomók először lazulni kezdenek, majd a hurkok mozgása miatt teljesen kioldódnak.

A Kaliforniai Egyetem kutató nagy sebességű kamerát és egy profi futót használtak a kutatásukban, amiben gyorsulásmérővel állapították meg azt, hogy a cipőfűzőkre hatalmas gravitációs erő, nagyjából 7 G hat.

Ez a gravitációs erő magasabb, mint a világ legkomolyabb hullámvasútján tapasztalható, ami 6,3 G. Ha tehát legközelebb kioldódik a cipőfőződ, akkor már tudni fogod, hogy nem bírták ezt a hatalmas terhelést.

A fókaürüléket csemegéző sirályok rosszul céloznak: Ugye te is rengeteget törted a fejed azon, hogy vajon mi történik azokkal a sirályokkal, amelyek megeszik a fókabébik ürülékét? Ha igen, akkor a Georgia Egyetem kutatóinak köszönhetően, többé nem kell ezen töprengened, ugyanis 2017-ben ők végeztek kutatást a témában.

A tudományos kísérletek során kiderült, hogy Chilében a sirályok túlságosan közelről akarják elcsipegetni a férgekkel teli fókaürüléket, aminek eredménye, hogy a fókák feneke besebesedik. A kutatók korábban azt feltételezették, hogy a sebeket bakteriális fertőzés eredményei, ám most már tudjuk, hogy a falánk sirályok okozzák a fókák sérüléseit.A világ legkisebb fidget spinnere: Szórakozásnak jó olyan fidget spinnert csinálni, ami az emberi hajszálnál is keskenyebb, ám a gyakorlatban nem vesszük sok hasznát egy ilyen találmánynak. Ezzel az Oak Ridge Nemzeti Laboratórium Nanofázisú Anyagtudományok Központjának kutatói is tisztában voltak, ezért a céljuk az volt, hogy bemutassák azt, hogy az ultramodern eszközöknek hála, mennyire végtelen a központban végezhető kutatási lehetőségek száma.

A folyékony macska esete: A fizikai Ignobel-díj nem olyan büszke tulajdonosa lehetett 2017-ben Marc-Antoine Fardin, aki arra volt kíváncsi, hogy a macskák képesek-e felvenni a folyékony halmazállapotú anyagok tulajdonságait.

Fardin fejében akkor fogalmazódott meg a kérdés, amikor az interneten meglátta azokat a fotókat, amelyeken a macskák a leglehetetlenebb testhelyzetbe rendeződtek. A kutató matematikai és reológiai módszerekkel, az úgynevezett Deborah-szám segítségével vizsgálta meg a témát.

A tudományos kísérlet eredményéből kiderült, hogy a macskák képesek felvenni a folyékony anyagokhoz hasonló tulajdonságokat, sőt, az is világossá vált, hogy a fiatal, mozgékony macskák hosszabb ideig megőrzik az alakjukat, mint az öregebb, lustább cicák.

A birka, aki kívülről fújja a celebeket: Ha te is szerettél volna egy birkát, aki képes egy képről felismerni Barack Obamát vagy Emma Watsont, akkor örömmel fogod hallani, hogy 2017-ben a Cambridge-i Egyetem kutatói ezzel a témával foglalkoztak.

A tudósok arra képeztek ki birkákat, hogy azok kizárólag fényképekről ismerjék fel a különböző celebek arcát. Az állatok annyira jól teljesítettek a feladatot, hogy több oldalról és szögből is képesek voltak felismerni a sztárokat.

A kutatók direkt úgy válogatták össze a hírességeket, hogy azok között csak olyanok szerepeljenek, akiket biztos, hogy még soha nem láttak a birkák. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy Obama nem sokkal a kísérlet előtt látogatott el Cambridge-ben, de talán a volt amerikai elnök nem találkozott a vizsgálat alanyaival. A kísérletek egyébként annyira jól sikerültek, hogy kiderült, a birkák arcfelismerő képessége a főemlősökéhez és az emberékéhez hasonló.

(Forrás: 24.hu)