A Balatoni Limnológiai Intézet alapításának kilencvenedik évfordulóját ünnepelték Tihanyban

A Balatoni Limnológiai Intézet megalapításának évfordulója alkalmából tudományos ülést tartottak Tihanyban, pénteken, a Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter által alapított intézmény kilencven esztendeje kezdte meg a tudományos kutatásokat a tóparti településen.A Balatoni Limnológiai Intézet megalapításakor az volt a cél, hogy a vízi életet a helyszínen, a Balaton partján lehessen tanulmányozni - fogalmazott az ünnepségen a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.     Lovász László az intézmény egyik legfontosabb feladatának nevezte a hazai vizek fenntartható kezelésének elősegítését, hozzátéve, hogy az intézetnek nagy szerepe van abban, hogy a Balaton vízminősége mára ismét jónak mondható.

    


Lovász László beszélt arról is, hogy az intézmény élen jár a tudományos eredmények népszerűsítésében. Hozzáfűzte: fontos a más tudományterületekkel való kapcsolattartás, különösen a Nemzeti Víztudományi Kutatási Program résztvevőivel való együttgondolkodás.     A program keretében egyebek mellett a klímaváltozás, az árvizek, a szárazság és a folyószabályozás problémakörével foglalkozik az intézmény az MTA Ökológiai kutatóközponttal és a Duna-kutató Intézettel együttműködve. A kormány Kvassay Jenő Tervének is az intézet adja a tudományos alapját - közölte.

    
Fésüs László, a biológiai tudományok osztályának elnöke felidézte, hogy a 60-as 70-es években jelentkező vízminőségromlást követően érkezett el a "Balaton megmentésének" időszaka, melynek eredményeként megszűnt a rohamos halpusztulás és javult a tó vízminősége. G. Tóth László, az intézmény igazgatója felidézte: a limnológia tudományának kezdete a Genfi-tó élővilágát tanulmányozó Forel A. Francoise és a magyar Lóczy Lajos nevéhez köthető, akik egyidőben, a 19. század második felében végezték kutatásaikat.
    

Közölte: Klebelsberg Kuno vallási és- közoktatási miniszter 1926-ban német mintára álmodta meg az intézményt, melynek három aranykora volt, az első 1927 és 1944 között. Ezekben az évtizedekben itt dolgozott több olyan tudós is, akik később Nobel-díjban részesültek. Az intézmény munkatársa volt Szent-Györgyi Albert, Otto Lowei és Paul Weiss.
    

A második világháborút az intézet a Vöröskereszt égisze alatt átvészelte, majd a második aranykor időszakában, 1955 és 1962 között, az akkori igazgató, Woynárovich Elek nagy lendületet adott a hidrobiológiai kutatásoknak - mondta az igazgató. A harmadik aranykor 1972 és 1995 között jött el, amely a "Balaton megmentésének időszaka" - fűzte hozzá.
    

Elekes Károly, az intézmény egykori igazgatója az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy az intézmény elődje Magyar Biológiai Intézet néven nyitotta meg kapuit 1927. szeptember 5-én. A Kocsis Iván tervei alapján neoreneszánsz stílusban épült épületegyüttes megszervezője és első igazgatója 1936-ig Verzár Frigyes fiziológusprofesszor volt.


Az intézet 1950-től a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutatóintézeteként, majd 1982-től Balatoni Limnológiai Kutatóintézet néven működött, a megnevezéssel jelezve, az intézmény édesvizekkel kapcsolatos kiemelt kutatási feladatait. 2012-től a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának részévé vált az intézet.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com