A Balatoni Limnológiai Intézet alapításának kilencvenedik évfordulóját ünnepelték Tihanyban

A Balatoni Limnológiai Intézet megalapításának évfordulója alkalmából tudományos ülést tartottak Tihanyban, pénteken, a Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter által alapított intézmény kilencven esztendeje kezdte meg a tudományos kutatásokat a tóparti településen.A Balatoni Limnológiai Intézet megalapításakor az volt a cél, hogy a vízi életet a helyszínen, a Balaton partján lehessen tanulmányozni - fogalmazott az ünnepségen a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.     Lovász László az intézmény egyik legfontosabb feladatának nevezte a hazai vizek fenntartható kezelésének elősegítését, hozzátéve, hogy az intézetnek nagy szerepe van abban, hogy a Balaton vízminősége mára ismét jónak mondható.
    


Lovász László beszélt arról is, hogy az intézmény élen jár a tudományos eredmények népszerűsítésében. Hozzáfűzte: fontos a más tudományterületekkel való kapcsolattartás, különösen a Nemzeti Víztudományi Kutatási Program résztvevőivel való együttgondolkodás.     A program keretében egyebek mellett a klímaváltozás, az árvizek, a szárazság és a folyószabályozás problémakörével foglalkozik az intézmény az MTA Ökológiai kutatóközponttal és a Duna-kutató Intézettel együttműködve.
A kormány Kvassay Jenő Tervének is az intézet adja a tudományos alapját - közölte.

    
Fésüs László, a biológiai tudományok osztályának elnöke felidézte, hogy a 60-as 70-es években jelentkező vízminőségromlást követően érkezett el a "Balaton megmentésének" időszaka, melynek eredményeként megszűnt a rohamos halpusztulás és javult a tó vízminősége. G. Tóth László, az intézmény igazgatója felidézte: a limnológia tudományának kezdete a Genfi-tó élővilágát tanulmányozó Forel A. Francoise és a magyar Lóczy Lajos nevéhez köthető, akik egyidőben, a 19. század második felében végezték kutatásaikat.
    

Közölte: Klebelsberg Kuno vallási és- közoktatási miniszter 1926-ban német mintára álmodta meg az intézményt, melynek három aranykora volt, az első 1927 és 1944 között. Ezekben az évtizedekben itt dolgozott több olyan tudós is, akik később Nobel-díjban részesültek. Az intézmény munkatársa volt Szent-Györgyi Albert, Otto Lowei és Paul Weiss.
    

A második világháborút az intézet a Vöröskereszt égisze alatt átvészelte, majd a második aranykor időszakában, 1955 és 1962 között, az akkori igazgató, Woynárovich Elek nagy lendületet adott a hidrobiológiai kutatásoknak - mondta az igazgató. A harmadik aranykor 1972 és 1995 között jött el, amely a "Balaton megmentésének időszaka" - fűzte hozzá.
    

Elekes Károly, az intézmény egykori igazgatója az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy az intézmény elődje Magyar Biológiai Intézet néven nyitotta meg kapuit 1927. szeptember 5-én. A Kocsis Iván tervei alapján neoreneszánsz stílusban épült épületegyüttes megszervezője és első igazgatója 1936-ig Verzár Frigyes fiziológusprofesszor volt.


Az intézet 1950-től a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutatóintézeteként, majd 1982-től Balatoni Limnológiai Kutatóintézet néven működött, a megnevezéssel jelezve, az intézmény édesvizekkel kapcsolatos kiemelt kutatási feladatait. 2012-től a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának részévé vált az intézet.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

10 egyiptomi rejtély, amit máig nem sikerült megfejteni

10 egyiptomi rejtély, amit máig nem sikerült megfejteni

A kutatók sem találják a megoldást az ősi civilizáció hihetetlen és megdöbbentő titkaira.

10 dolog, ami nagy problémát okozna, ha a Föld lapos lenne

10 dolog, ami nagy problémát okozna, ha a Föld lapos lenne

A tudósok elárulták, hogy mi minden működne másképpen, ha az összeesküvés-elmélet igaz volna.

Az időutazás lehetséges módjai

Az időutazás lehetséges módjai

Nyolc elképzelés, ami elméleti szinten működik, de a gyakorlati kivitelezés még várat magára.

10 titokzatos bolygó, ami alaposan feladta a leckét a tudósoknak

10 titokzatos bolygó, ami alaposan feladta a leckét a tudósoknak

Egyelőre nincs magyarázat a közelmúltban felfedezett bolygók sajátosságaira.

Meddig bírnák ki az emberek egy másik bolygón?

Meddig bírnák ki az emberek egy másik bolygón?

Mi történne velünk, ha egy másik bolygóra kellene utaznunk?

Sötétben fénylő növényeivel nyert díjat a magyar feltaláló Kínában

Sötétben fénylő növényeivel nyert díjat a magyar feltaláló Kínában

Az új magyar világszabadalomnak hatalmas sikere volt a Sanghajban megrendezett kiállításon.

Meglepő dolgok Stephen Hawkingról

Meglepő dolgok Stephen Hawkingról

Mesekönyvet írt, megjósolta a világvégét és szerette a közszereplést a 76 évesen elhunyt tudós.

Megoldatlan rejtélyek lehetséges magyarázatai

Megoldatlan rejtélyek lehetséges magyarázatai

Soha elő nem került sír, titokzatos lépcső és más múltbéli rejtély, amire a kutatók még keresik a megoldásokat.

Hihetetlen történelmi tények

Hihetetlen történelmi tények

Nyolc dolog, amiről talán még soha nem hallottál.

Stephen Hawking idézetek

Stephen Hawking idézetek

Tíz elgondolkodtató bölcsesség a 76 éves korában elhunyt tudóstól.

http://ujhazak.com