A Balatoni Limnológiai Intézet alapításának kilencvenedik évfordulóját ünnepelték Tihanyban

A Balatoni Limnológiai Intézet megalapításának évfordulója alkalmából tudományos ülést tartottak Tihanyban, pénteken, a Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter által alapított intézmény kilencven esztendeje kezdte meg a tudományos kutatásokat a tóparti településen.A Balatoni Limnológiai Intézet megalapításakor az volt a cél, hogy a vízi életet a helyszínen, a Balaton partján lehessen tanulmányozni - fogalmazott az ünnepségen a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.     Lovász László az intézmény egyik legfontosabb feladatának nevezte a hazai vizek fenntartható kezelésének elősegítését, hozzátéve, hogy az intézetnek nagy szerepe van abban, hogy a Balaton vízminősége mára ismét jónak mondható.     


Lovász László beszélt arról is, hogy az intézmény élen jár a tudományos eredmények népszerűsítésében. Hozzáfűzte: fontos a más tudományterületekkel való kapcsolattartás, különösen a Nemzeti Víztudományi Kutatási Program résztvevőivel való együttgondolkodás.     A program keretében egyebek mellett a klímaváltozás, az árvizek, a szárazság és a folyószabályozás problémakörével foglalkozik az intézmény az MTA Ökológiai kutatóközponttal és a Duna-kutató Intézettel együttműködve. A kormány Kvassay Jenő Tervének is az intézet adja a tudományos alapját - közölte.

    
Fésüs László, a biológiai tudományok osztályának elnöke felidézte, hogy a 60-as 70-es években jelentkező vízminőségromlást követően érkezett el a "Balaton megmentésének" időszaka, melynek eredményeként megszűnt a rohamos halpusztulás és javult a tó vízminősége. G. Tóth László, az intézmény igazgatója felidézte: a limnológia tudományának kezdete a Genfi-tó élővilágát tanulmányozó Forel A. Francoise és a magyar Lóczy Lajos nevéhez köthető, akik egyidőben, a 19. század második felében végezték kutatásaikat.
    

Közölte: Klebelsberg Kuno vallási és- közoktatási miniszter 1926-ban német mintára álmodta meg az intézményt, melynek három aranykora volt, az első 1927 és 1944 között. Ezekben az évtizedekben itt dolgozott több olyan tudós is, akik később Nobel-díjban részesültek. Az intézmény munkatársa volt Szent-Györgyi Albert, Otto Lowei és Paul Weiss.
    

A második világháborút az intézet a Vöröskereszt égisze alatt átvészelte, majd a második aranykor időszakában, 1955 és 1962 között, az akkori igazgató, Woynárovich Elek nagy lendületet adott a hidrobiológiai kutatásoknak - mondta az igazgató. A harmadik aranykor 1972 és 1995 között jött el, amely a "Balaton megmentésének időszaka" - fűzte hozzá.
    

Elekes Károly, az intézmény egykori igazgatója az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy az intézmény elődje Magyar Biológiai Intézet néven nyitotta meg kapuit 1927. szeptember 5-én. A Kocsis Iván tervei alapján neoreneszánsz stílusban épült épületegyüttes megszervezője és első igazgatója 1936-ig Verzár Frigyes fiziológusprofesszor volt.


Az intézet 1950-től a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutatóintézeteként, majd 1982-től Balatoni Limnológiai Kutatóintézet néven működött, a megnevezéssel jelezve, az intézmény édesvizekkel kapcsolatos kiemelt kutatási feladatait. 2012-től a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának részévé vált az intézet.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

Az atombomba magyar atyjai

Az atombomba magyar atyjai

Ismerd meg Manhattan-tervben résztvevő magyar tudósokat!

http://ujhazak.com