A Balatoni Limnológiai Intézet alapításának kilencvenedik évfordulóját ünnepelték Tihanyban

A Balatoni Limnológiai Intézet megalapításának évfordulója alkalmából tudományos ülést tartottak Tihanyban, pénteken, a Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter által alapított intézmény kilencven esztendeje kezdte meg a tudományos kutatásokat a tóparti településen.A Balatoni Limnológiai Intézet megalapításakor az volt a cél, hogy a vízi életet a helyszínen, a Balaton partján lehessen tanulmányozni - fogalmazott az ünnepségen a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.     Lovász László az intézmény egyik legfontosabb feladatának nevezte a hazai vizek fenntartható kezelésének elősegítését, hozzátéve, hogy az intézetnek nagy szerepe van abban, hogy a Balaton vízminősége mára ismét jónak mondható.

    


Lovász László beszélt arról is, hogy az intézmény élen jár a tudományos eredmények népszerűsítésében. Hozzáfűzte: fontos a más tudományterületekkel való kapcsolattartás, különösen a Nemzeti Víztudományi Kutatási Program résztvevőivel való együttgondolkodás.     A program keretében egyebek mellett a klímaváltozás, az árvizek, a szárazság és a folyószabályozás problémakörével foglalkozik az intézmény az MTA Ökológiai kutatóközponttal és a Duna-kutató Intézettel együttműködve. A kormány Kvassay Jenő Tervének is az intézet adja a tudományos alapját - közölte.

    
Fésüs László, a biológiai tudományok osztályának elnöke felidézte, hogy a 60-as 70-es években jelentkező vízminőségromlást követően érkezett el a "Balaton megmentésének" időszaka, melynek eredményeként megszűnt a rohamos halpusztulás és javult a tó vízminősége. G. Tóth László, az intézmény igazgatója felidézte: a limnológia tudományának kezdete a Genfi-tó élővilágát tanulmányozó Forel A. Francoise és a magyar Lóczy Lajos nevéhez köthető, akik egyidőben, a 19. század második felében végezték kutatásaikat.
    

Közölte: Klebelsberg Kuno vallási és- közoktatási miniszter 1926-ban német mintára álmodta meg az intézményt, melynek három aranykora volt, az első 1927 és 1944 között. Ezekben az évtizedekben itt dolgozott több olyan tudós is, akik később Nobel-díjban részesültek. Az intézmény munkatársa volt Szent-Györgyi Albert, Otto Lowei és Paul Weiss.
    

A második világháborút az intézet a Vöröskereszt égisze alatt átvészelte, majd a második aranykor időszakában, 1955 és 1962 között, az akkori igazgató, Woynárovich Elek nagy lendületet adott a hidrobiológiai kutatásoknak - mondta az igazgató. A harmadik aranykor 1972 és 1995 között jött el, amely a "Balaton megmentésének időszaka" - fűzte hozzá.
    

Elekes Károly, az intézmény egykori igazgatója az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy az intézmény elődje Magyar Biológiai Intézet néven nyitotta meg kapuit 1927. szeptember 5-én. A Kocsis Iván tervei alapján neoreneszánsz stílusban épült épületegyüttes megszervezője és első igazgatója 1936-ig Verzár Frigyes fiziológusprofesszor volt.


Az intézet 1950-től a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutatóintézeteként, majd 1982-től Balatoni Limnológiai Kutatóintézet néven működött, a megnevezéssel jelezve, az intézmény édesvizekkel kapcsolatos kiemelt kutatási feladatait. 2012-től a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának részévé vált az intézet.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com