A GMO búza szép lassan elcsendesíti az emberi géneket

Elvileg az Európai Unióba Spanyolország kivételével sehol sem megengedett a genetikailag módosított élelmiszerek termelése. Mégis belekerülnek az étkezésünkbe legfőképpen az alapvető életet adó kenyerünkbe.

Természetesen a hatalomnak, mint mindig meg van a kész magyarázata arra, hogy miért is kell ilyen élelmiszereket forgalmazni. Az indok az, hogy Földünkön nincs elég élelmiszer, hogy az ellássa a sok embert. Ez egy nagy hazugság. A GMO- s növények nemcsak az emberi szervezetnek tesznek rosszat hosszú távon, de a termőföldnek is. Cikkünk végén a két videó ezt jól érzékelteti.

Jelenleg az álláspont az, hogy az alapvető élelmiszerünkre a búzára is jellemző lesz ez az eljárás amennyiben Ausztrália megadja az engedélyt a génmódosított búza forgalomba hozatalára, amit a Commonwealth Scientific and Industrial Research Organization (CSIRO) fejlesztett ki.

Természetesen a cégnek már meg van a magyarázata, hogy a fejlesztéssel a gabonaipart forradalmasítani lehet. Azonban egyes szakértők szerint az ember génállományát maradandóan elcsendesítheti. A Safe Food Foundation (Biztonságos Élelmiszer Alapítvány) szervezésében egy konferencia alkalmával szakemberek kifejtették, hogy a génmódosított búza embermilliók halálát is okozhatja hosszú távon, és rendkívül fontos génállományokat elagyabugyálhat. „Azt találtuk, hogy az új búzában létrejövő molekulák, amiknek célja, hogy bizonyos búzagéneket elcsendesítsenek (kikapcsoljanak), szinte azonosak bizonyos emberi génekkel,” magyarázza Jack Heinemann professzor, az Új-Zélandi Canterbury Egyetem molekuláris biológia professzora, a CSIRO teszteletlen GMO búzájáról. „Fogyasztást követően ezek a molekulák bejutnak az emberi szervezetbe és fennáll a géncsendesítés veszélye” – szólt a konferencián a nyilatkozat.



Heinemann professzor levezette azt is, hogy 770 oldalnyi azonosságot vett észre a GMO-s búza 2 génje, és az emberi génkészlet között. Ezek nagyban alkalmasak az emberi gének elcsendesítésére. A genetikailag módosított búza olyan génhibákat okozhat az embereknél, amik átöröklődhetnek, és az elkövetkezendő generációknál beláthatatlan következményei lehetnek.

„Amennyiben a búzában található módosított gén felszívódik az emberi szervezetben és ugyanúgy viselkedik ott, mint a búzában, akkor képes lehet megváltoztatni a módot, ahogy a szervezet tárolja a szénhidrátokat és a glükózt, ami súlyos következményekkel járhat. Az emberi szervezetnek szüksége van a glikogén nevű anyagra a túléléshez. Szükségünk van rá például ahhoz, hogy fel tudjunk kelni reggel az éjszakai „böjt” után vagy ahhoz a többlet energiához, ami lehetővé teszi, hogy átfussunk az úton. Amennyiben ez a módosítás ugyanolyan módon elcsendesíti ezt a gént, mint ahogyan teszi a búzában, akkor azok a gyerekek, akik ezzel a módosított enzimmel születnek, nem élnének tovább öt évnél, a felnőttek pedig egyre betegebbek és egyre fáradtabbak lennének, míg végül teljesen lebetegednének” – nyilatkozta az ausztrál Egészségügyi és Környezetvédelmi kutatóintézet igazgatója Judy Carman biokémiai professzor.



A Greenpeace aktivistái 2011.július 4-én lekaszálta egy búzatáblát Canberra közelében a CSIRO kísérleti földjén. A búzákat emberi kísérletezésekre szánták. A profitorientált CSIRO semmiféle kísérletezést nem hajtott végre annak érdekében, hogy milyen hatással van az emberi génállományra a kifejlesztett genetikailag módosított búzájuk.





(idők jelei)