A klímaváltozás és a fajok elterjedési határai eltolódásának követésére dolgoztak ki új módszert magyar kutatók

A klímaváltozás és a fajok elterjedési határai eltolódásának követésére dolgoztak ki új módszert magyar kutatók - közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat csütörtökön az MTI-vel.Oborny Beáta, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének (HUN-REN ÖK ETI) tudományos főmunkatársa, az ELTE Biológiai Intézetének docense és munkatársai új módszert dolgoztak ki a fajok elterjedésének vizsgálatára. A populációk terjedésének néhány általános tulajdonságára épülő módszer segítségével különböző fajok, illetve földrajzi helyek is összehasonlíthatók.
    

A kutatók célja, hogy hatékonyan monitorozhatóvá tegyék a fajok elterjedési területeinek változását. Az Ecography folyóiratban Zimmermann Dániel, az ELTE Biológiai Intézete kutatójának társszerzőségével megjelent publikáció elnyerte "a hónap cikke" címet - áll a közleményben. A klímaváltozás egyik következménye, hogy egyes fajok élőhelyei eltolódnak, például a felmelegedés hatására a magashegységekben feljebb húzódik az erdőhatár.

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Vannak olyan fajok, amelyek földrajzi elterjedési területe beszűkül, mások viszont stabilan tudják tartani eddigi állásaikat, sőt esetleg terjeszkedésbe is kezdenek. Kérdés, hogy a faj terjedőképessége elég gyors-e, hogy követni tudja a neki megfelelő élőhelyeket.
    

Az előbbi eset, a területszűkülés számos védendő fajt veszélyeztet napjainkban. A terjeszkedés a legtöbb ember számára akkor válik feltűnővé, ha egy kártevő - például egy gyomfaj - vagy egy betegség kórokozója jelenik meg új területeken. Pedig ilyen areamozgások a teljes bolygón zajlanak a legkülönbözőbb növény-, állat- és egyéb fajoknál, a klímaváltozás előrehaladtával egyre jelentősebb mértékben. Akár teljes ökoszisztémák fennmaradása kerülhet veszélybe a kipusztulások és az újonnan beérkező jövevényfajok miatt. A jelenség immár bolygószinten is természetvédelmi és gazdasági kihívást jelent.
   

Legyen szó területszűkülésről vagy -kiterjedésről, fontos, hogy a fajok jelenlegi elterjedési határait pontosan ki lehessen jelölni, hiszen ezekhez hasonlíthatók a jövőbeliek. A feladat nem magától értetődő, mert az elterjedési területek szegélye gyakran bonyolult mintázatú. További nehézség, hogy a meglévő egyedek halála, illetve az újak születése és mozgása - növényeknél a magszórás - miatt időben is változik az egy faj által elfoglalt helyek mintázata. Tehát egy bonyolult mintázatban a véletlen ingadozásokat kellene elkülöníteni a trendjellegű eltolódásoktól, minél rövidebb idő alatt - írják, kiemelve, hogy az elterjedési terület körülhatárolására jelenleg nincs általánosan használt módszer.
    

Oborny Beáta és munkatársai egy olyan új módszerre tesznek javaslatot, amelynek segítségével az elterjedési terület pontosan körülhatárolható, és az eltolódások jobban észlelhetők. Ennek lényege, hogy nem érdemes a faj legkülső, elszigetelt előfordulásaival foglalkozni. Bármennyire fontosak is más tekintetben ezek az elszigetelt előfordulások, az eltolódás észleléséhez nem jól használhatók, mert statisztikailag kevéssé megbízhatók. Ehelyett egy másik, mégpedig az egybefüggő és a fragmentált előfordulás közötti határt érdemes figyelni. Itt már nagyobb az előfordulás sűrűsége, és kisebbek a véletlen ingadozások. Az elterjedés mindenkori határát e populációs front középvonalában érdemes meghúzni, és ennek mozgását követni - írják.
    

A módszer használhatóságát számítógépes szimulációk segítségével tesztelték a kutatók. Különböző környezeti körülmények között, különböző tulajdonságú fajoknál tanulmányozták a populációs frontvonal kialakulását és mozgását, amelyről azt találták, hogy jellegzetes térbeli szerkezete van (fraktál, amelynek dimenziója 7/4). Ha klímaváltozás következik be, és ennek hatására elmozdul a front, akkor a fraktálszerkezet megmarad akár visszavonulóban, akár előrehaladóban van a határvonal, feltéve, hogy az előrenyomulás nem túl gyors.
    

Gyors előrehaladás esetén torzul a front, ez abból látható, hogy csökken a fraktáldimenziója. Így észlelhető, ha a faj számára már nem követhető le az élőhely elmozdulása, azaz "lemarad a versenyfutásban". Az új módszer hozzásegítheti a kutatókat ahhoz, hogy globális léptékben is jobban átláthassák a fajok változó klíma miatti mozgásait. A további vizsgálatok pedig ötleteket adhatnak arra, hogyan segítsék elő vagy gátolják hatékonyabban egy adott faj terjedését - áll a közleményben.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Strucctojáshéjat találtak régészek Izraelben egy több ezer éve gyújtott tábortűz-maradványainál

Strucctojáshéjat találtak régészek Izraelben egy több ezer éve gyújtott tábortűz-maradványainál

Dél-Izraelben strucctojáshéjat fedeztek fel régészek egy hétezer évvel ezelőtt gyújtott tábortűz maradványai mellett, a Negev-sivatagban - közölte az izraeli régészeti hivatal, (IAA).

Tévhitek az elménkről

Tévhitek az elménkről

Tíz pszichológiai tévedés az emberi elméről és működéséről.

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0); a több mint három éven át tartó kutatási együttműködésben 38 kutatócsoport vett részt az ország 10 különböző intézményéből - közölte az ELTE az MTI-vel pénteken.

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Különleges, Kreutz-féle napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban: amennyiben a C/2026 A1 (MAPS) elnevezésű égitest túléli a napközelséget, alkonyatkor szabad szemmel is látható lesz hatalmas csóvája.

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között.

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

http://ujhazak.com