A magyar történelem legnagyobb rejtélyei

Hova tűnt a fekete sereg, Mátyás király miért nem ölette meg Vlad Tepest és baleset vagy gyilkosság áldozta lett II. Lajos?Ha érdekelnek a történelmi rejtélyek, akkor nem kell messzire menned, hiszen a magyar történelem ugyanúgy hemzseg a máig megválaszolatlan kérdésektől, ahogy a világ összes többi országa. Az, hogy vajon egyszer a kutatók rájönnek-e arra, hogy például hol halt meg Petőfi, vagy kiderül, hogy mi történt Szent István fiával, nem lehet tudni, de az biztos, hogy jelenleg ez kettő a magyar történelem tíz legnagyobb rejtélye közül.

Hol halt meg Petőfi: 1849. július 31-én senki sem látta, hogy Petőfi Sándor meghalt volna a segesvári ütközetben, ezért napjainkban is kérdés, hogy vajon elesett a csatamezőn, vagy sem. Akik abban hisznek, hogy Petőfi életben maradt, azok szerint Oroszországban tarthatták fogságban a költőt.

Mások azt feltételezik, hogy a messzi Keleten alapított családot, de erre nincs semmiféle bizonyíték. Ugyanakkor egy osztrák őrnagy azt állította, hogy látta Petőfi holttestét a csata után, a fogságba esett magyar tisztek pedig azonosították a költőt, ám a holttest továbbra sem került elő, tehát továbbra se biztos, hogy mi történt Petőfivel.

Miért nem végeztette ki Mátyás király Vlad Tepest: Mindenki ismeri a kegyetlen havasalföldi vajdát, Vlad Tepest és borzalmas tetteit, ami miatt róla mintázták Drakula alakját. Tepes mindenkiben félelmet vagy gyűlöletet keltett, ám azt senki sem tudja, hogy 1462-ben miért börtönözte be Mátyás király.

Bizonyos források szerint Mátyás birtokába került egy levél, ami arról szólt, hogy a vajda megbocsátásért könyörgött II. Mehmed szultánhoz, valamint felajánlotta a szolgálatait a magyar uralkodóval ellen.

Függetlenül attól, hogy mi lehetett az igazi ok, az biztos, hogy Mátyás nem végeztette ki Tepest, sőt, ismét trónra segítette Havasalföldön, ahol szükség volt egy kemény kezű uralkodóra, aki képes megvédeni a Magyarországot a törököktől elválasztó területet. Időközben Tepes feleségül vette Mátyás király egyik női rokonát.

Baleset vagy gyilkosság áldozata lett II. Lajos: Az iskolában is arról tanultunk, hogy II. Lajos magyar király belefulladt a Csele-patakba, pedig ez egyáltalán nem biztos, hiszen több korabeli forrás szerint inkább gyilkosságról lehetett szó.

Az egyik forrás szerint dühös magyar főurak ölték meg II. Lajost, majd a holttestet a közeli vízmosásba dobták. A király holttestét jobbágyok találták meg és temették el. Ami jelenleg biztos, hogy II. Lajost nem a Csele-patakból húzták ki, hanem egy mocsaras területen találták meg, ami ma már nem létezik.

Mi történt Szent István fiával: A kutatók a mai napig nem jöttek rá, hogy mi történt Imre herceggel, akinek Szent István még életében át akarta adni a hatalmat, ám a király fia sajnos meghalt. A legismertebb források szerint Imre herceg egy vadászaton halt meg, amikor rátámadt egy vadkan.

Egy másik teória szerint megbetegedett, ám a legérdekesebb verzió arról szól, hogy Szent István uralkodása idején élt egy „Vadkan” nevű, besenyő törzs az ország területén, tehát az sem kizárt, hogy ők ölték meg a herceget.

Miért tűnt el Mátyás halála után a fekete sereg: Lengyel és cseh katonákból toborozták a híres fekete sereget, amely az 1460-as évek végén komoly fejlődésnek indult, de Mátyás király halála után, szinte azonnal eltűnt.

Ennek oka valószínűleg az lehetett, hogy nem tudták miből fizetni a katonákat, akik közül sokan beálltak a német-római zsoldba, mások a Délvidéken teljesítettek szolgálatot, de némelyikük, akik senkitől sem kaptak zsoldot, rablóbandákba verődhettek.Hogyan halt meg Álmos vezér: Attól kezdve senki sem biztos semmiben Álmos vezérrel kapcsolatban, hogy a honfoglaló magyarok bevonultak Ungvárra (Hung), de elméletek vannak. Az egyik teória szerint megölték, a másik szerint rituálisan feláldozták.

A kutatók szerint egyedül csak az biztos, hogy Álmos vezér nem érkezett meg a magyarokkal, tehát a fejedelem halálának oka és körülményei, a mai napig a történelmünk egyik legnagyobb rejtélye.

Hogyan halt meg Zrínyi Miklós: 1664. november 18-án, egy vadászaton, halt meg Zrínyi Miklós, ám az elég rejtélyes, hogy pontosan hogyan. Habár a vadászaton jelenlévő társai egybehangzóan azt állították, hogy Zrínyi üldözőbe vette egy sebesült vaddisznót, ami végül végzett vele, mégis ennek egyetlen szemtanúja sem volt.

Ugyanakkor sokan megszellőztették, hogy valójában a Habsburgok felbéreltek egy merénylőt, aki megölte Zrínyit. Bethlen Miklós emlékiratai meg is neveztek egy Póka István nevű vadászt. Emellett az orvosok szerint nem valószínű, hogy Zrínyi sérüléseit egy sebesült vadkan okozta, tehát egyik verzió sem bizonyított.

Kik bombázták Kassát 1941. június 26-án: Ez az incidens volt az, ami okot adott Magyarországnak arra, hogy hadba szálljon a Szovjetunióval ellen. A bombázással kapcsolatban csak annyi biztos, hogy a magyar légvédelem három repülőgépből álló köteléket fedezett fel 1941. június 26-án.

A gépek összesen huszonkilenc bombát dobtak Kassára. Ezek közül egy nem robbant fel. A csődöt mondott bombát megvizsgálták a tűzszerészek, akik szovjetként azonosították. A támadással kapcsolatos elméletek között szerepel német, román, szlovák, jugoszláv, de még magyar repülőgép is, ám ezek egyikére sincs bizonyíték.

Az elmúlt néhány évben olyan teória is szárnyra kapott, amely szerint nem is Kassát, hanem a szlovák területen található Eperjesre akarták ledobni a bombákat.Tényleg Nándorfehérvár dicsőségére szól a déli harangszó: A legtöbben úgy tudják, hogy az 1456 júliusában aratott nándorfehérvári győzelem tiszteletére szól a déli harangszó, ám az igazság az, hogy a déli harangozásról szóló pápai bullát három héttel korábban adta ki III. Callixtus.

Ennek oka az volt, hogy 1456-ban júniusában heteken át megfigyelhető volt a Halley-üstökös Európa egén, emiatt a kor „szakértői” arra a megállapításra jutottak, hogy a jelenség arra utal, hogy keletről veszély fenyegeti a keresztény világot. A pápa jobbnak látta, ha erre mindenkit figyelmeztet. A bulla és a győzelem híre végül összemosódott az akkori Európa nagyvárosaiban.

Szapolyai összejátszott-e a törökökkel: Nem volt ott a mohácsi csatában Szapolyai János, akivel kapcsolatban elterjedt, hogy az erdélyi vajda régebb óta összejátszott a törökökkel. Ezt a vádat Ibrahim nagyvezír egyik kijelentésével próbálták bizonyítani, amely azt sugallta, hogy a magyar főurak között több áruló, ám azt senki sem tudja, hogy melyik időszakról beszélt.

Szapolyai esetleges árulását senki és semmi sem bizonyítja, a vád pedig a Habsburg-propaganda részét képezte. A legvalószínűbb inkább az, hogy Szapolyai katonai okokból nem vett részt a mohácsi csatában, mert máshol kellett szolgálatot teljesítenie.

(Forrás: noiportal.hu)