A női autizmus és az anorexia közötti összefüggést vizsgálja a HUN-REN kutatása

Az autizmus diagnosztizálására eddig használt mérőeszközök nem elég szenzitívek a nőket érintő rendellenességek felfedésére. Ennek megváltoztatásában, valamint a személyre szabott terápia megvalósításában is segíthet az a komplex kutatás, amely a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontban (TTK) indul szeptemberben. Ennek során azt is vizsgálják majd, hogy a nőket érintő anorexia és az autizmus között milyen összefüggés van - tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) az MTI-t szerdán."Célunk az anorexia nervosa és autizmus spektrum köztes fenotipusának vizsgálata: a két rendellenesség a véletlennél gyakrabban jár együtt, ami nem csak abban nyilvánul meg, hogy az autizmussal diagnosztizáltak körében gyakrabban fordul elő az anorexia - vagy az anorexiával küzdők között gyakoribb az autizmus spektrumzavar -, hanem abban is, hogy e két betegségnek sok, egymásra nagyon hasonlító jele van" - idézték a közleményben Bunford Nóra klinikai pszichológust, a HUN-REN TTK Klinikai és Fejlődés-Neuropszichológia Kutatócsoportjának vezetőjét.
    

Az autizmus spektrumzavarral élőkre jellemző, hogy kevésbé rugalmasak, nehezen tudnak például egy feladat megoldása során az egyik szabályról a másikra váltani.

Ez a rugalmatlanság az anorexiában szenvedőknél is megjelenik, és a kutatók azt feltételezik, hogy ezek a kognitív jellegek informatívak a két zavar együttjárása szempontjából - olvasható a közleményben.
    

"A klinikai pszichológiában és a pszichiátriában dolgozók is egyre inkább azon a véleményen vannak, hogy ha csak a látható tüneteket kezelik, nem feltétlenül érnek el hosszútávú javulást. Ráadásul attól, hogy egy teszt során a két eltérő betegségben szenvedő páciens ugyanúgy, vagy egymáshoz nagyon hasonlóan viselkedik, még nem tudjuk, hogy az agyi háttérfolyamataik is ugyanolyanok-e. Ennek kiderítése a célja a vizsgálatunknak, amely során a genetikai hátteret és a családi halmozódást is figyelembe vesszük" - magyarázta Bunford Nóra, aki szerint gyógyszeres kezelés vagy pszichoterápia esetén is nagyon fontos ezeknek az agyi hátérfolyamatoknak az ismerete, mert ezek figyelembevételével lehet célzottan, személyre szabottan segíteni a betegeket.
   

A kutatást a Nemzeti Agykutatási Program támogatja. A szeptemberben kezdődő vizsgálat résztvevőit négy csoportra osztják: az elsőbe az autizmus spektrumzavarral élők, a másodikba az anorexiától szenvedők kerülnek, a harmadik csoportba pedig a mindkét rendellenességgel diagnosztizáltakat sorolják, illetve lesz egy negyedik, egészséges kontrollcsoport is.
    

Az alanyoknak többek között olyan számítógépes feladatokat kell megoldaniuk, amelyek előhozzák a kognitív rugalmatlanság vagy éppen rugalmasság jeleit. A válaszreakciók az agyban EEG készülékkel (elektroenkefalográf) mérhető elektromos jelek formájában érzékelhetők, a kutatók ebből, az "esemény utáni elektrofiziológiás aktivitásból" tudnak következtetéseket levonni, megállapítani például azt, hogy az agyi aktivitás eltér-e a csoportokban.
   

A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájával, illetve Pászthy Bea osztályvezető egyetemi docenssel együttműködésben zajló kutatás másik fontos célja a csoportszintű különbségek megállapításán túl, hogy ezek a különbségek és hasonlóságok milyen módon kapcsolódnak az iskolai teljesítményhez, a társas kapcsolatokhoz, családi konfliktusokhoz.
    

Mindebből a reményeik szerint az is látható lesz, hogy például egy anorexiával érinett páciens kognitív rugalmatlanságát ugyanúgy érdemes-e kezelni, mint egy autizmussal élőét, vagy éppen teljesen más terápia szükséges. Ugyancsak segíthet a vizsgálat a - csupán tünetek alapján - félrediganosztizált esetek csökkentésében is.
    

A korábbi kutatások szerint a férfiaknál az autizmus, a nőknél viszont az anorexia fordul elő nagyobb arányban, ugyanakkor az autizmussal mélyebben foglalkozó szakemberek egyre inkább úgy látják, nem ismertek a valódi arányok. Ennek oka, hogy az autizmus megállapítására korábban használt mérőeszközök nem eléggé szenzitívek a női autizmus felfedésére. Sok nő ugyanis nagyon sikeresen alkalmazza például a camouflaging, azaz a maszkolás technikáját, amikor lemásolják egy általuk ismert, szociálisan sikeres személy viselkedését, elfedve ezzel a problémát.
    

A szeptemberben induló vizsgálatba mintegy háromszáz, 10 és 18 év közötti fiatalt, illetve szüleiket szeretné bevonni a Bunfordlab, a jelentkezéseket a bunfordlab@ttk.hu e-mail címre várják. A tájékoztatás szerint a felhívásra autizmussal- és anorexiával élők, valamint egészséges fiatalok is jelentkezhetnek.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com