A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.Meglepő kutatási eredményről számolt be a New York Post, ugyanis aszerint a csernobili zónában élő mutáns farkasok olyan genomokat fejlesztettek ki, amelyek ellenállnak a ráknak. Ez a felfedezés nagy segítség lehet az emberi rákgyógyászatban.

A csernobili atomerőmű atomreaktorának 1986-os felrobbanása után magas sugárzási szint sújtotta a területet, ám a vadon élő állatoknak sikerült alkalmazkodniuk és túlélniük ezt. Az emberek elhagyták a területet, ahol egy 2500 négyzetkilométeres zónát zártak le, ami azóta is érintetlen.

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Az állatok, köztük a farkasfalkák is, azonban visszaszerezték a területet a katasztrófa óta eltelt 38 évben, és úgy tűnik, hogy nem érinti őket a sugárzásnak való krónikus kitettség.

Cara Love, Shane Campbell-Staton laboratóriumának evolúcióbiológusa és ökotoxikológusa a Princeton Egyetemen arra volt kíváncsi a kutatásában, hogy hogyan fejlődtek a mutáns farkasok, hogy túléljék a radioaktív környezetben. A munkája eredményeit a múlt hónapban mutatta be az Integratív és Összehasonlító Biológiai Társaság éves találkozóján Seattle-ben, Washington államban.

Love és a kollégái 2014-ben mentek be a csernobili tiltott zónába, ahol sugárzásmérőkkel felszerelt GPS-nyakörveket tettek a vadon élő farkasokra, valamint vért vettek az állatoktól, hogy megértsék a rákot okozó sugárzásra adott válaszaikat.

A speciális nyakörveknek hála a kutatók valós idejű méréseket kapnak arról, hogy hol járnak a farkasok, és mennyi sugárzásnak vannak kitéve. A megfigyelés során megtudták, hogy a farkasokat életük során naponta 11,28 millirem sugárzás éri. Ez az érték több, mint hatszorosa az emberre megállapított biztonsági határértéknek.

Az is kiderült, hogy a csernobili farkasok immunrendszere más, mint a normál farkasoké, ugyanúgy, ahogy a sugárkezelésen átesett rákos betegeké is megváltozik. Love kiemelte a farkasok genomjának bizonyos régióit, amelyek ellenállónak tűnnek a megnövekedett rákkockázattal szemben.

A kutatás nagyon fontos lehet abban a vizsgálatban, hogy az emberi génmutációk hogyan növelhetik a rák túlélésének esélyét, és általa jobban megérthető lehet több ismert génmutáció, így például a BRCA, amelyek rákot okoznak.

Love munkája azonban kissé megrekedt, ugyanis először a koronavírus-járvány, most pedig az ukrajnai háború miatt nem tud visszamenni a kollégáival a csernobili tiltott zónába.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Strucctojáshéjat találtak régészek Izraelben egy több ezer éve gyújtott tábortűz-maradványainál

Strucctojáshéjat találtak régészek Izraelben egy több ezer éve gyújtott tábortűz-maradványainál

Dél-Izraelben strucctojáshéjat fedeztek fel régészek egy hétezer évvel ezelőtt gyújtott tábortűz maradványai mellett, a Negev-sivatagban - közölte az izraeli régészeti hivatal, (IAA).

Tévhitek az elménkről

Tévhitek az elménkről

Tíz pszichológiai tévedés az emberi elméről és működéséről.

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0); a több mint három éven át tartó kutatási együttműködésben 38 kutatócsoport vett részt az ország 10 különböző intézményéből - közölte az ELTE az MTI-vel pénteken.

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Különleges, Kreutz-féle napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban: amennyiben a C/2026 A1 (MAPS) elnevezésű égitest túléli a napközelséget, alkonyatkor szabad szemmel is látható lesz hatalmas csóvája.

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között.

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

http://ujhazak.com