A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.Meglepő kutatási eredményről számolt be a New York Post, ugyanis aszerint a csernobili zónában élő mutáns farkasok olyan genomokat fejlesztettek ki, amelyek ellenállnak a ráknak. Ez a felfedezés nagy segítség lehet az emberi rákgyógyászatban.

A csernobili atomerőmű atomreaktorának 1986-os felrobbanása után magas sugárzási szint sújtotta a területet, ám a vadon élő állatoknak sikerült alkalmazkodniuk és túlélniük ezt. Az emberek elhagyták a területet, ahol egy 2500 négyzetkilométeres zónát zártak le, ami azóta is érintetlen.

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Az állatok, köztük a farkasfalkák is, azonban visszaszerezték a területet a katasztrófa óta eltelt 38 évben, és úgy tűnik, hogy nem érinti őket a sugárzásnak való krónikus kitettség.

Cara Love, Shane Campbell-Staton laboratóriumának evolúcióbiológusa és ökotoxikológusa a Princeton Egyetemen arra volt kíváncsi a kutatásában, hogy hogyan fejlődtek a mutáns farkasok, hogy túléljék a radioaktív környezetben. A munkája eredményeit a múlt hónapban mutatta be az Integratív és Összehasonlító Biológiai Társaság éves találkozóján Seattle-ben, Washington államban.

Love és a kollégái 2014-ben mentek be a csernobili tiltott zónába, ahol sugárzásmérőkkel felszerelt GPS-nyakörveket tettek a vadon élő farkasokra, valamint vért vettek az állatoktól, hogy megértsék a rákot okozó sugárzásra adott válaszaikat.

A speciális nyakörveknek hála a kutatók valós idejű méréseket kapnak arról, hogy hol járnak a farkasok, és mennyi sugárzásnak vannak kitéve. A megfigyelés során megtudták, hogy a farkasokat életük során naponta 11,28 millirem sugárzás éri. Ez az érték több, mint hatszorosa az emberre megállapított biztonsági határértéknek.

Az is kiderült, hogy a csernobili farkasok immunrendszere más, mint a normál farkasoké, ugyanúgy, ahogy a sugárkezelésen átesett rákos betegeké is megváltozik. Love kiemelte a farkasok genomjának bizonyos régióit, amelyek ellenállónak tűnnek a megnövekedett rákkockázattal szemben.

A kutatás nagyon fontos lehet abban a vizsgálatban, hogy az emberi génmutációk hogyan növelhetik a rák túlélésének esélyét, és általa jobban megérthető lehet több ismert génmutáció, így például a BRCA, amelyek rákot okoznak.

Love munkája azonban kissé megrekedt, ugyanis először a koronavírus-járvány, most pedig az ukrajnai háború miatt nem tud visszamenni a kollégáival a csernobili tiltott zónába.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra.

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is nyugszik abban a hatalmas bálnatemetőben, amelyet az India-óceán délkeleti részén, a Diamantina törészónában találtak meg - számolt be róla szerdán a BBC News.

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

Egy új kutatás derítette ki a vegyület ellentétes hatását.

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Egy új tanulmány magyarázza meg a jelenséget.

Skizofréniát okozhatnak a macskák

Skizofréniát okozhatnak a macskák

A kutatók szerint a macskák által terjesztett Toxoplasma parazita miatt kétszereződhet meg a betegség valószínűsége.

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Ezek a városok lassan, de megállíthatatlanul süllyednek.

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Több mint kétezer éves görög színházi maszkot találtak régészek egy dél-horvátországi barlangban, a Peljecac-félsziget területén - számolt be a felfedezésről a Dubrovniki Múzeum.

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Lezárult az a kutatási program, amelynek keretében huszonöt kutatócsoport száz szakembere vizsgálta az agy működését és betegségeit a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel csütörtökön.

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében, a nyarak egyre szárazabbak lesznek, miközben nő a talajközeli ózonkoncentráció.

http://ujhazak.com