A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.Meglepő kutatási eredményről számolt be a New York Post, ugyanis aszerint a csernobili zónában élő mutáns farkasok olyan genomokat fejlesztettek ki, amelyek ellenállnak a ráknak. Ez a felfedezés nagy segítség lehet az emberi rákgyógyászatban.

A csernobili atomerőmű atomreaktorának 1986-os felrobbanása után magas sugárzási szint sújtotta a területet, ám a vadon élő állatoknak sikerült alkalmazkodniuk és túlélniük ezt. Az emberek elhagyták a területet, ahol egy 2500 négyzetkilométeres zónát zártak le, ami azóta is érintetlen.

Az állatok, köztük a farkasfalkák is, azonban visszaszerezték a területet a katasztrófa óta eltelt 38 évben, és úgy tűnik, hogy nem érinti őket a sugárzásnak való krónikus kitettség.

Cara Love, Shane Campbell-Staton laboratóriumának evolúcióbiológusa és ökotoxikológusa a Princeton Egyetemen arra volt kíváncsi a kutatásában, hogy hogyan fejlődtek a mutáns farkasok, hogy túléljék a radioaktív környezetben. A munkája eredményeit a múlt hónapban mutatta be az Integratív és Összehasonlító Biológiai Társaság éves találkozóján Seattle-ben, Washington államban.

Love és a kollégái 2014-ben mentek be a csernobili tiltott zónába, ahol sugárzásmérőkkel felszerelt GPS-nyakörveket tettek a vadon élő farkasokra, valamint vért vettek az állatoktól, hogy megértsék a rákot okozó sugárzásra adott válaszaikat.

A speciális nyakörveknek hála a kutatók valós idejű méréseket kapnak arról, hogy hol járnak a farkasok, és mennyi sugárzásnak vannak kitéve. A megfigyelés során megtudták, hogy a farkasokat életük során naponta 11,28 millirem sugárzás éri. Ez az érték több, mint hatszorosa az emberre megállapított biztonsági határértéknek.

Az is kiderült, hogy a csernobili farkasok immunrendszere más, mint a normál farkasoké, ugyanúgy, ahogy a sugárkezelésen átesett rákos betegeké is megváltozik. Love kiemelte a farkasok genomjának bizonyos régióit, amelyek ellenállónak tűnnek a megnövekedett rákkockázattal szemben.

A kutatás nagyon fontos lehet abban a vizsgálatban, hogy az emberi génmutációk hogyan növelhetik a rák túlélésének esélyét, és általa jobban megérthető lehet több ismert génmutáció, így például a BRCA, amelyek rákot okoznak.

Love munkája azonban kissé megrekedt, ugyanis először a koronavírus-járvány, most pedig az ukrajnai háború miatt nem tud visszamenni a kollégáival a csernobili tiltott zónába.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com