A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok
A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.
Meglepő kutatási eredményről számolt be a New York Post, ugyanis aszerint a csernobili zónában élő mutáns farkasok olyan genomokat fejlesztettek ki, amelyek ellenállnak a ráknak. Ez a felfedezés nagy segítség lehet az emberi rákgyógyászatban.
A csernobili atomerőmű atomreaktorának 1986-os felrobbanása után magas sugárzási szint sújtotta a területet, ám a vadon élő állatoknak sikerült alkalmazkodniuk és túlélniük ezt. Az emberek elhagyták a területet, ahol egy 2500 négyzetkilométeres zónát zártak le, ami azóta is érintetlen. Az állatok, köztük a farkasfalkák is, azonban visszaszerezték a területet a katasztrófa óta eltelt 38 évben, és úgy tűnik, hogy nem érinti őket a sugárzásnak való krónikus kitettség.
Cara Love, Shane Campbell-Staton laboratóriumának evolúcióbiológusa és ökotoxikológusa a Princeton Egyetemen arra volt kíváncsi a kutatásában, hogy hogyan fejlődtek a mutáns farkasok, hogy túléljék a radioaktív környezetben. A munkája eredményeit a múlt hónapban mutatta be az Integratív és Összehasonlító Biológiai Társaság éves találkozóján Seattle-ben, Washington államban.
Love és a kollégái 2014-ben mentek be a csernobili tiltott zónába, ahol sugárzásmérőkkel felszerelt GPS-nyakörveket tettek a vadon élő farkasokra, valamint vért vettek az állatoktól, hogy megértsék a rákot okozó sugárzásra adott válaszaikat.
A speciális nyakörveknek hála a kutatók valós idejű méréseket kapnak arról, hogy hol járnak a farkasok, és mennyi sugárzásnak vannak kitéve. A megfigyelés során megtudták, hogy a farkasokat életük során naponta 11,28 millirem sugárzás éri. Ez az érték több, mint hatszorosa az emberre megállapított biztonsági határértéknek.
Az is kiderült, hogy a csernobili farkasok immunrendszere más, mint a normál farkasoké, ugyanúgy, ahogy a sugárkezelésen átesett rákos betegeké is megváltozik. Love kiemelte a farkasok genomjának bizonyos régióit, amelyek ellenállónak tűnnek a megnövekedett rákkockázattal szemben.
A kutatás nagyon fontos lehet abban a vizsgálatban, hogy az emberi génmutációk hogyan növelhetik a rák túlélésének esélyét, és általa jobban megérthető lehet több ismert génmutáció, így például a BRCA, amelyek rákot okoznak.
Love munkája azonban kissé megrekedt, ugyanis először a koronavírus-járvány, most pedig az ukrajnai háború miatt nem tud visszamenni a kollégáival a csernobili tiltott zónába.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások