A testtömeg-index helyett a testzsír-index mutatja helyesen a szív- és érrendszeri problémák kockázatát

A cukorbetegek esetében a testtömeg-index helyett a testzsír-index mutatja helyesen a szív- és érrendszeri problémák kockázatát - állapította meg egy új kutatás, amelyet a Kanadai Orvosi Szövetség folyóiratában publikáltak.A szívbetegségek a vezető halálokok közé tartoznak világszerte, és ebben az elhízás az egyik legnagyobb kockázati tényező. Miközben a testtömeg-indexet (BMI) használják általánosan az elhízás mérésére, a közelmúltban kiderült, hogy az nem mutat helyes értéket, mivel nem tesz különbséget az izomtömeg és a zsírtömeg között. Pedig amikor az elhízással kapcsolatos eseteket vizsgálják, rendkívül fontos az elhízottság pontos megállapítása - ismertette a kutatást hétfőn a medicalpress.com tudományos portál.  

   
A Canadian Medical Association Journalban publikált kutatáshoz 10 ezer 251 felnőtt adatait elemezték. Az adatok egy cukorbetegséggel, valamint szív- és érrendszeri betegséggel kapcsolatban készült amerikai kutatásból származtak. A résztvevők átlagéletkora csaknem 63 év volt és 62 százalékuk férfi volt. A kutatók megállapították, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő és magasabb testzsír-indexű résztvevők esetében nagyobb volt a kockázata a komoly szív- és érrendszeri problémáknak, mint az alacsonyabb testzsír-indexűeknél.
    

A korábbi kutatásokkal ellentétben a kis testtömeg szívproblémáktól védő szerepét nem figyelték meg a 2-es típusú cukorbetegséggel rendelkező kutatási populációban. A tanulmány társszerzője, Hu Hszi-csün, a kínai Közép Déli Egyetem Szívgyógyászati és Sürgősségi Tanszékének tudósa elmondta, hogy az alacsony testtömeg-index védő szerepét csak a 16,7 kg/m2 testtömeg-indexű résztvevők esetében tudták kimutatni. "A 2-es típusú diabétesz megnövekedett kockázata a kisebb BMI-vel rendelkező  betegekben az alacsony testtömeg káros hatásának tulajdonítható, amely felülírja az alacsonyabb zsírtartalom pozitív hatását" - fűzte hozzá.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com