A tudománytagadás mozgatórugói

A kutatók szerint a műveltségnek és az intelligenciának nincs köze tudománnyal szembeni szkepticizmus kialakulásához.Sokan, akik hisznek a tudományoknak, a fejüket fogják, amikor azt hallják, hogy vannak, akik komolyan elhiszik, hogy a Föld lapos, a védőoltások nem biztonságosak, a klímaváltozás pedig nem létezik.

Félreértés ne essék, azzal nincs baj, ha valaki szkeptikus, ám nagy különbség van a bizonyítékokkal nem alátámasztható szkepticizmus és például az ember okozta klímaváltozással szembeni szkepticizmus között, mert az utóbbit hatalmas mennyiségű, tudományos tényfal támasztja alá.

De akkor mégis miért kételkednek tömegek valamiben, amit a tudomány sziklaszilárdan bebizonyított? Erre a kérdésre keresték a választ az Amszterdam Egyetem kutatói. A pszichológusokból álló csapat nemrég megjelent tanulmányából kiderült, hogy az előzetes spirituális, vallási hiedelmek, és a politikai meggyőződés szoros összefüggésben áll a tudományos szkepticizmussal.

A kutatók szerint a tudományos konszenzus elfogadásának vagy tagadásának a legfőbb tényezői a vallási és a politika orientáció, az erkölcsi és a tudományok megértése. Hozzátették, hogy a különböző ideológiák a tudományos konszenzus más-más fajtáinak elfogadásával állnak összefüggésben.

Akik például a klímaváltozással kapcsolatban szkeptikusak, azok nagy valószínűséggel konzervatívak a politikai nézettük tekintetében, míg a vakcinák biztonságát megkérdőjelező személyektől valószínűleg nem áll távol a vallásosság és az erkölcsi tisztaság.

A kutatók munkájának azon eredménye nem meglepő, hogy azok, akik a vallás szilárd elveire támaszkodnak, sokkal kevésbé hisznek a tudománynak, a megnyilvánulásaik pedig azt bizonyítják, hogy nem támogatják a tudományokat.

A felmérésekből kiderült, hogy azok, akik szkeptikusan gondolkodnak a génmódosított növényekkel kapcsolatban, nem feltétlenül bíznak a természettudományokban, de az sem kizárható, hogy csak kevés ismeretük vagy a témáról.

Az Amszterdam Egyetem kutatócsoportja arra is rámutatott, hogy a tudománytagadók általában ugyanannyira jártasak a tudományokban, mint mások, és azt sem lehet kijelenteni, hogy műveletlenek, tájékozatlanok lennének egy témában, ám az igaz, hogy a már meglévő hiedelemrendszerek és eltérő világnézetek miatt máshogy látják a dolgokat.

Ebből következik, hogy amennyiben szeretnénk meggyőzni egy oltásellenes ismerősünket arról, hogy nincs miért tartania a vakcináktól, akkor az kevés lesz, ha pusztán felsoroljuk a tényeket, mert a tudománnyal szemben szkeptikusak gondosan kiválogatják az igazukat alátámasztó tanulmányokat, amiket aztán a végtelenségig szajkóznak.A többféle kísérletből álló kutatásba a szakemberek különféle korú, demográfiai hátterű és előzetes hiedelemmel rendelkező, felnőtt alanyt vontak be. A résztvevőket arra kérték, hogy értékeljék egy skálán azt, hogy szerintük mennyire fontos a tudomány az igazság eléréséhez.

Egy másik feladatban azt kellett pontozniuk az embereknek, hogy mennyire értenek egyet az olyan kijelentésekkel, mint például az, hogy „A HIV-fertőzés AIDS-hez vezet”, „Az emberi széndioxid-kibocsátásnak köszönhető a klímaváltozás”.

A kísérlet alanyai emellett lehetőséget kaptak arra, hogy egy saját szövetségi költségvetést készítsenek. Miután a kutatók bemutattak a résztvevőknek egy 2015-ös adatokat ábrázoló kördiagramot, arra kérték az alanyokat, hogy a kördiagram szeleteit rendezzék át. A kísérlet vezetőjének célja ezzel az volt, hogy azt szemléltesse, hogy azok, akik nagyobb összeggel támogatnák a tudományos kutatásokat, nagyobb valószínűséggel támogatják a tudományt.

Ugyanebben az időben a kutatócsoport korábbi véleményfelmérések segítségével próbálta kideríteni, hogy a hiedelemrendszerek és a szkepticizmus különböző típusai között található-e összefüggés. Mint kiderült, található ilyen kapcsolat.

Az ortodoxia például ragaszkodik ahhoz, hogy az igazság elsődleges forrása nem a tudományok, hanem az egyén hite, tehát nem csoda, hogy rengeteg, köztük a legújabb, vizsgálat azt állítja, hogy a vallási konzervativizmus együtt jár a tudománytagadással.

Mint kiderült, más kutatások is azt támasztják alá, hogy a tudományokban való jártasság szintjétől függetlenül a konzervativizmus összefügg az antropogén klímaváltozás-elmélet megtagadásával, ami annak köszönhető, hogy azok, akik szkeptikusak a tudománnyal szemben, makacsul ragaszkodnak a saját álláspontjukhoz.

A kutatók azt feltételezik, hogy a konzervatívok a klímaváltozás tudományának gazdasági és politikai következményei miatt aggódnak, ebből pedig az következik, hogy a szkeptikusok meggyőzésére a legjobb módszer a klímavédelemmel járó előnyökről szóló gazdasági viták lehetnek.Matthew Hornsey, az ausztrál Queenslandi Egyetem pszichológus kutatója, a tudományellenes nézetek lélektanának szakértője arról beszélt, hogy az oltásellenes mozgalom életeket olt ki, míg a klímaváltozással szembeni szkepticizmus lelassítja a nemzetközi reakciókat napjaink legnagyobb társadalmi, gazdasági és ökológiai veszélyével szemben.

A legnagyobb bajt az okozza, hogy az emberek a politikai vagy társadalmi érdekekkel kötik össze a tudományos következtetések. Dan Kahan, aki a jog és pszichológia kapcsolatával foglalkozik az amerikai Yale Egyetemen, úgy véli, hogy az egyáltalán nem új jelenség, hogy az emberek válogatósak a tudományos tényekkel kapcsolatban, mert ez mindig is így volt.

A különbség ott van, hogy a múltban ez még nem jelentett akkora problémát, mert a politikai és a kulturális vezetők egyetértettek a tudományos következtetésekkel, amiket úgy mutattak be a társadalomnak, hogy annak fontos érdeke fűződjön hozzá.

Kahan állítja, hogy napjainkban a kulturális fölényért vívott harcban a tudományos tényeket fegyverként használják, aminek eredménye egy szennyezett tudományos kommunikációs környezet. A tudományok megértésének és támogatásának hiánya a GM-szkepticizmust még érhetővé teszi, de az már zavaros, hogy az oltásellenesség hogyan függhet össze az erkölcsi tisztasággal.

A dolgot talán az teheti érthetőbbé, hogy a vallásosság gyakran leegyszerűsíti a morális tisztaságot, vagyis a megingathatatlan hit, hogy az a jó, amit teszel. Abban az esetben, ha azt nézzük, hogy a vakcinák elutasítása emberek életébe kerül, az oltásellenesek hozzáállása felvet néhány komoly kérdést.

A hiedelmek a tapasztalatok által formálódnak, vagyis a hiedelmekkel az emberek egy csoportja jól-rosszul lefedi a valóságot, tehát a valóságból annyit fogunk fel, amennyit a hiedelmeink közvetítenek felénk.

Míg a múltban ezzel nem volt gond, addig a modern időkben már komoly problémákat vetnek fel a hiedelemrendszerek. A hagyományos közösségek lassan eltűntek, a hiedelmek pedig egyéni hiedelmekké váltak, emiatt a valóságtól egyre távolabb kerülhetnek. A modern emberiség életében ez egy nagyon komoly problémát jelent.

(Forrás: divany.hu)


Hozzászólások

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

Az atombomba magyar atyjai

Az atombomba magyar atyjai

Ismerd meg Manhattan-tervben résztvevő magyar tudósokat!

http://ujhazak.com