A világ legrégebbi szívószálát találhatták meg a Kaukázusban

A világ legrégebbi szívószálai lehetnek azok az 5500 éves, méternyi hosszúságú, ezüst-arany csövek, amelyeket a Kaukázus északi részén találtak a 19. század végén.A nyolc vékony falú, keskeny, lyukacsos végű csövet 1897 nyarán Majkop közelében, egy domb feltárása során fedezték fel. A leletre emberi maradványokat tartalmazó három sírhely közül a legnagyobbikban bukkantak rá - idézte fel a The Guardian.
    

A régészek korábban úgy gondolták, a csövekkel a temetési menetben használt baldachinokat támasztották alá, estleg jogarként szolgáltak. Egy orosz kutatócsoport azonban most arra a megállapításra jutott, hogy szívószálak lehettek, amelyekkel egy közös edényből itták a sört. A leletet a szentpétervári Ermitázsban őrzik. A tárgyak vizsgálata során kiderült, hogy a több mint egyméteres csövek szelvényekből állnak, és négy csőhöz arany-ezüst bikafigura is tartozik, amelyet a tetejükre húztak.
    

A kutatók az Antiquity folyóiratban publikált cikkükben írtak elméletükről. Mint fogalmaztak: i.e. három-kétezer évvel már szokásos volt, hogy hosszú csöveken keresztül ittak. Ez a lelet pedig az eddig megtalált legősibb ilyen "szívószál" lehet. Az orosz kutatók szerint a szívószállal olyan italt fogyasztottak, amelyet szűrni kellett ivás közben.
    

Az új elméletet támasztják alá Iránból és Irakból az i.e. ötödik és negyedik évezredből származó, pecséteken megfigyelt ábrázolások, amelyeken szívószállal isznak. Emellett a kutatók arra is emlékeztetnek, hogy a i.e. harmadik évezredben a mezopotámiai művészetben is megjelentek olyan ábrázolások, amelyeken emberek csoportjai hosszú csöveken keresztül, közös edényből isznak.
    

Az elméletüket erősíti az a korábbi lelet is, amely Ur város királyi temetőjéből került elő, Puabi királynő sírjából: egy 4500 éves aranyozott nádszár és két fém ivócső. Ezeknek is hasonló, perforált szívófeje volt. A Majkopnál talált sírból előkerült, nyolc ivócsőből álló készlet tehát nyolc emberé lehetett, akik a sírban talált egyetlen, nagy korsóból ihatták a sört egy temetési szertartáson. A kutatók hozzáfűzték: az egyik cső végében árpakeményítő maradványait találták meg, ez azonban még nem igazolja, hogy sört fogyasztottak vele.
    

Viktor Trifonov, az Orosz Tudományos Akadémia kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint az eltemetett emberek mellett megtalált csövek helyzete arra utal, hogy a temetési szertartás fontos esemény volt, és azt egy magas társadalmi rangú személy rendezhette. Augusta McMahon, a Cambridge-i Egyetem professzora, aki nem vett részt a kutatásban, úgy értékelte, hogy az orosz elmélet nagyon meggyőző, a javasolt megoldás fantáziadús, de funkcionális.
    

Mint rámutatott: a korabeli sörök valószínűleg üledékesek voltak, ezért kellett szűrni őket a fogyasztáskor. Az ilyen szűrős szívószálakat jól ismerték az i.e. harmadik és második évezredben Mezopotámiában is - emlékeztetett.


(Forrás: MTI)