A világon először bizonyítást nyert: lehetséges a telepátia!
Világelsők: sikerült a gondolatátvitel két emberi agy között.
Spanyol és francia szakértők segítségével végezték el a Harvard Egyetem kutatói a világon egyedülállóan sikeres kísérletet, mely szerint lehetséges a gondolatátvitel két emberi agy között. A tudományos eredményt a PLOS ONE tudományos folyóiratban publikálták.
Mindehhez nem volt szükség sebészi beavatkozásra, interneten keresztül valósult meg a gondolatátvitel. 8 ezer kilométeres távolságot hidalták így át a Harvard Egyetem kutatói. Az egyik fél Indiában, a másik Franciaországban volt, interneten keresztül kapcsolták össze a kísérletben részt vevők agyát – számol be az Index a Yahoo.com híradása alapján. A kutatásról az elsők között számolt be a Science Daily is.

Négyen, 28 és 50 év közötti kísérleti alanyok vettek részt a gondolatátvitel tudományos szemléltetésében – az agy és a számítógép közötti kommunikációt lehetővé tévő agy-számítógép interfész biztosította az ehhez szükséges eszközállományt.
Bináris kódra fordított szavakat kapott az első alany, egy indiai, úgy, hogy a kódadatokhoz cselekvéseket társítottak – pl. a 0 a láb, az 1-es a kéz mozdítását jelentette. Az elektroenkefalográf, egy elektrofiziológiai mérőeszköz módosított verziója tette lehetővé az idegsejtek elektromos aktivitásának valós időben történő követését.

Ez az eszköz rögzítette az agyból jövő jeleket, majd az üzenetként került továbbításra az interneten. Közben a célállomáson elektromágneses indukció révén stimulálták az agy vizuális kérgét – az így született jelet továbbították a három franciaországi alanynak.
A "hola" spanyol és az olasz "ciao" köszöntéseket közvetítették.

A tanulmány társszerzője, Alvaro Pascual-Leone, a Berenson-Allen Center for Noninvasive Brain Stimulation intézet igazgatója, a Harvard Egyetem ideggyógyász professzora úgy nyilatkozott, az érdekelte őket, hogy kiolvasva vajon továbbíthatók-e az agyi elektromos aktivitás jelei a két résztvevő agya között, akár jelentős távolság esetén is.
Mint a kutató elmondta, az egyik ehhez használható forrás az internet, a kérdés az volt, fejlesztéssel létrehozható-e az az eszköz, ami, átugorva a netes kommunikáció „gépelős-beszélgetős” részét, közvetlen kapcsolatot létesít két emberi agy között.
A válasz: igen.
Spanyol és francia szakértők segítségével végezték el a Harvard Egyetem kutatói a világon egyedülállóan sikeres kísérletet, mely szerint lehetséges a gondolatátvitel két emberi agy között. A tudományos eredményt a PLOS ONE tudományos folyóiratban publikálták.
Mindehhez nem volt szükség sebészi beavatkozásra, interneten keresztül valósult meg a gondolatátvitel. 8 ezer kilométeres távolságot hidalták így át a Harvard Egyetem kutatói. Az egyik fél Indiában, a másik Franciaországban volt, interneten keresztül kapcsolták össze a kísérletben részt vevők agyát – számol be az Index a Yahoo.com híradása alapján. A kutatásról az elsők között számolt be a Science Daily is.

Négyen, 28 és 50 év közötti kísérleti alanyok vettek részt a gondolatátvitel tudományos szemléltetésében – az agy és a számítógép közötti kommunikációt lehetővé tévő agy-számítógép interfész biztosította az ehhez szükséges eszközállományt.
Bináris kódra fordított szavakat kapott az első alany, egy indiai, úgy, hogy a kódadatokhoz cselekvéseket társítottak – pl. a 0 a láb, az 1-es a kéz mozdítását jelentette. Az elektroenkefalográf, egy elektrofiziológiai mérőeszköz módosított verziója tette lehetővé az idegsejtek elektromos aktivitásának valós időben történő követését.

Ez az eszköz rögzítette az agyból jövő jeleket, majd az üzenetként került továbbításra az interneten. Közben a célállomáson elektromágneses indukció révén stimulálták az agy vizuális kérgét – az így született jelet továbbították a három franciaországi alanynak.
A "hola" spanyol és az olasz "ciao" köszöntéseket közvetítették.

A tanulmány társszerzője, Alvaro Pascual-Leone, a Berenson-Allen Center for Noninvasive Brain Stimulation intézet igazgatója, a Harvard Egyetem ideggyógyász professzora úgy nyilatkozott, az érdekelte őket, hogy kiolvasva vajon továbbíthatók-e az agyi elektromos aktivitás jelei a két résztvevő agya között, akár jelentős távolság esetén is.
Mint a kutató elmondta, az egyik ehhez használható forrás az internet, a kérdés az volt, fejlesztéssel létrehozható-e az az eszköz, ami, átugorva a netes kommunikáció „gépelős-beszélgetős” részét, közvetlen kapcsolatot létesít két emberi agy között.
A válasz: igen.
Hozzászólások